DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm. Igyekszem ezt nem kihasználni, de akkor ezt még be tudom fejezni. Tehát Kontrát államtitkár urat arra buzdítom, hogy vegyen részt a részletes vitában, és esetleg adjon erre magyarázatot vagy valamiféle választ, ha van erre válasz, hogy a különböző bevezetési módnak - tehát egyik esetben a felmenő, a másik esetben az azon nyomban való alkalmazásnak - mi az indoka.

A 10. pontban egy módosító javaslatomat támogatja a kormányzat, de mielőtt még úgy tűnne, hogy meghajolnak az ellenzék kívánalmai és módosító javaslatai előtt, ebben tulajdonképpen - amit az általános vitában is elmondtam, de államtitkár úr akkor még nem mutatott rugalmasságot ez irányban, de úgy tűnik, hogy a minisztériumban átnézték - egy olyan hibára hívtam fel a figyelmet, mert az ellenzéknek végül is ez is dolga, hogy - ha már a főtitkár esetében nem támogatjuk azt, hogy a választott tisztségviselő helyett egy munkáltató legyen -, tehát felhívtam a figyelmet arra, hogy ha már önök a koncepcionális váltás mellett vannak, akkor milyen egyéb hiba az, amit benne hagytak vagy nem találtak meg a törvényjavaslat benyújtásánál. Itt nevezetesen arról van szó, hogy ha már a főtitkár egy munkavállaló, akkor az MRK országos elnökségének értelemszerűen nem lehet tagja, vagy legalábbis jogilag nehezen elképzelhető az, hogy valaki nem választott tisztségviselőként, hanem munkavállalóként egy választott testület elnökségének a tagja lehet. Erre nem nagyon találhatunk példát. Ez a jobbító szándék vezérelt, amikor ezt államtitkár úrnak jeleztem az általános vitában. Egyébiránt úgy tűnik, azáltal, hogy támogatják ezt a javaslatot, talán hozzájárulhatunk egy kicsit ahhoz, hogy ha már ebbe az irányba indulnak, akkor legalább jogdogmatikailag egy helyesebb törvényjavaslat kerüljön az Országgyűlés által elfogadásra.

Még a 4. számú javaslatot kell megemlítenem, amit Bertha Szilvia képviselőtársam jegyez. Ebben arról van szó, hogy azok a megállapodások, amelyeket az MRK és a miniszter köt az anyagi támogatások tekintetében, legyenek nyilvánosak, és közzétételük a Magyar Közlönyben legyen kötelező. A bizottságok ezt támogatták, és az előterjesztő is hasonló szellemben nyilatkozott. Hozzáteszem, hogy ez a problémát csak részlegesen oldja meg, mert amit elmondtam a támogatásokról és a kiszolgáltatott rendvédelmi karról és az anyagiak visszavonhatásáról, az itt is igaz.

(17.30)

Ezzel tulajdonképpen annyival vagyunk előrébb, hogy nyilvánosak lesznek, tehát jobban kontroll alatt tarthatók ezek a megállapodások. Bár hozzáteszem, hogy egyébként egy későbbiekben tárgyalásra kerülő törvényjavaslat kapcsán ezt nevezhetjük társjavaslatnak is, a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény módosítására gondolok, ott a szövegezésben egy kicsit másfajta megoldás került elfogadásra. Ott a honlapon kell közzétenni. De legalább ezt a minimális, ha nem is egy túl nagy lépést, de minimális lépést elkönyvelhetjük, legalább nyilvánosak lesznek ezek a megállapodások.

Tehát mindent összegezve arra szeretném kérni államtitkár urat, hogy fontolják meg ezeket a javaslatokat. Esetleg ne csak azokat a javaslatokat támogassák, amelyeket eddig már megneveztek, hanem a végszavazáson egy kicsit demokratikusabb, hatékonyabb érdekképviseletet tegyenek lehetővé. Egyébként ehhez hozzá lehet tenni azt is zárszóként, hogy amennyiben esetleg ezek a módosítások mégis támogatásra kerülnének, akkor mi is máshogy tudnánk a végszavazáson hozzáállni. De ha ez így ebben a formában marad, nem fogjuk tudni pont az érdek-képviseleti jogok csorbítása miatt támogatni ezt a javaslatot.

Ha az államtitkár úr megtisztel azzal, hogy a feltett kérdéseimre válaszol, akkor legalább megérthetem, hogy bizonyos szabályozási indokok mögött milyen érvek húzódhatnak meg.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage