TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Annak mindenképpen örülünk, hogy elismeri, szükség van arra, hogy a temetkezés költségét, akik rászorulnak, azok számára csökkentsük, azonban, ahogy kifejtette, ön nem ért egyet azzal a javaslattal, amit a Belügyminisztérium a törvényjavaslatba beleírt, és a parlament elé terjesztett, hiszen ezen a héten már a bizottságok tárgyalják az érintett törvényjavaslatot, és valóban azzal a tartalommal, amit ön elmondott. Természetesen ezt meg fogják tárgyalni az országgyűlési képviselők, az Országgyűlés módosító javaslatokat ad majd be, és senki nem tudja, hogy végül is a törvény milyen formában kerül elfogadásra, valójában mit fog tartalmazni majd a szociális temetés. Tehát nem egy döntésről van szó, ahogy ezt ön is elmondta.
Azonban ön már a második képviselő, aki a parlamentben e témáról kérdezi a Belügyminisztériumot, és rendszerint elfelejtik elmondani, hogy ez egy új lehetőség, természetesen emellett az a lehetőség, ami minden család, minden magyar állampolgár számára fennáll, hogy eltemetteti önköltségen, kvázi piaci alapon a hozzátartozóját, a halottat, az természetesen megmarad, és az is megmarad... (Nyakó István: Elveszik ezt is, hogy eltemessük a halottainkat!) Az is megmarad - attól, hogy Nyakó István röhög ezen a költségen -, hogy közköltségen temettesse el a hozzátartozóját.
(16.00)
Ez azt jelenti, hogy a temetés költsége ráterhelhető az örökségre, tehát hagyatéki teherként ezt meg tudja jeleníteni. Ez a lehetőség most is fennáll, a szociális törvény tartalmazza, tehát továbbra is választhatja ezt a megoldást, és valóban, a szociális temetés a harmadik alternatíva és lehetőség. Senki számára nem lesz kötelező ezt választani, ha az előző kettőből meg tudja oldani a temetkezési nehézségeit.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)