Támogatni tudjuk azt a felfogást, ami ezeknek az emlékhelyeknek a látogatását olyan módon variábilissá teszi, hogy a pedagógusra, illetve az iskolára bízza, hogy az adott korszak történelmi emlékhelyei közül melyiket látogatja meg. A módosító indítványok most felsorolt és egyéb részei is többnyire erre vonatkoznak, vagy ez irányban keresik az utat.

Úgy érezzük, hogy ez megoldja azt a dilemmát, ami az előterjesztés általános vitájában fölmerült, miszerint mindenki szükségesnek érzi az eleven és személyes találkozást a történelem fontos és szomorú korszakaival, de senki sem akarja azért uniformizálni az oktatást és valamilyen módon korlátozni az oktatás szabadságát. Úgy érezzük, hogy az ebbe az irányba eső módosító indítványok, és a fölsoroltak többsége ebbe az irányba esik, támogathatók lesznek.

Ugyanakkor kapcsolódó módosítóval vagy zárószavazás előtti módosítóval szükségesnek tartjuk már a határozat szintjén tisztázni azokat a technikai feltételeket, amelyek többek annál, mintsem hogy a minisztérium és a miniszter által kidolgozott tervben szerepelhessenek.

Fontos tisztázni azt, hogy a kiválasztott és adott kereten belüli emlékhelyet meg kívánja látogatni egy osztály vagy egy iskola diákcsoportja, és ehhez a javaslatok és a módosítók értelmében egy állami támogatási keretösszeg különíthető el, illetve különítendő el, ez azt jelenti-e, hogy az összegre pályázó minden közösség megkaphatja ezt a támogatást. Mert nyilván neki kell kialakítani, hogy melyikre és hogyan pályázik. Mi ezt támogatnánk, tehát hogy aki meg tudja szervezni, és el akar menni ezekhez az emlékhelyekhez, az kapjon ehhez támogatást. Vagy pedig úgy érti majd a minisztérium - de nem szeretnénk ezt rábízni, megbocsát államtitkár asszony, már csak a megfelelő költségkeret biztosítása miatt is szeretnénk, ha ez a határozatban szerepelne -, hogy van egy keretösszeg, pályáznak 300-an, és megkapják 100-an ezt a lehetőséget? Úgy gondoljuk tehát, hogy egyfelől helyes a tanszabadság biztosítása ilyen irányban is, de az is helyes, ha azok, akik az adott utat választják, mindenképpen, kvázi a pályázat nyomán kötelezően, ha megfelelnek a feltételeknek, megkapják ezt az állami támogatást.

Ezen túlmenően azt is szeretnénk, ha az egyik irányba célponthoz történő látogatás támogatása nem zárná ki a másik irányba, másik célponthoz, akár a hasonló korszakból származó, de mégiscsak más típusú személyes élményhez vezető utat; tehát azt szeretnénk, ha nyelvtanilag fogalmazom, ha a vagylagosság helyett a "továbbá", "és" kötőszavak szerepelnének, megengedve ilyen útirány választását és amolyan útirány választását is. De azt mindenképpen üdvözölni tudjuk, hogy az előző vitánk néhány jó és néhány nagyon rossz részletének nyomán talán abban konszenzus alakítható ki, hogy ezeket az emlékhelyeket állami támogatással látogathassák a diákok, és azt tartjuk kívánatosnak, hogy az iskolai időszakuk alatt ilyen látogatásra, a célpontok között adott esetben válogatva, mindenképpen sor kerüljön.

Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna mondani.