Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A parlament korábban úgy fogadta el az előttünk fekvő törvényjavaslatot, hogy a már korábban is említett kettő, részben vagy egészében állami érdekeltségű céget mentesíti bizonyos fajta adókötelezettség alól. Aztán négy napra rá Matolcsy miniszter úr és csapata vélhetően meggondolta magát, rájött, hogy nem fog elég befolyni ily módon ebből a tehertételből, és azok után, hogy bevezette a sárgacsekk-adót, azok után, hogy durván emelte az energiacégek különadóját, annak tudatában, hogy ezt áthárítják a fogyasztókra és a lakosságra, azok után, hogy véglegessé tették a bankadót, és nem ezzel van a baj, de annak átháríthatóságát is kőbe vésték, majd pedig a kafetériát, a béren kívüli juttatásokat is további terhekkel sújtották, bevezették a közműadónak elnevezett formát, amiről én most is megpróbálok nagyon röviden és összefoglaló jelleggel beszélni, nem ismételvén a korábban elhangzottakat. De azt ki kell emelnünk, hogy ezen négynapos időintervallum során, miközben a kormány A-ból B-t gondolt, az eredetileg méterenként legfeljebb 100 forintos... - és hangsúlyozzuk, hogy az önkormányzat mérlegelésétől függően kivethető adó gyakorlatilag fix adó lett, és már nem 100 forintos, hanem 125 forintos, tehát egy milliárdos nagyságrendű tehertétel-növekedés, növekmény következett be.

(22.40)

Emellett is megjegyzendő, hogy másfél hónapon belül három megszorító csomagot állított össze az Orbán-kormány, ami azért párját ritkítja. Még egyszer mondom, hogy a Bajnai-féle gazdasági terrorizmus vetekszik csak ezzel, tehát lassan egy lapra kerülhet ez a kettő.

Nem éppen mértékadó, de nagyon sok portál számításai szerint megismerhetővé vált az, hogy mekkora tehertétellel kell a közműadó esetében számolni. Kiszámolták itt az E.ON Hungária Zrt., a Magáz, az ELMŰ és a Démász által fizetendő milliárdokat is. Itt az a 30 milliárdos becslés, amit egyébként a kormányzat is nagyjából elismert vagy letett az asztalra, reálisnak tűnik, reálisnak mutatkozik. A probléma az, hogy ezt egyfajta fűnyíró jelleggel kivetették mindenre, nem arra, ami mozog, hanem arra, amit megépítettek.

A gond az, hogy elsősorban a forgalmat kellett volna megadóztatni közműadó tekintetében, nem pedig a métereket, hiszen így a kisujjnyi vastagságú vezeték után ugyanannyit fizetnek, mint a méteres után, azzal pedig senki nem törődik, hogy ez működik-e vagy sem. Ez igenis a kisszolgáltatókat nagyon súlyosan, akár végzetesen is érintheti, és ha nem megy át a forgalom azon a bizonyos közműtípuson, akkor is fizet az illető, tehát messzemenőkig igazságtalan az az előterjesztés, ami előttünk fekszik.

Az sem titok, hogy magasabb távhőárakat is hozhat a közműadónak nevezett valami, hiszen már korábban ismertté vált, hogy a szakmai szervezetek az idei fűtési szezonban a tavalyinál egy 5-6 százalékkal magasabb díjat szeretnének kivetni. Ennek nagy részét vagy teljes egészét nem terhelték volna a fogyasztókra, hiszen a hozzájuk visszacsorgó különböző illetékformákból próbálták volna finanszírozni azt a különbözetet. De az is látható, hogy hiába mondják önök, hogy a teljes energia- és vízközmű-szektor több ezer milliárdos bevételi szintjéhez képest mi ez a 30 milliárd, ez egy törpe, kis elfekvő összeg, a korábbi ágazatinak megfelelő adófajták mindegyike esetében bebizonyosodott az, hogy vagy részleges, vagy teljes mértékű áthárítás bekövetkezett. Itt sem várható az, hogy a szolgáltató cégek bármifajta veszteséget lenyelnének. Ezek jellemzően profitorientált módon vagy olyan menedzsment alapján működő vállalkozások, ahol nem dívik az, hogy egy állam polgárai érdekében bármit is lenyeljenek, ha az állam kőkeményen és szigorúan nem ellenőrzi ezt a folyamatot.

Azt kell hogy lássuk, hogy az áthárítások folyamatosak. Ez történt a banki, ágazati különadó esetében, még a távközlési adónál is, ahol az elmaradt fejlesztések, a minőségromlás és a különböző büntetési, bírságtételek növekménye folytán egyértelműen elmondható volt az, hogy igenis, az állampolgárok fizettek. Jelen pillanatban pedig a leginkább meglepő az, hogy ezt a kormányzat mintha továbbra sem venné tudomásul, pedig állítom, hogy 9,5 millió ember ezzel tisztában van Magyarországon.

A kormányszóvivő is emlékeztetett arra, hogy a vízellátás, a csatornázás, a szennyvízelvezetés, a gáz, a távhő és az áram esetében rezsistop áll fönn, így ezeken a területeken szerinte nem emelkedhetnek az árak. Úgy véli, hogy a hírközlési területen, hasonlóan a kötelező biztosításokhoz, majd akkora verseny alakul ki, hogy ott sem hárítják át az adóterheket a fogyasztókra. Ezzel a versennyel kapcsolatban már a tranzakciós illeték kapcsán megismerkedtünk. Amikor az első piaci szereplő bejelentette, hogy áthárít, akkor az összes többi csatlakozott hozzá, a kormányzat pedig nem tett semmit, egyedül a PSZÁF tett annyit nagyon gyenge módon, hogy felszólította az érintett intézeteket arra, hogy ne hárítsanak át többet, mint amennyit ők indokoltnak tartanak. Ez a legalizálása a szabadrablásnak, ami tökéletesen elfogadhatatlan, és semmiféle garancia nincs arra, hogy nem kerülnek áthárításra a közműadó által érintett összegek.

Az pedig, hogy rezsistop lenne, ami itt bármit is megakadályoz, egész egyszerűen nem állja ki az igazság próbáját. Már csak azért sem, mert a tavalyi statisztikák alapján a gáz átlagos költségei 5,6 százalékkal növekedtek, a távfűtés költsége 7,6 százalékkal, az áram pedig már-már szolidabbnak mondható - itt idézőjelben tessék érteni a szolidat - 3,4 százalékkal. Egyébként pontosan ezen áremelések egyik eredője maga a kormányzat volt, a jelenlegi kormány azáltal, hogy 25-ről 27 százalékra emelte azt az áfakulcsot, ami tulajdonképpen a távhőn kívül a legtöbb hasonló szolgáltatási formát érintette, ezáltal maga a kormányzat kényszerítette bele az áremelésekbe ezeket az érintett ágazatokat, mert a kormányzat terhelte további elvonásokkal azokat, akiknek rezsistopot ígért.

Tehát látható, hogy az összes forma, amivel kapcsolatban az árak befagyasztásáról beszéltek, drágult, és azt is látnunk kell, hogy ezek növekvő ütemben drágultak az utóbbi egy-másfél évben, mint az azt megelőző időszakban. Ezért nagyon fontosnak tartanám leszögezni azt, hogy ne beszéljünk rezsistopról, mert egyszerűen nem igaz, a statisztikák nem ezt mutatják, a GKI statisztikái sem ezt mutatják, de más szervek által kimutatott számok sem. Emellett pedig igen, be kellene vallani, hogy itt egy megszorító csomag egyik pontja lép életbe. Azt is be kellene ismerni, hogy négy nap eltéréssel milliárdos nagyságrendben emelkedett ez az elvonás.

Végül pedig az önkormányzatok frontján azt is illene beismerni, hogy ha hamarabb léptek volna, a ciklus elején léptek volna, akkor Magyarország több tízmilliárd forinttal beljebb lenne, és ez az összeg most nagyon hiányozna a magyar családok kasszájából, a mindennapi megélhetésre fordított összegekből, vagy példának okáért onnan is nagyon hiányozna, hogy a kilakoltatási moratóriumot teljes körűvé lehetne kiterjeszteni, és az amúgy nagyon sokszor közműcégek áldozatául eső embereket mentesíteni lehetne a globális hálózatok elnyomása alól.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage