DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Már a kormányváltás után egyértelművé tettük, hogy véget kell vetni annak a korábbi szocialista politikának, amelyik ellehetetleníti a kis- és középvállalkozásokat, és vissza kell adni a teljesítmény, a munka és a vállalkozás becsületét és szabadságát. Éppen ezért célként tűztük ki, hogy csökkentjük a kis- és középvállalkozások adóterheit, csökkentjük a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheit, és vele párhuzamosan növeljük a kis- és középvállalkozások döntési szabadságát és azt a lehetőséget, hogy minél több munkahelyet tudjanak teremteni.
Az ön által említett két adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalkozási adó is éppen ebbe a filozófiába illik. Egyrészt egyszerűsödik az adminisztráció, hiszen a kisadózó vállalkozások tételes adója esetén nyolc adó helyett három adót kell csupán fizetniük: a tételes adót, az áfát és a helyi iparűzési adót. Tehát ez egy jelentős adminisztrációs egyszerűsítés. A kisvállalkozási adó esetében pedig a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás alól mentesíti a vállalkozót. De jelenti azt is, hogy az adóterheik is csökkennek azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ezt a formát választják, mivel a tételes adózónál havonta csupán 50 ezer forint adót kell majd fizetni, amennyiben ezt a formát választja.
A kisvállalkozói adó alacsony, 16 százalékos kulcs után adózik. A munkáltató adóterhei mindaddig nem nőnek új alkalmazott felvétele esetén, amíg annak hatása a termelés növekedésében meg nem mutatkozik. Sőt, a vállalkozásba visszaforgatott nyereség sem képez adóalapot, így a szabályozás további beruházásokra ösztönözheti a vállalkozásokat.
Tisztelt Képviselő Úr! Február végi adatok szerint 57 ezren jelentkeztek be a kisadózók tételes adója alá, a kisvállalkozási adót pedig mintegy 7500 vállalkozás választotta. Úgy gondolom, egy újonnan induló adónem esetében ez nagy szám, hogy ennyien választották ezeket a formákat. És ennél talán még fontosabb, hogy az adózók szabadsága és a vállalkozások szabadsága erősödött azzal, hogy új formák jelentek meg.
A kormány annak érdekében, hogy még többen tudják választani ezt a formát, újabb módosításokat kezdeményez. A benyújtott javaslatok egy része a választásra jogosultak körét bővíti ki, tehát kik választhatják ezeket a formákat, illetve a választási időt szélesíti ki, más része pedig a figyelembe vehető kedvezmények alkalmazási lehetőségeit növeli. Így az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén a jövőben például biztosítási ügynökök is választhatják a kisadózók tételes adóját, és talán ennél is lényegesebb módosítás, hogy a kisvállalkozói adót év közben is választhatják a vállalkozások.
Nagyon fontos még megemlíteni azt is, hogy a munkavállalást is erősítik ezek a formák, hiszen a kormány az új kisvállalkozói adó esetében bővíti a kedvezményezett foglalkoztatottaknak minősülő személyek körét, ezzel személyenként akár 50 ezer forint adóalap-kedvezmény is jár a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után a 25 év alatti, továbbá az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén.
Már eddig is a kedvezményezett foglalkoztatottak közé tartoztak a fiatal pályakezdők, a tartós munkanélküliek és a munkaerőpiacra visszatérő kismamák. Ezek a kedvező szabályok arra ösztönözhetik a kisvállalati adót választó vállalkozást, hogy a munkaerő-piaci szempontból nehéz helyzetű személyeket és nehéz helyzetben lévő személyeket is nagyobb számban alkalmazzák.
Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, hogy ezek a változások bővítik a vállalkozások szabadságát, csökkentik adóterheiket, és szélesítik a foglalkoztatási lehetőségeket.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)