DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, összegzésképpen elmondható, hogy az elmúlt időszakban egy nagyon tartalmas vita zajlott az átadás-átvételi törvény kapcsán, és talán leszögezhető az, ahogy az előttem szólók nyilatkozataiból ez ki is derült, hogy az álláspontok ugyan nem közeledtek a vita során egymáshoz, azonban számos olyan kérdés van, amelyek részben fedik egymást. A részben fedő vélemények közé tartozik az, hogy az államnak valamilyen módon többletkötelezettséget kell vállalnia a közoktatásban, ezt a többletkötelezettséget, ezt a mértéket azonban különbözőképpen ítéljük meg.

Ma ez a törvény, amely előttünk áll, és amelynek zárószavazására mindjárt sor is kerül azzal a két apró módosítással, amelyek jogtechnikai jellegűek - mind az 1. ajánlási pont, mind pedig a 2. ajánlási pont -, ezzel kerekké válik az a történet, amit 2011 decemberében indított el a mai kormány, jelesül a nemzeti köznevelésről szóló törvény javaslatot tett az ország átalakítása során arra, hogy az állam sokkal nagyobb szerepet vigyen a közoktatásban. Ennek céljairól hosszasan vitáztunk, de a célokban egyébként nagyrészt egyet is értettünk.

Fontos az, hogy az iskolarendszer kiegyenlítetlenségeit végre kiegyenlítse az állam, és tegye meg ezt a jogalkotó. Tudjuk azt, hogy bizonyos térségekben születő gyerekek között nagyon nagy különbség jött létre Magyarországon, és predesztináltattak arra a gyerekek, hogy hol születtek, akkor milyen emberré válhatnak. Ma az a szándéka a kormánynak, hogy ez a különbség csökkenjen, ha lehet, a távolabbi vagy a közelebbi jövőben, el is tűnhessen ez a különbség. Ennek érdekét szolgálja ez az átvételi törvény.

Nagyon számítanak rá az önkormányzatok - valóban rövid idő, kevés idő van vissza már január 1-jéig -, hogy ennek a törvénynek a nyomán már részletes forgatókönyv és menetrend áll rendelkezésükre arra, hogy miként is kell a Klebelsberg Intézet helyi tankerületi vezetőinek az eljárásokat lefolytatniuk.

Ez a vita, amely most közöttünk zajlott az elmúlt hetekben, az iskolahasználók közül elsősorban a pedagógusokat és az önkormányzatokat érintette, és talán az ország Házát. Sokkal kevésbé, sőt azt mondhatom, járva-kelve az emberek között, hogy szinte egyáltalán nem érintette meg ez a vita a szülőket és a gyermekeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a reménységben, hogy január 2-án minden rendben fog történni, és minden gyermek és szülő megtalálja az eddigi iskoláját, és minden pedagógus bemegy az óráira, semmi érdemleges változást nem fognak tapasztalni a magyar családok ennek a törvénynek a nyomán, mégis azt reméljük, hogy az átadás-átvétel lehetősége egy modernebb, és az esélyegyenlőséget bővítő Magyarországot eredményezhet az új oktatási rendszeren keresztül. Ennek értelmében kérjük, hogy Pánczél Károly és Balog Zoltán miniszter úr javaslatait is támogassák, és végül a végszavazáson is támogassák a törvény elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Bravó! - Taps ugyanott.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage