Ezt már annak idején is kritika tárgyává tettük, amikor a törvényt elfogadtuk, később végül is kormányrendeletben került szabályozásra, hogy ez összesen 10 százaléka lehet a teljes költségvetésnek. Ezt bár nem használták ki sem idén, sem tavaly, körülbelül 7 százalékát fordították a teljes bevételnek működésre, ezzel együtt sem tartjuk és az elmúlt két év működése alapján sem tartjuk indokoltnak azt, hogy ezt az összeget 10 százalékra emeljük.

Ma a vezérigazgató úr a bizottsági ülésen, amikor erről beszéltünk, azt mondta, hogy ez egyfajta biztosíték vagy egyfajta garancia, hiszen a kormányrendeletben eddig is benne volt, kerüljön be a törvénybe, de egyébként nem áll szándékukban ezt az összeget lényegében túllépni, és a későbbiekben is szeretnék ehhez a körülbelül 7 százalék körüli összeghez tartani magukat.

A módosító javaslatom 5 százalékról szólt, méghozzá azért, mert elnézve az elmúlt két évben az alap működését, és most nem kívánom hosszan sorolni azokat a felvetéseinket és problémáinkat, amelyeket az általános vitában meg egyébként még számos más esetben megtettünk, az ezért a színvonalon elvégzett munkáért, meg azokért a kiadásokért egyébként, amelyekről itt szó volt, azt hiszem, ez is bőven elég lenne.

Hozzáteszem egyébként, hogy egyfajta áthidaló megoldásként benyújtottam a saját magam javaslatához egy kapcsolódó módosító javaslatot, ha már egyszer mindenképpen szeretnénk rögzíteni a törvényben, hogy mennyi fordítható működésre, akkor ez legyen 7 százalék, legyen elég az, ami tavaly meg idén elég volt.

Ahhoz képest is legyen elég, ha megnézzük, és engedjék meg, hogy egy-két érdekességet idézzek, aminek sikerült utánajárnunk, és ezekről még nem beszéltem, hogy mégis milyen kiadásokról van itt szó, vagy ha ezek nem ide tartozó kiadások, akkor majd valaki meg fog cáfolni. Kár, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr nincs itt, bár részletes vitára persze kevésbé szoktak kormánytagok bejárni, csak tartok tőle, hogy az ezzel kapcsolatos kérdésre államtitkár úr nem biztos, hogy fog tudni válaszolni.

Egyrészt korábban is kritika tárgyává tettük azt, hogy milyen szerződéseket - tanácsadói szerződéseket és egyebeket - kötöttek a Bethlen Gábor Alapnál több millió forintot, de adott esetben 10 millió forintot is meghaladó összegben. Ezek között szeretném ismét és sokadszorra az Erudíció Hungária Kft.-t kiemelni, amely 12,5 millió forintot kapott szervezetfejlesztésre. Arról a cégről van szó, amelynek az egyik tulajdonosa egy nappal azelőtt mondott le a kollégiumban viselt tagságáról, amikor - 2012. február 5-én mondott le, másnap kapta meg a cég e 12,5 milliós szervezetfejlesztési megbízást. Ez önmagában is kérdéseket vet fel.

Jártam a Bethlen Gábor Alapnál néhány hónappal ezelőtt, akkor ott egy-két dolgot megnéztünk, azóta fölkerültek a honlapra más érdekességek is, amelyekről egyelőre nem tudom, hogy pontosan mit jelentenek. Ha államtitkár úr véletlen tudja, hogy milyen kivitelezési munkálatok elvégzésére van előirányozva összesen 96, 101, illetve 22 millió forint a Bethlen Gábor Alapnál, az mindenképpen érdekelne.

Van itt egy Pro Pannonia Tervező és Kivitelező Kft., amely összesen 200 millió forintot nyert, 2012. május 31-ig, a feladatok elvégzéséig szól a hatálya. Ez csak annyiban érdekes - sajnos nem volt most időm ennek pontosan utánajárni, de egy-két napon belül ki fogom deríteni -, hogy a társaság jogelődje, a Cartographia M-2003. Kft. tulajdonosai között, amely a jogelőd volt - ez a kft., még egyszer mondom, 200 millió forintot nyert -, a korábbi tulajdonosai között feltűnik egy Papp-Váry Árpád nevű úriember. Két p-vel, kötőjellel és ipszilonnal írja a nevét. S micsoda véletlen! A Bethlen Gábor Alap egyik vezérigazgató-helyettesét pedig Papp-Váry Borbálának hívják, szintén két p-vel, kötőjellel és ipszilonnal írja a nevét. Nem tudom, hogy van-e valamilyen családi összefüggés esetleg a Bethlen Gábor Alap egyik vezérigazgató-helyettese és a Bethlen Gábor Alaptól 200 millió forintos megbízást kapó cég egyik korábbi vezetője között. Mindenesetre furcsa az egybeesés, azért azt valljuk be, nem egy gyakori névről van szó, de ennek még utána fogunk járni.

Ettől függetlenül azért érdekelne, hogy 230 millió forint értékben milyen felújításokat kell a Bethlen Gábor Alapnál eszközölni vagy annak háza táján, illetve ha ezeket a felújításokat idén megtesszük, és elvileg ez belefér ebbe a 7 százalékos működési keretbe, vélhetően olyan felújításról van szó, ami talán akkor már a jövő évben nem lesz esedékes. Innentől kezdve megint kérdésként merül fel, hogy akkor miért kell a következő évben is ehhez a 10 százalékos kerethez ragaszkodni, ha az idei évben több száz millió forint összegben olyan kiadások kerülnek be a működési költségek közé, amelyek vélhetően a következő években már nem fognak felmerülni ezzel kapcsolatban. Jó szívvel várnék valami megnyugtató választ.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)