DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én a módosító javaslat számát tudom megmondani, és megmondom, hogy miért: nem akarok ajánlási pontokat mondani.

(20.30)

A T/7971/106. módosító indítvány az a módosító indítvány, amelyet a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja egyhangúlag nyújtott be a tisztelt Országgyűlésnek. Valamennyi képviselőtársam neve szerepel a módosító javaslaton, de sajnos a megbeszélést követő tárgyalás lezárása után, amikor az adminisztráció készült, akkor Puskás Tivadar képviselőtársam szívinfarktussal kórházba került, így aztán nem volt módja aláírni, de mivel a részese volt a megbeszélésnek, a módosító indítványon az ő neve is szerepel, és ő is aktívan részt vett ebben a munkában.

Tisztelettel, azért nem tudok ajánlási pontszámokat mondani, és nem gyűjtöttem ki, mert alapvetően két nagy témakör van, amelyeket a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja ideológiai alapon terjesztett elő. Ez a két nagy csoport az élettársi kapcsolatokról, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló fejezetek. Alapvetően azért mondom, hogy sok ajánlási pontban szerepel, mert egészen a cselekvőképességtől az öröklési jogig ebben a módosító indítványban mindenhez van előterjesztett rendelkezés, és számtalan ajánlási pontszám alatt fut ez a kérdés.

Az élettársi kapcsolat ellen azért adtunk be módosító indítványt, mert a 2011-ben elfogadott családvédelmi törvény definiálja a család fogalmát. Ez az egyetlen a jelenlegi magyar jogban, amely a család fogalmat megszabná. Ez azt mondja, hogy a család férfi és nő házasságán, illetve egyenes ágbeli rokonságon, illetve örökbefogadáson alapul. Ebből az következik, hogy az élettársak, akik nem kötöttek házasságot, a mi elképzelésünk szerint, bár tisztelem az ő együttélési szabadságukat, de nem tartoznak a család fogalomba. Ebben a kérdéskörben mi ezt következetesen visszük előre, és tekintettel arra, hogy ők nem tartoznak a család körébe, sem az élettársak, sem a bejegyzett élettársak, ezért ezeket ne a családjogi törvényben rendezze a polgári törvénykönyv. Ez a mi előterjesztett módosító indítványunk.

A két kérdéskör megítélése nem ilyen egyszerű, és elválik egymástól. A különneműek élettársi kapcsolatában meglévő egész gondolatsorban azt mondjuk, hogy az élettársi kapcsolat a polgári jog szabályai szerint az állampolgárok szabad választása alapján létrejött kapcsolat, ők döntik el a kapcsolatuk tartalmát, és azért választották ezt a formát, mert semmilyen külső beleszólást vagy szabályzatot nem szeretnének felvállalni. Ez a polgári jogi szabadság, szerződéskötési szabadság alapján létrejött kapcsolat, úgyhogy ezt az egész kapcsolatrendszert, amit eddig soha nem tett meg a jogalkotó, most egy önálló fejezetben, de a polgári jogi szerződések közötti könyvben szeretnénk önálló fejezetként feltüntetni, erre irányul a módosító indítványunk. Annak a szabadságot választó tömegnek, amelyik nem vállalta a házasságkötés kötöttségét, egyéb kötöttségeket sem akarunk előírni, és azt mondjuk, hogy az ő elképzelésük szerint, ahogyan ők mindent szabadon választanak, szabadon döntsék el, hogy kire kívánnak végrendelkezni, szabadon döntsék el azt, hogy milyen tartási igénnyel lépnek föl a másik féllel szemben, és az állam semmi olyan kötelezettséget ne írjon elő, ami esetleg oda is vezethet - és ez is egy komoly veszély ebben -, hogy az élettársi kapcsolatok egy jelentős része talán azért szakad meg, mert az állam ilyen irányú beavatkozása folytán olyan kötöttségek jelennek meg, amelyek ennek a kapcsolatnak a fenntartását bizonyos körökben nem tartják szükségesnek, helyesebben, nem tartják szerencsésnek, és ezért még rombolhatjuk is az ilyen irányú kapcsolatrendszereket. Ez az egyik csoport. Tehát magát az élettársi kapcsolatot mindenféleképpen a polgári törvénykönyvben egy önálló polgári jogi szerződéscsoport fejezetként szeretnénk feltüntetni.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy egy kicsit végig kell gondolni. Az a lényeg, hogy gyermek a mi javaslatunk szerint sem nőhet fel családon kívül, mert mivel az egyenes ágbeli hozzátartozói viszony családjogi viszony marad a mi javaslatunk szerint is, így a szülő és a gyerek között családjogi viszony áll fenn. Az kétségtelen, hogy a házasságot nem kötő két szülő között viszont csak élettársi kapcsolat marad változatlanul, de ők vannak könnyebb helyzetben, tisztelettel, mert nekik a magyar jog biztosítja azt, hogy ha közös gyermekük születik, és olyan felelősségérzet jön irántuk, vagy feljön bennük, hogy na, hát akkor mégis rendezni kell a kapcsolatot, az anyakönyvvezető zokszó nélkül össze fogja őket adni.

Más a helyzet a bejegyzett élettársi kapcsolatokkal, mert a bejegyzett élettársi kapcsolatnál ez a fajta megoldás nem áll rendelkezésre, a magyar jog nem teszi lehetővé az azonos neműek házasságkötését, ezért aztán mi azt mondjuk, hogy ez szintén nem családi kapcsolat, mert nem alapulhat házasságon, tehát ez nem családi kérdés, viszont ezt a jogrendszerben minden további egyéb kitérő gondolatokkal együtt 2009-ben Magyarország már törvénybe iktatta. Ezért mondjuk azt, hogy annak a törvényszövegnek jelentős részét nem kell beemelni a polgári törvénykönyvbe, az a törvény önállóan élje a maga életét, és kerüljön ki a bejegyzett élettársi kapcsolat a polgári törvénykönyv tervezetéből.

Amikor ezt a módosító indítványunkat előterjesztettük, akkor a napi sajtó felvetette azt, hogy a kereszténydemokraták meg akarják engedni azt a lehetetlen helyzetet, hogy a bejegyzett élettársak házasságot köthessenek, mert a családjogi törvény házasságkötési akadályok közötti szakaszából is ezt ki szeretnénk venni, mert következetesen ki akarunk venni a bejegyzett élettársakkal kapcsolatos mindenfajta rendelkezést a polgári törvénykönyvből.

Szeretném elmondani, hogy a bejegyzett élettársakról szóló törvény hatályban van. A jelenlegi polgári törvénykönyvnek, a ma hatályos polgári törvénykönyvnek vannak ezzel kapcsolatos rendelkezései, amelyek 2014. január 1-jéig hatályban maradnak, és ha itt bármilyen kérdés rendezésre szorul, akkor ennek az új törvénynek a hatálybalépéséig ennek a módosítására még meglesz a lehetőségünk, tehát nincs semmilyen pongyola dolog, a kettőt nem akartuk egymás mellett elindítani. Ha a polgári törvénykönyv elfogadásra kerül a mi módosító indítványunk befogadása mellett, akkor még ezt a problémát a következő évben tudjuk korrigálni.

Tisztelettel, ennyit szerettem volna elmondani erről az általunk beterjesztett törvényjavaslatról, és kérem a tisztelt Házat, hogy szíveskedjen elfogadni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage