Az eredeti tervezet olyan kötelezettségeket kíván előírni élettársi kapcsolatra lépő emberek között, akik ilyen kötelezettséget viselni egymással szemben az általános tapasztalatok, általános ismeretek szerint nem akarnak.

Öröklés. Törvény erejénél fogva eddig ilyen nem volt. Az élettársak úgy létesítettek élettársi kapcsolatot, hogy tudták, hogy ilyen következménye együttélésüknek nem lesz. Az új törvényi megoldás kötelező erővel törvényes öröklési kapcsolatot létesítene. Nem akartok örökölni egymás után? Nem érdekel majd ez senkit. Nem érdekli a törvényt. Akaratuk ellenére lesz köztük törvényes öröklési kapcsolat, akár a saját gyermekük öröklési jogát korlátozva, amit szintén nem akarnak általában már, ha idősebb emberekről beszélünk.

Nem akartok egymás után törvényből fakadó tartási kötelezettséget létrehozni? Hiába nem akartok, ez a tervezet rátok kényszeríti a tartási kötelezettséget!

Nem akartok olyan viszonyt teremteni, hogy ha az egyik élettárs a kizárólagos tulajdonába fogadja a másikat, és megszűnik az az élettárs, akkor az a tulajdonjog erőteljesen éljen? Hiába gondoltátok így, hogy ez így lesz, nem így lesz, mert a törvény rátok fog kényszeríteni egy más jogi helyzetet.

Arról van szó, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt javaslata az élettársak szabadságát akarja megőrizni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és azt kérem a tisztelt Háztól, hogy ezt a szabadságot tartsa tiszteletben, és ezt őrizzük meg a KDNP javaslatainak támogatásával.