Az ön és a Jobbik megközelítése káros és terméketlen, meglehetősen demagóg. A problémák rendezéseként eddig csak a gárdamenetelést és a kerítés ötletét hallhattuk önöktől. Ezzel szemben a Fidesz-kormány az első olyan kormány, amely nemcsak ciklusokat átölelő, hanem az országhatárokon is átívelő romastratégiát alkotott. Teszi mindezt azért, tesszük mindezt azért, mert fontos feladat az ellentétek kiélezése és a gyűlöletkeltés helyett a romák és a többségi társadalom megerősítése, a közös jövő építése. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Úgy van!)

Az utóbbi években számos jelentős állásfoglalás és szakmai javaslat született az etnikai adatok kezelésére, használatára. Ezek több esetben konkrét javaslatot is tartalmaztak a hosszú évek óta vitatott problémák kezelésére. A statisztikai és társadalomtudományi szakemberek számára széles körben elfogadott, ha tetszik, konszenzusos vélemény, hogy a népszámlálási adatok - számos okból kifolyólag - a valóságosnál lényegesen kisebbnek mutatják a cigányság létszámát, erre tehát nem alapozhatunk elosztási arányokat. Arról nem is beszélve, hogy elvileg is lehetetlen igazságos arányokat meghatározni, hiszen e gondolat jegyében a fejlesztéspolitika egészét tekintve kellene tudnunk, hogy hány százalék jut a roma népességnek és mennyi a nem roma népességnek.

Tisztelt Képviselő Asszony! Minden fejlesztés a társadalom egészét szolgálja, a társadalom valamennyi tagjának értéket jelent, ha csökkennek a társadalmi különbségek, nő a versenyképesség. Ez a versenyképesség nem csupán gazdasági, hanem társadalmi vonatkozásokat is érint. Nem véletlen, hogy a kormány a nemzeti együttműködés kormányaként egyik alapvető céljává tette a társadalmi kohézió, a felzárkózás ügyét.

A kormány az önálló, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság felállításával politikája egyik prioritásává tette a mélyszegénységben élők, ezen belül a romák megsegítését. Munkáját jellemzi az átfogó megközelítésmód, amely a szakpolitikák összehangolásával és komplex beavatkozásokkal kívánja elősegíteni hazánk társadalmi és területi kohézióját.

Magyarország kormánya az elfogadott vonatkozó jogszabályok, a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia és a hozzá tartozó intézkedési terv segítségével foglalkozik a hátrányos helyzetűek és ezen belül a romák speciális helyzetével, és próbál javítani gazdasági, szociális pozíciójukon, miközben elhivatott felszámolni az őket érintő diszkriminációt is. Számtalan támogatást adunk a hátrányos helyzetű társadalmi rétegeknek, és ezek többsége minden mélyszegénységben élő számára elérhető. Az oktatás területén bevezetésre kerültek különböző oktatási, esélyegyenlőségi intézkedések; ez az integrációs program mára már több mint 1800 intézményt érint, és évente körülbelül hétmilliárd forint költségvetési támogatásból zajlik. Fontos megemlíteni, hogy a hazai és uniós forrásokból támogatott, összehangolt programok az élethosszig tartó támogatási rendszerek alapján valósulnak meg kora gyermekkortól, például ilyen a "Biztos kezdet" gyermekházak program, egészen a felnőttképzésig, ilyen például az "Újra tanulok" program.

Az oktatási esélyegyenlőség kiterjesztésének céljából további programok is indultak, így a körülbelül évi kétmilliárd forintból gazdálkodó Útravaló-ösztöndíjprogram. Ezzel közvetlenül és folyamatosan több mint húszezer tanuló és tízezer pedagógus a kedvezményezett. A pályázatot benyújtó tanulók 54 százaléka, 12 132 diák jelölte magát roma származásúnak az adatrögzítési felületen. Programok indultak a szegregáció csökkentésére, az óvodáztatás kiterjesztésére, a magas fogyatékossá minősítési arány csökkentésére, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítására, az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) oktatási helyzetének javítására. Mindezen programok (Az elnök ismét csenget.) összhangban vannak a köznevelési törvénnyel.

Kérem, fogadja el válaszomat.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)