SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! 2010-ben azt mondták, hogy megmentik az egészségügyet. Ebbe az irányba olyan túl sok lépést még nem láttunk. Az a helyzet, hogy a konfliktusok csak mélyülnek, a problémák egyre nagyobbak, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyre nehezebb, egyre inkább egyenlőtlen.

Az elmúlt két évben nem történt olyan intézkedés, ami érdemi javulást mutatna ebben a tekintetben. Éppen ellenkezőleg: a kórházak centralizálása, a gyógyszerkassza megfelezése csak tovább rontott a helyzeten. A páciensek anyagi lehetőségei és az ellátás minősége között természetesen óriási összefüggés van, és ez tagadhatatlan. Az Orbán-kormány adómentessé tette a betegbiztosítást, legalizálta a hálapénzt, ezzel is segítve a tehetősek gyors ellátáshoz juttatását.

Az állami egészségügyi ellátás színvonala mindenféle pénzek elvonásával, az egészségügyi dolgozók tömeges külföldre vándorlásával folyamatosan csökken. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb szerepet juttatnak a magánszférának, amelynek szolgáltatásait szintén a tehetősebb páciensek élvezhetik csupán.

A kormány segítség helyett bünteti azokat, akiknek nem telik jobb életmódra. Az a cukorbeteg, aki nem tudja az egészségesebb, de drágább étrendet követni, csak a kevésbé korszerű, több lehetséges szövődménnyel járó humán inzulinokat kaphatja.

A legszegényebb régiókat az orvoselvándorlás is jobban sújtja. A reálbérek csökkenésével a gyógyítók is szegényednek. A rájuk nehezedő többlettehertől túlhajszoltak, frusztráltak, aki nem akar így élni, az felköti az útilaput. Egyre több háziorvosi praxis betöltetlen, különösen a hátrányos helyzetű vidékeken, pedig ezeken a területeken az alapellátás döntő fontosságú lenne.

Min múlik az egészség? Hadd idézzek egy vidéki háziorvos leveléből: "Itt nagyon sok a szegény ember. Sokszor, mikor már felírtuk a gyógyszert, megkérdezik, hogy mennyibe kerül, és mondják, hogy ezt nem tudják kiváltani, inkább visszajönnek, ha lesz pénzük."

"Mi, ha tehetjük" - és idézek egy orvos leveléből - "a legolcsóbb lehetőséget választjuk. Van a faluban patika, de minek? A patikus öreg, beteg, nincs pénze árukészletre. Így a közeli városok gyógyszertáraiba kell bemenni a betegeknek, ha van pénzük buszra, de sokszor arra sincs. Még vérvételre se mennek el a buszjegy ára miatt, a szűrések szinte majdnem lehetetlenek, a gyógyszert nem tudják kiváltani, sűrűn hívják házhoz az ügyeletet, aki ingyen látja el őket lázcsillapítóval és egyéb gyógyszerekkel."

Hosszan folytathatnám még ezt az idézetet, de nem teszem, egyre nagyobb a szegénység a végeken, egyre nehezebb az orvosi ellátáshoz való hozzáférés, és a kormánynak érdemi intézkedéseket kellene tenni. Az önök unortodox politikája miatt betegebbek lesznek a szegények és szegényebbek a betegek. Meddig fogják még ezt a szegényellenes politikát folytatni? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mikor tesznek érdemi intézkedéseket az egészségügyi ellátás hozzáférése érdekében?

Köszönöm. Várom a válaszát. (Taps az LMP soraiban.)

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage