SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Alkotmánybíróság nemrégiben Szabó Máté ombudsman kezdeményezésére megsemmisítette a szabálysértési törvény hajléktalanokat kriminalizáló rendelkezéseit. A testület indoklásában kimondta azt, amit az LMP már nagyon régóta hangoztatott, idézem: "a hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie".
Miniszterelnök úr, ön ezek után pénteken azt nyilatkozta, hogy ez az Ab-határozat életszerűtlen, és ki kell mondani olyan alkotmányos elveket akár az alkotmányban, amelyek lehetővé teszik az önkormányzatoknak azt, hogy megtilthassák a hajléktalanoknak a közterületen való életvitelszerű tartózkodást. Miniszterelnök úr, nyugtasson meg, hogy ezt nem úgy értette ön felelős miniszterelnökként, hogy lábbal kívánja tiporni az Ab döntéseit, és az önnek nem tetsző döntések esetében inkább az alaptörvényt fogja hegesztgetni kénye-kedve szerint. Nyugtasson meg azzal kapcsolatban is, hogy ezt nem úgy értette, hogy felelős miniszterelnökként semmibe veszi Szabó Máté ombudsman javaslatait. Egyébként Szabó Máté ugyanazt mondta, amit az Alkotmánybíróság: a hajléktalanság kezelésében kizárólag olyan intézkedéseket tart elfogadhatónak, amelyek mentesek a rendészeti elemektől, szociális jellegűek, valóban alkalmasak arra, hogy elősegítsék a hajléktalan emberek visszailleszkedését a társadalomba, és hatékonyan előzik meg a hajléktalanná válást.
"Magyarország olyan ország, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye." Miniszterelnök úr, ezek az ön szavai. Akkor válaszoljon nekem, kérem, miniszterelnök úr: hihetünk az ön szavának, vagy nem?
Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)