Végezetül nem fogja azt a problémát megoldani, még kezelni sem, amely az adósságátvállalás kapcsán Magyarországon az önkormányzati vezetők között a közbeszéd tárgyává vált, és nagyon sokan értekeztek erről az elmúlt hetekben, nevezetesen, hogy azon önkormányzatok, amelyek felelősséggel gazdálkodtak, és nem adósodtak el, azon önkormányzati vezetők, akik megfontoltak minden kiadást az elmúlt időszakban, azon önkormányzati vezetők, akik átszervezték településüket, akik megváltoztatták az önkormányzatuk kiadási és bevételi struktúráját, itt most ezzel a döntéssel ez a tevékenységük semmilyen módon nem kerül elismerésre, sőt úgy lehet, hogy ők ugyanabban a helyzetben lesznek, mint az a szomszéd település, ahol adott esetben pazarló módon gazdálkodtak, nem nyúltak semmit a régi struktúra átalakításához, semmilyen kockázatot nem vállaltak föl, és ilyen értelemben a két viselkedés közötti különbségtételre immáron az adósságátvállalásnál nem kerül sor.

Ez egy igazságtalan döntés lesz értelemszerűen, hiszen nem fogja elismerni, nem fogja minősíteni a pozitív cselekedeteket, hanem nyilvánvalóan egységesen fogja kezelni az elmúlt időszak gazdálkodásával kapcsolatban fölmerült hitelek dolgát. Vagy ha nem fogja egységesen kezelni, akkor azt bizonyosan nem szakmai alapon fogja tenni, hiszen a benyújtott indítvány azért váltott ki vitát, és azért vitatjuk most is, mert úgy fogalmaz, hogy a kormány az adósságkeletkeztetés célja és az adósság felvételének egyéb körülményei alapján a törlesztési célú támogatás mértékét csökkentheti, azaz nem az objektív, hanem a kormány szubjektív megítélésére fogja bízni ez a bizonyos elfogadott törvény azt, hogy mely önkormányzatnál csökkent és mely önkormányzatnál nem csökkent az adósság átvállalásánál valamekkora összeget.

A bizottsági vitában elhangzott vélemények, a kormány részéről elhangzott álláspont is eléggé sajátságosak voltak, hiszen az hangzott el, hogy ha valamely település azért adósodott el, mert például megvásárolta a gyógyfürdőt, akkor az egy üzleti befektetés volt, és ebben az esetben a kormány nem fogja átvállalni az ebből következő hitel törlesztését, hanem a település majd fizesse vissza ezt a hitelt, akármilyen módon is történt annak a hitelnek az előkészítése és fölvétele. Úgy gondoljuk, ha ilyen egzakt dolgok lennének leírva a javaslatban, azaz nem mindegy, hogy fejlesztési célra vagy működési célra, nem mindegy, hogy az önkormányzat tett-e intézkedéseket a kiadásai csökkentésére, a bevételei növelésére az elmúlt időszakban, akkor értelemszerűen lehetne egy objektív szempontrendszer alapján értékelni az önkormányzati (Zaj. - Az elnök csenget.) gazdálkodás előző időszaki tevékenységét, és nem pedig így, ahogyan most a javaslat elfogadása esetén meg fogják adni azt a lehetőséget, hogy egy teljesen szubjektív, nyugodtan mondhatom zsargonban azt, hogy pofára történő értékelésre fog sor kerülni a következő időszakban.

És kimaradt még egy dolog ebből a bizonyos törvényjavaslatból. Semmilyen módon nem rendelkezik a törvényjavaslat arról, hogy egy ilyen nagyságú, a központi költségvetés részéről történő átvállalás bármilyen módon ellenőrzésre kerülne a későbbiek során. Egy elsődleges ellenőrzési funkciót ad a Kincstárnak, és semmilyen módon nem biztosított az, hogy egy több százmilliárdos adósságátvállalás egy megfelelő ellenőrző hatóság, legalább az Állami Számvevőszék által ellenőrzésre kerülne.

Ezek miatt nem gondoljuk, hogy rendben lenne ez a javaslat, és ezek miatt nem támogatható a benyújtott indítvány. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)