BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2014. május 1-jén lejár a külföldiek termőföldvásárlásának meghosszabbított moratóriuma. Örülök, hogy ehhez a hároméves moratóriumhoz közvetve a Jobbik is hozzá tudott járulni. Gráf Józsefnek 2010 áprilisában a Bizottsághoz írt leveléből idézek: "Magyarország társadalmi és politikai fejlődésének ma olyan kényes időszakában van, amikor a földpiac liberalizációja a társadalmi egyensúlyi viszonyok átrendezéséhez járulhat hozzá, és elősegítheti a szélsőséges politikai erők térhódítását, beleértve az EU-szkepticizmus erősödését." Ebben a lefordításban nyilvánvalóan a Jobbikról volt szó. Örülünk, hogy ennyiben hozzá tudtunk járulni a meghosszabbításhoz.

Ugyanakkor nem szeretnénk, ha 2014-ben a Jobbik térhódítása abból következne, hogy nem sikerült a parlamentnek megnyugtatóan megoldani a külföldiek földvásárlásának a kérdését. Orbán Viktor miniszterelnök világosan elmondta, mi a helyzet: külföldieknek coki! Ha valaki megnézi a földtörvényt, azt mondja, hogy igen, látszik némi szándék a beterjesztőkben a földvásárlás korlátozására, ez azonban nagyon kevés. A médiában meg azt halljuk, hogy csak a földművesnek lehet földje. Hát persze, de ki a földműves? Belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár. Aztán azt mondják, hogy képzettség is kell. A legalább középfokú mezőgazdasági képzettség mellett Magyarországon el kell fogadni az osztrák képzettséget is. Tehát ki kell mondanunk, hogy azok a korlátozások, amelyeket beraktak a törvénybe, messze nem elegendők ahhoz, hogy ezt a lényeges kérdést megnyugtató módon megoldják.

A Jobbik ezért nyújtott be határozati javaslatot a csatlakozási szerződésünk felülvizsgálatára. Ugyanis e csatlakozási szerződésben mi és tizenegy másik ország - mert Málta ezt nem vállalta - a termőföldtulajdon kérdését nem a 15-ökhöz hasonlóan a mezőgazdasági fejezetben fogadta el és tárgyalta, hanem a tőke- és pénzpiaci műveletekben, ami azt a kötelezettséget jelenti, hogy ettől kezdve a termőföldforgalomra ugyanazok a szabadságok vonatkoznak, mint bármilyen egyéb tőkére. Ez az abszurd helyzet állt elő.

Miért diszkriminatív ez? Azért diszkriminatív, mert az Európai Uniót létrehozó szerződések, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés a 15-ök tekintetében kimondta, hogy ez a szerződés nem sértheti a tagállamokban fennálló tulajdoni rendet, és csak nemzeti elbánást ír elő a külföldiek számára. Ezzel szemben a 2004 után bekerült országok - Málta kivételével - esetében azt jelenti a tőkés fizetések műveletében való elfogadás, hogy tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás. A minden korlátozás tilalma az, ami Magyarországot ebbe a veszélyes helyzetbe sodorta. És mi alapozza meg azt, hogy mi a csatlakozási szerződés módosítását kérhessük? Ez pontosan azt jelenti, hogy a termőföldtulajdon tekintetében eltérő szabályozás áll fenn az EU 15-ök és a tizenkettők - kivéve Málta, mert az nem fogadta el - tekintetében. Ez az eltérő szabályozás pedig az egyik legalapvetőbb jog, a diszkrimináció tilalmába ütközik.

Meggyőződésünk szerint az állam szuverenitását biztosító földtulajdon megvédésének lehetősége az Európai Unió keretein belül megnyugtató módon csak akkor állhat elő, ha a csatlakozási szerződés felülvizsgálatában elérjük, hogy ez a diszkriminatív helyzet megszűnjön. Ezért mi ebben a javaslatunkban arra szólítjuk fel a kormányt az Országgyűlés nevében, hogy kezdjen tárgyalásokat az uniós intézményekkel Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozási szerződése módosításáról.

Egyébként egy feltételezett módosításról én már tudok: azt mondta a miniszterelnök úr, hogy annak idején majd átgondoljuk, hogy be akarjuk-e vezetni az eurót, amire egyébként kötelezettséget vállaltunk a csatlakozási szerződésben, és ha ettől el akarunk térni, akkor ez is idetartozik. De ez egy nagyon súlyos ügy, ezért kérem, hogy támogassák a javaslatot. (Taps a Jobbik soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage