Veres képviselő úr oly meggyőződéssel beszélt most arról, hogy a kormány nem tartja a szavát, és nem annak megfelelően jár el ezen módosítás alapján, mint ahogyan azt ígérte az önkormányzatokkal kapcsolatban. Ezt úgy mondta Veres képviselő úr, minthogyha az elmúlt 2002-2010 közötti időszaknak nem az egyik emblematikus politikusa lett volna, amely időszakban az önkormányzatok katasztrofális eladósítása történt, amely időszakban tízmilliárdokat, százmilliárdokat vontak ki egy-egy költségvetési évben az önkormányzatok finanszírozásából.

(19.10)

És az önkormányzatok annak érdekében, hogy a jogszabályokban előírt hatásköreiknek eleget tudjanak tenni, nem volt más választási lehetőségük, mint hogy hiteleket vettek fel, kötvényeket bocsátottak ki, vagy éppenséggel annak érdekében, hogy azt a minimális fejlesztést, amelyet meg kellett tenniük, hiszen bűn lett volna bizonyos fejlesztésekre nem rámozdulni, nem elvégezni... - még azokhoz is hitelt kellett felvenniük, hogy ezeknek a saját erőt biztosítani tudják.

Nos tehát, Veres képviselő úr, aki ebben az időszakban pénzügyminiszterként járt el, és ezeknek a döntéseknek az előkészítője és vélhetően az egyik fontos döntéshozója volt, beszélt ebből a pozícióból; miközben most nem arról tárgyalunk és nem az az előterjesztés van előttünk, hogy milyen mértékű kivonás történik az önkormányzatok finanszírozásából, hanem arról beszélünk, hogy Magyarországon hogyan fognak az önkormányzatok talpra állni, hogyan jutnak levegőhöz, és hogyan érkezik el az az állapot, amit talán már nem is reméltek, hogy megszabadulnak az adósságuktól.

Az a módosítás, amely most a zárószavazás előtt előttünk van, behozza ebbe a törvényjavaslatba azt az elemet, amely lehetőséget teremt arra, hogy a kormány mégiscsak áttekintse, mégiscsak meggondolás tárgyává tehesse, hogy valóban az önkormányzat, amely eladósodott, minden esetben a legmegfelelőbb gazdálkodás mellett volt kénytelen eladósodni, minden esetben olyan ésszerű, hasznos döntések után történt egy hitelfelvétel vagy egy kötvénykibocsátás, amely valóban az önkormányzatnak, az önkormányzat által képviselt, ott élő embereknek az érdekeit szolgálta.

Meggyőződésem szerint ez az elem többségében az önkormányzatok érdekét és az önkormányzatok támogatását is élvezi, hiszen pontosan az, amiről a képviselő úr beszélt, hogy vannak önkormányzatok, amelyek rossz szemmel néznek a mellettük lévő településre, amely bizony úgy élt esetleg, mintha sohasem kellene a holnapra gondolni, nos ezeknek az önkormányzatoknak a működését célszerű áttekinteni, hogy amikor a tartozás átvállalása történik, valóban lehessen egy mozgástere a kormánynak arra, hogy ebben ésszerű, ha tetszik, igazságos döntés szülessen. Ahogyan a javaslatban szerepel, igazodik egyébként az 5 ezer fő feletti települések támogatási elgondolásához, tehát minimálisan a 40 százalékot biztosan biztosítja a tartozások mértékét illetően az állam. Ezen túlmenően merülhet fel a mérlegelés lehetősége.

Meggyőződésem szerint egyébként ez a mérlegelés általános lesz, de a mérlegelés következtében nem az lesz a fő szabály, hogy általában a tartozások 40 százalékát fogja majd az állam átvállalni. Még egyszer hangsúlyozni szeretném tehát, hogy meglehetősen különös helyzet az, amikor azok, akik eladósították az államot, most számon kérik azon a kormányon meg azon a parlamenti többségen, amely éppenséggel ettől az óriási adósságmennyiségtől szeretné megszabadítani az önkormányzatokat, még számon kérik ezt a fajta magatartást és ennek az eljárásaiba próbál belekötni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ami előttünk fekszik törvényjavaslat, az mindenképpen az önkormányzatok érdekét szolgálja, az önkormányzatok működőképességét fogja újra megteremteni, ezért mindenképpen azt gondolom, hogy teljesen jó szívvel támogatható mindannyiunk számára.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Bravó!)