DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A lefolytatott vita kicsit nyomasztólag hatott kebelemre - ahogyan szokás mondani ilyen környezetben -, hisz gyökeres változás tapasztalható a jogalkotás menetében a polgári törvénykönyv elfogadásánál.

A Szocialista Párt viszonylag kis számú módosító indítványt terjesztett elő a Ptk.-hoz, azok sem gyökeres változást vagy szerkezeti struktúraváltást jelentenének, hisz pontosan az volt a célunk, hogy érzékeltessük, hogy lényeges, átfogó változtatásokat a beterjesztett tervezeten nem kívánunk eszközölni. Nemegyszer pirongatott az államtitkár úr a bizottsági vita kapcsán, hisz az általam nagyon tisztelt alaposságával számos olyan változást fedezett fel a szocialista álláspontban, ami korábban megvolt, most pedig elhagytuk. Pontosan az volt az oka ennek a változásnak, államtitkár úr, hogy a magunk részéről a kompromisszumkészségünket bizonyítsuk ennek a vitának a lefolytatása során.

Mégis néhány változásra, illetve módosító indítványunkra felhívnám a figyelmet, amely nem nélkülöz bizonyos politikai felhangokat. Ilyen a 6., az 52. és a 360. pontban előterjesztett módosító indítványunk.

A 6. pontot a cselekvőképességgel kapcsolatos szabályozásnál terjesztettük elő, nem titkoltan azért, hogy figyelemfelhívó jelleggel utaljunk a jogágak közötti összhang, koherencia megbomlására. A korábbi időszakban a vétőképesség és cselekvőképesség összhangban volt, hisz 14 év volt a vétőképesség korhatára, 14 év volt a korlátozott cselekvőképesség határa, ilyen módon nem kerültek konfliktusba egymással. Nem olyan régen, általunk nem titkolt módon helytelenül változott meg a büntetőjogi szabályozás, hiszen 12 éves korban állapította meg a tisztelt Ház a vétőképesség alsó határát bizonyos esetekben. Úgy gondoltuk mi, hogy ezt követni kell a polgári jogi szabályozás tekintetében is, ezért terjesztettünk elő olyan módosító indítványt a 6. ajánlási pontban, amely úgy szólna, hogy korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, akinek büntethetőségét a büntető törvénykönyvről szóló törvény alapján a bíróság megállapította.

Úgy gondoljuk, hogy nem választható el ez a két oldal egymástól, a büntetőjogi és a polgári jogi aktus és cselekvőképesség, ezért arra az álláspontra helyezkedtünk, és ajánljuk a Háznak, hogy fogadja el, hogy amely 14 évet be nem töltött kiskorúnak büntetőbíróság már megállapította a cselekvőképességét, azt akceptálja a polgári jog is a cselekvőképesség tekintetében. Ennek a módosító javaslatunknak ez az értelme. Nem titkoljuk azt az álláspontunkat, hogy igazán megoldásnak azt tekintenénk, ha 14 éves korra visszavinnénk a vétőképesség alsó korhatárát is.

A másik ilyen módosító indítványunk az 52. ajánlási pontban megfogalmazott indítvány, amely már elhangzott ebben a Házban más megfogalmazásban. Ez a bizonyos üzleti titkokkal kapcsolatos álláspontunk, amely úgy szólna, hogy üzleti titok védelme nem akadályozhatja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján előterjesztett, a nemzeti vagyon körébe tartozó vagyon feletti rendelkezés tartalma, illetve nemzeti vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó tény vagy adat megismerésére irányuló kérelem teljesítését. Nyilvánvaló tény, hogy kezelni kell azt a dilemmát, illetve azt a konfliktushelyzetet, amely az üzleti életnek az üzleti titokhoz fűződő érdekeltsége, illetve a közpénzek elköltésénél a közpénzek elköltésének nyilvánossága, lucidum volta melletti érveket jelenti.

Az állam, illetve az államnak bizonyos cégei, szervei időnként a gazdasági élet részét képezik, így tulajdonképpen a gazdálkodás rendes folyományaként vonatkoznia kellene rájuk az üzleti titok szabályának, azonban mi úgy gondoljuk, hogy mégis prioritást kell hogy kapjon az az igény, hogy aki viszont közpénzekkel gazdálkodik, aki közpénzeket költ el, az ne hivatkozhasson és ne bújhasson az üzleti titok fátyla mögé akkor, amikor számot kell adni annak az elköltéséről. Ez a jogszabályi módosító javaslatunk ezt a célt szolgálja.

Szólnék még néhány szót a 360. pontban előterjesztett módosító javaslatunkról, az oly régóta emlegetett, de régóta hiányzó jogalkotással okozott kárral kapcsolatos esetről is. A jogalkotással a jogalkotó szervek akaratlanul még a jogalkotási élet normális menetét figyelembe véve is okozhatnak kárt bizonyos esetekben, különösen akkor, ha egy felfokozott, úgynevezett forradalmi jogalkotással állunk szemben. Itt bizony megesik az, hogy az egyik jogszabály üti a másikat, és a gazdálkodó élet szereplői rosszul értelmezik ezeket a jogszabályokat. Mondjuk, megváltoznak a jogszabályok olyan módon, hogy ők már alappal, indokoltan invesztíciókat eszközöltek, bízva abban, hogy hosszú távú szabályozás részesei.

Abban a világban, tisztelt képviselőtársaim, ahol időtlen időknek szánt törvények - az alaptörvény - egy év eltelte alatt három vagy négy módosítást érnek meg, gondoljuk el, hogy a gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok milyen gyorsan változhatnak, miképpen változnak is, és milyen károkat okozhatnak a gazdasági élet szereplőinek. Ezeknek az anomáliáknak a kiküszöbölésére fogalmaztam meg a képviselőtársaimmal a 360. ajánlási pontban a jogalkotással kapcsolatos károkozásért való felelősség szabályait.

Végezetül nem tudok ismét elmenni a Kereszténydemokrata Néppárt által beterjesztett módosító javaslat mellett. Tisztelt Képviselőtársaim! Abban, hogy végül is a pártom úgy döntött, hogy félretéve a korábbi jogalkotási koncepcióit, elképzeléseit, egységesen leteszi a garast, és az álláspontját megfogalmazza a beterjesztett törvény támogatása mellett, nem kis szerepe volt annak, hogy olyan előremutató és valóban új szabályozásokat tartalmazott, mint az élettársi viszonyokra vonatkozó - én ma nevezném így bátran -, forradalmian újnak tekinthető szabályozás. Ez az egyik sarkalatos pontja volt annak, hogy ne bántsuk, ne szeleteljük szét ezt a jogszabályt, fogadjuk el úgy, ahogyan azt a tulajdonképpeni tudomány előterjesztette. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy valóban, most ez az álláspontunk, látva a többségnek a módosuló álláspontját, zavart okozott nálunk is. Nem tudjuk, hogy mit tegyünk most ezzel a jogszabállyal. Nagyon sajnálnám, ha pontosan egy előremutató és valóban új, antiortodox szabályozás megváltoztatása lenne az oka, hogy meg kell nekünk is változtatni a korábbi álláspontunkat, és ne támogassuk ezt a jogszabályt. Nem szeretnénk ezt megtenni, hisz valóban az az érdekünk és az az elképzelésünk, hogy egy hosszú távú, stabil és viszonylag kisebb módosításokkal elfogadott alapjogszabályt, a polgári törvénykönyvet fogadjuk el.

Ezért kérem a képviselőtársaim megértését, hogy inkább gondoljuk kétszer újra az elfogadandó szabályozás lényegét, beszéljük meg inkább háromszor, mint hogy egyszer olyan meggondolatlan jogszabályalkotásra kapassuk magunkat, ami ezt a bizonytalan állapotot, ennek a szerencsétlen sorsú Ptk.-nak a hatálybalépését megint elbizonytalanítja, és a távoli jövőbe tolja ki, illetve azzal a veszéllyel fenyegessen, hogy időtlen időkig módosítás és módosítás tárgya lesz.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage