Tisztelt Államtitkár Úr! A Lehet Más a Politika szerint a magyar kormány súlyos szerepzavarban van a vállalati női kvóta ügyében. Ez már abból is látszik, hogy Balog Zoltán írt tiltakozó levelet Reding biztos asszonynak, és abból is, hogy ön válaszol nekem.

Tudományos kutatások bizonyítják, hogy azok a cégek jobban teljesítenek, ahol a vezetés vegyes, sokszínű. Az LMP szerint Magyarország nem mondhat le arról, hogy legalább az állami tulajdonú és a tőzsdén jegyzett cégek javítsanak az eredményeiken, de ehhez egyeztetésre volna szükség.

A magyar kormány ott téved, hogy ezt valamiféle emberi jogi konfliktusnak, az EU elleni szabadságharc részének tekinti, pedig ez versenyképességi ügy, és így az NGM-re tartozik, szoros összefüggése van ugyanis a nők részvételének a versenyképességgel. Akár önkéntes, akár kötelező eljárással kerülnek be, a nők érdemi bevonása a cégek számára nagyobb eredményességgel jár.

Magyarország nevében azután nyilatkozhat a kormány, ha Matolcsy György a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőivel egyeztetett, ugyanis mivel az igazgatói tanácsokba a tulajdonosok delegálnak, első körben az államnak kell átgondolnia, akarja-e, hogy a cégek jobb eredményeket érjenek el, vagy lemond róla. Mivel hazánk 12 helyet esett a versenyképességi listán, az LMP szerint bűnös és veszélyes dolog lenne erről lemondani. A következő körben a tőzsdén jegyzett cégeket lehetne bevonni, amelyektől egyébként egyáltalán nem idegen a nyilvánosság és az új progresszív magatartási formák átvétele, hiszen a BÉT már 2002-ben megkezdte olyan ajánlások kidolgozását, amelyek 2004 óta a felelős vállalatirányítás elvének megfelelően orientálják a vállalatokat. Épp esedékes lenne ezek áttekintése az azóta felmerült új szempontok, így például a női vezetés eredményességét illetően.

Október 2-án kértem arra a kormány képviselőit, hogy kezdjék meg az egyeztető tárgyalásokat, és ha szükséges...