Tisztelt Képviselőtársaim! Európában példátlan időjárás volt: Belgiumban 1600 kilométeres dugó alakult ki, Délkelet-Angliában pedig - Magyarországhoz hasonlóan - gépkocsik ezrei ragadtak a hóban. Egyetlenegy olyan ország sem volt azonban, tisztelt képviselőtársaim, ahol az ellenzék egyszerű politikai haszonlesésből már a mentés idején nekirontott a mentést irányító kormánynak. (Felzúdulás, közbeszólások a kormánypártok soraiból: Szégyen! Szégyen! - Az elnök csenget.)

(13.20)

Egyetlen olyan ország sem volt, tisztelt képviselőtársaim, ahol az ellenzék nem összefogásra szólított fel. (Nyakó István: Melyik országban éltek?)

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint mindig, a kivétel most is a magyar baloldal. De kik is azok a politikusok, akik a parlamentben és azon kívül kritikát fogalmaztak meg? Lemondta-e 2006-ban Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy az augusztus 20-ai ünnepet? (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Nem!) Nem. Tettek-e bármit az emberek tízezreinek a megmentéséért? (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Nem!) Nem. Volt-e felelőtlenségüknek halálos áldozata? Igen. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Volt!)

Lemondta-e most a kormány időben az állami ünnepeket? Igen. (Nyakó István: SMS-ben.) Megtették-e ezt rögtön az ellenzéki pártok, okulva 2006. augusztus 20-ából? Nem, csak órákkal később. Sikerült-e minden emberéletet megóvni az elmúlt három napban a kormányzatnak és a katasztrófavédelemnek? Igen. Ott volt-e a belügyminiszter és a miniszterelnök az események helyszínén, amikor kellett? Igen.

Azt gondolom, hogy az utakon rekedtek, a családjukat, gyereküket féltők minden kritikáját tisztelettel elfogadjuk. De azét a baloldali ellenzékét, amelynek vezetője egy héttel ezelőtt, az alaptörvényről való szavazás idején is a wellnessben csücsült (Moraj a kormánypárti padsorokban.), és amelyik 2006. augusztus 20-án az emberéletek megmentéséért semmit nem tett, nem tudjuk elfogadni. A családjukat féltők minden aggodalmát tiszteletben tartjuk...