Ahogy államtitkár úr is jelezte, gyakorlatilag ez egy saláta típusú törvény, amely négy törvény összegyúrásából áll a különböző paragrafusaiban. Talán a legjelentősebb és a legnagyobb horderejű - és erről szeretnék több szót szólni - a stabilitási törvény, amely a 2011. évben lett elfogadva, s alapvetően meghatározza az államháztartás, a gazdálkodás jogszerűségét, meghatározza azt, hogy hogyan és mi módon lehet kötelezettséget vállalni, és egyáltalán az eladósodás lehetőségét és mértékét kordában tartani mindenféle államigazgatási szinten.

Nagyon jelentős kitétel ebben a törvényben az önkormányzatokat érintő likvidhitelek vonatkozásában az, hogy a mostani, jelenleg még hatályos stabilitási törvény az év végével nem engedné azt, hogy fennálló állománya legyen egy önkormányzatnak a likvidhitelek - ez gyakorlatilag a folyószámlahiteleket jelenti - vonatkozásában, és csak úgy történhetne ilyen típusú hitel felvétele, ha a kormány előzetesen ezt jóváhagyja. Látszik az, hogy a törvény megvalósítása során jó pár önkormányzat e vonatkozásban későn ébredt, és nem vette komolyan - vagy talán nem tudta nyomon követni - a gazdasági és stabilitási törvény ilyetén módosítását, ezért az a helyzet állhat elő, illetve állt elő, hogy több önkormányzat, amely folyószámlahitellel vagy egyéb likvidhitellel bír, gyakorlatilag már nem kapott elég időt, tehát nincs elég ideje arra, hogy úgy meghosszabbítsa a fennálló hitelállományát, hogy a kormány jóváhagyását is megszerezze ehhez. Tehát gyakorlatilag elérje azt, hogy ne legyen, ne álljon fenn év végén likvidhitel-állománya, ezért nyilvánvalóan ne következzen be lejárt hitelek jelentős mennyisége és száma.

Ezért racionális és logikus lépés az, hogy a hitelezés biztonságát és mennyiségét fönntartsa a kormány, kivételesen 2012. évben ettől az előzetes engedélytől eltérjen, hogy gyakorlatilag ne kelljen bevinni engedélykérelemre ezeket a hiteleket. Ennek alapján mód és lehetőség van arra, hogy 2013. június 30-áig meg lehessen hosszabbítani a folyószámlahiteleket, a likvidhiteleket, és ne adj'isten az adósságmegújító hiteleket is. Ebből kifolyólag pedig kellő idő és felkészülési idő marad minden önkormányzatnak arra, hogy rendelkezésre álljon számára idő, hogy a kormány előzetes engedélyét megnyerje arra, ha ezen az időtávon túl kíván terjeszkedni a folyószámla- és egyéb likvidhitelei, adósságmegújító hitelei vonatkozásában.

(21.50)

Hiszen tudjuk azt jól, hogy a kormány tervei szerint 2013. június 30-áig az 5000 lakos fölötti településeknél is bekövetkezik az adósságkonszolidáció, és addig ezt a folyamatot le kell vezényelni, és nyilván egészen más pozíciókba fognak kerülni az 5000 fő fölötti lakosú önkormányzatok is, ezáltal a likvid- és a folyószámlahiteleiket át tudják jobban és újra gondolni.

Mire gondolok ezen kifejezés, ezen mondat kapcsán? Nyilvánvaló az, hogy most sokkal nehezebb megmondani azt, hogy milyen adósságmegújító vagy milyen folyószámlahitel-igénye van egy önkormányzatnak, hiszen jelenleg még nincs 2013. évi elfogadott költségvetése az országnak, ebből kifolyólag a kincstári tervezések is gyakorlatilag most folynak. Valamikor januárban lehetnek kész azok a számítások, amelyek alapján a 2013-as költségvetésüket majd az önkormányzatok is el tudják készíteni, ebből kifolyólag és abból kifolyólag, hogy az egyes önkormányzatok megtárgyalják a kormányzattal azt, hogy hogyan és mi módon történik meg az ő konszolidációjuk, hogyan és mi módon fognak likvid források keletkezni az adósságtörlesztések részleges elengedése kapcsán egy-egy önkormányzat vonatkozásában, sokkal jobb helyzet fog vélhetően 2013 első felében kialakulni, sokkal jobb tervezhetőséget is tesz az lehetővé, és ezáltal az önkormányzatok a folyószámlahitel-igényüket, az adósságmegújításra vonatkozó lehetőségeket jobban tudják kalkulálni. Ez mind a pénzintézetek számára, mind pedig az önkormányzatok számára kiegyensúlyozottabb, jobb gazdálkodást tesz lehetővé. Ezáltal, úgy gondolom, hogy valamennyi lakos Magyarországon - hiszen mindenki egy-egy településnek is a lakosa valahol -, és mivel tudjuk jól, hogy a települések nagyobb része érintett ezen vonatkozásban, majdnem 9 millió lakos az, aki érintett az adósságkonszolidáció vonatkozásában, sokkal kiegyensúlyozottabb, jobb helyzetbe fog kerülni ezáltal. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen azt a célt tudja szolgálni, amely alapján egy kiszámíthatóbb, stabilabb, biztonságosabb jövőt tudnak biztosítani a helyi önkormányzatok az önkormányzat területén élő lakosok számára.

Nyilván - mivel egy kivételes alkalom 2012-ben a stabilitási törvény alóli mentesség - mindenképpen az a szándék és cél, hogy '13-ban már egy bejáratott, jól működő mechanizmuson keresztül ne legyenek az önkormányzatoknak lejárt likvidtartozásaik vagy -állományuk, és nyilván az eredeti stabilitási törvény szellemében az önkormányzati adósságfék e vonatkozásban be tudjon lépni, és nyilván azt az eladósodási folyamatot, amely bekövetkezett az elmúlt években, ilyen formában is lehessen gátolni, gátat szabni neki, és e vonatkozásban vissza lehet térni majd a stabilitási törvény eredeti célkitűzéseire. Olyan átmeneti év a mostani, amikor egyszer rendezni kell az önkormányzatok adóssághelyzetét, hiszen a struktúrája teljes mértékben átalakul az önkormányzati gazdálkodásnak, feladatok kerülnek át az állam intézésébe, az állam szerepkörébe, és nyilván a feladatok átstrukturálódása, a feladatok átszabása következtében a forrásmegosztás is teljesen átalakul. Ezáltal az önkormányzatok gazdálkodását is újra kell gondolni, és nem elsősorban azért, mert mint egy mai vitában szocialista képviselőtársammal, Ipkovich képviselőtársammal erről vitáztunk. Nem azért, mert vagyonvesztés következik be, nem ez az oka elsősorban, hanem az az oka, hogy a működéssel kapcsolatos bevételei jelentősen megváltoznak, átalakulnak, és ehhez kell gyakorlatilag alakítani az ő egyéb működését is, ehhez kell fazonírozni az önkormányzat gazdálkodását.

Noha ezt a célt kiválóan szolgálja megítélésem szerint a stabilitási törvény e vonatozású megváltoztatása, amely ahogy mondottam, lélegzetvételhez juttatja az önkormányzatokat, meg tudják oldani a finanszírozási gondjaikat, és ezáltal a stabilitásukat is hatékonyabban lehet megteremteni.

Az állami vagyonról és a nemzeti vagyonról szóló törvény, úgy gondolom, világos és egyértelmű. E vonatkozásban jelentős kiegészítésekkel, úgy gondolom, nem kell élni, különösen a nemzeti vagyon vonatkozásában olyan új lehetőségeket teremt a törvénymódosítás, amely eddig nem volt a nemzeti vagyont ilyen formában érintő szolgáltatóknál; ezt a lehetőséget jobban ki tudják használni.

Nyilván szólni kell még a közműadóra vonatkozó módosításról. Nyilván szerencsésebb lett volna ezt azt előző törvényben, még amikor bent volt, a múlt héten kezelni, de nyilván az élet már csak ilyen, hogy végig kell és érdemes gondolni bizonyos mentességeket, újra érdemes talán azt megnézni, hogy milyen teherviselésre képesek bizonyos szereplők a gazdaságban, és ezt végiggondolva, újragondolva még mód és lehetőség van korrigálni ezt a törvényt, hiszen az adótörvényeket ahhoz, hogy január 1-jén hatályba lépjenek, 30 nappal előbb kell kihirdetni. Ebbe jelenleg beleférünk, és e vonatkozásban nem okoz ilyen formában semmilyen káros jogkövetkezményt a jövendőbeli adóalanyok számára.

Mindezek alapján úgy gondolom, hogy alapvetően pozitív irányú és jó irányú módosításokról van szó, amely nagyon komoly szférát érint a magyar társadalomban, nagyon operatív, és ahogy Babák képviselő úr fogalmazott, életszerű, a gyakorlati élet által kikényszerített módosításokról van szó, ezért a Fidesz-frakció nevében támogatásról biztosítjuk a kormány ezen törekvéseit, és erre szeretném kérni képviselőtársaimat és más frakciók tagjait is, hogy támogassák ezen törvény elfogadását a holnapi nap folyamán.

Köszönöm szépen, hogy szólhattam, elnök úr. (Taps a Fidesz padsoraiban.)