Tehát e tekintetben le a kalappal Schiffer András előtt, akinek a javaslata korábbi verziójához képest előrelépést mutat a Btk.-módosítás terén, de fenntartom, amit a februári vitában is mondtam: felelősségre kell vonni azokat, akik az iratmegsemmisítésben, saját vagy mások felelősségének eltussolásában részt vettek.

Dr. Ilkei Csaba szakértőnk bevonásával megfogalmaznánk módosító javaslatainkat is, például az 1. § 9. pontját javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy a tudományoskutató-jelöltnek rendelkeznie kell a felkészültséget alátámasztó publikációkkal, illetve elvárható, hogy kellő kutatás után tudományos eredményeit ezekben hozza nyilvánosságra. Ugyanis jelenleg számos olyan kutató van, aki hosszú évek elteltével sem publikálja kutatási eredményeit, jelenléte a levéltárban egyoldalúan csak a dokumentumok olvasására terjed ki, és csak a helyet foglalja azok elől, akik a kutatás közérdekű funkciójának is eleget tennének. Tehát néhányan melegedőnek, olvasósaroknak tekintik a levéltárat, kielégíti kíváncsiságukat, titkok birtokába jutnak, de társadalmilag haszontalan a tevékenységük.

A magunkfajta kutatók persze nem ilyenek. Ezzel szemben az SZDSZ-MDF-paktum aláíróját nevezte ki Kövér László az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesévé, emiatt is csak a Jobbik tiltakozott, mindenki más megszavazta Kónyánét az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságában.

Tavaly december 23-án a kormánypártok soraiban 55-en szavaztak a frakciófegyelemmel szemben, amikor a Jobbik az ügynöklisták feltárását indítványozta. Az ügynek az volt az eddigi legnagyobb támogatottsága ebben a ciklusban.

Persze volt kormánypárti ígéret: június végéig létre kell jönnie a nemzeti emlékezet bizottságának - hirdette a Heti Válasz cikkének címe még márciusban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és a Fidesz honlapján is olvashattuk ezt az MTI-hírt. (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) Nem lett ebből az időhúzást célzó ígéretükből semmi...