Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon fontos kérdés került szóba a tekintetben, hogy mennyire hibás az a törvénykezési gyakorlat, amelyet a saját maga által diktált rohamtempóban a kormányzat folytat. Egy eklatáns példája volt ennek az úgynevezett nemzeti vagyonról szóló törvény, ahol megpróbálták egy kezdetleges, primitív lajstromjelleggel felsorolni bizonyos fajta nemzeti vagyontárgyak, értékek összességét. Végül az állami vagyon egy részére futotta, amiből például hiányzott a Lánchíd, és hiányzott több mint 50 vasútvonal. Tehát ez tipikusan és nagyon jól mutatja azt a minőséget, amit általában letesznek az asztalra.
De amiről itt szó van, csak arra kérem, hogy ne hívják ezt egy könnyítő csomagnak, ne hívják ezt egy megmentő csomagnak, amiről itt szó van, az az, hogy a parlamentnek, tehát a kormányoldalnak jelen pillanatban sietnie kell, hiszen el kell fogadnia és az államfőnek aztán ki is kell hirdetnie azt a Matolcsy-féle törvényt, amelynek értelmében, ha januártól valóban meg akarják adóztatni azt a két céget, amelyre ez a módosítás vonatkozik, ezt meg is tudják tenni. Ezen két cég pedig: az egyik a részben állami tulajdonban lévő MOL érdekeltségébe tartozó, a másik pedig az állami tulajdonban lévő MVM-é.
Tehát önök ezt a két céget akarják még időben megadóztatni, időt akarnak biztosítani saját maguk számára, hogy ez kihirdethető legyen, hogy ez foganatosítható legyen, és november 30-át követően pedig ezek az adóbevételek behajthatóak legyenek a jövőben. Tehát beszéljünk tisztán, erről van itt szó, és ebből az alap-, kiinduló állásból, ennek függvényében lehet tárgyalni arról, hogy ez helyes vagy helytelen, de legalább bánjanak őszintén a szavakkal, és ismerjék el, hogy miről szól ez az előttünk fekvő törvényjavaslat. (Taps a Jobbik soraiban.)