(11.10)

Úgy gondoljuk, hogy az szja-törvény, illetve az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény módosítása kifejezetten méltánytalan, indokolatlan és elfogadhatatlan a következő ok miatt. Jelenleg a Ház előtt van egy olyan javaslat, amely stabilitási, megtakarítási számla nyitásához kötődően olyan kedvezményeket biztosít az ezen számlákat nyitóknak, amely minden korábbi gyakorlatot meghaladó mértékben teljes köztehermentességet biztosít az ezen számlákon megtakarítást felhalmozóknak. Ez azt jelenti, hogy sem adófizetési kötelezettsége, sem járulékfizetési, sem egyéb közteher-fizetési kötelezettsége nincs azoknak, akik 5 millió forintot elérő értékben helyeznek el pénzt ezen a bizonyos számlán. Ezt követően majd ezt a pénzt a számla felhasználási szabályai szerint valamilyen, az Európai Gazdasági Térség államaiban kibocsátott állampapírnak a forgatására lehet használni, azaz ilyen jellegű befektetést lehet ezen számlákon elhelyezett összegekkel lebonyolítani.

Miután ez az indítvány párhuzamosan a másik indítvánnyal együtt szerepel a Ház előtt, ezért úgy gondoljuk, hogy egy méltánytalan helyzet jön létre Magyarországon. A helyzet méltánytalan azért, mert hogyha valakinek nincs 5 millió forintja, csak teszem azt 500 ezer forintja van, és ebből csinál befektetést Magyarországon, akkor annak minimum 16 százalék szja-fizetési kötelezettsége és a mostani javaslat szerint 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettsége keletkezik.

Ha valakinek van 5 millió 1 forint értékű befektetése, megnyitja ezt a bizonyos különleges számlát, és öt évig rajta tartja az állampapírt, akkor 0 forintos szja-fizetési kötelezettsége vagy 0 százalékos szja-fizetési kötelezettsége és 0 forintos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettsége lesz a későbbiek során. Azaz semmilyen közterhet nem kell fizetnie, sőt a benyújtott indítvány indoklása alapján senki nem is vizsgálhatja azt, hogy az 5 millió forintot milyen forrásból, milyen módon szerezte az illető, továbbmegyek, még azt is lehetővé teszi a benyújtott indítvány indoklása alapján, hogy külföldiek ugyanilyen elbírálás alá kerüljenek Magyarországon. Azaz, ha valaki külföldről behoz Magyarországra 5 millió forintot, akkor ugyanígy járulék- és mindenfajta más adó-, azaz összességében köztehermentesen tudja ezt a pénzt betenni. Ez egy olyan indokolatlan különbségtétel, ami alapján úgy gondoljuk, hogy ezzel párhuzamosan most még azon magyar állampolgárok számára megnövelni a közteher-viselési mértéket, akik egyébként magyar állampapírt vásárolnak, vagy bármilyen más betétet indítanak el pénzintézeteknél, teljes mértékben indokolatlan, szükségtelen, méltánytalan és igazságtalan is ráadásul.

Úgy gondoljuk tehát, a kormány javaslata nincs összhangban azzal, amikor egy másik törvényjavaslatnál, hasonló jellegű befektetéseknél olyan mértékű kedvezményt nyújt, amely mértékre egyébként sehol a világon nincs példa. Ez Magyarországon egyedi lenne, ráadásul más törvényekkel való összhangja is vitatható annak a bizonyos stabilitási megtakarítási számlának, hiszen nyilvánvalóan nincs összhangban sem a pénzmosásról szóló magyarországi törvénnyel, de nincs összhangban a pénzmosásról szóló európai irányelvvel sem ez a bizonyos 5 millió forintos értékmeghatározás. Hiszen ott egy 10 ezer eurós érték meghatározása szerepel, ami fölött mindenképpen sok-sok kötelezettségük van a számlanyitóknak, akik készpénzben ilyen összegű befizetést tesznek pénzintézeteknél. De ezt nem vette figyelembe az indítvány megfogalmazója, Rogán Antal mint gazdasági bizottsági elnök, Fidesz-frakcióvezetőként írta alá ezt az indítványt, és kezdeményezte, hogy legyen ilyen abszolút kedvezmény az 5 millió forint értékű számlanyitásokra.

Ráadásul a dolog még azért is pikáns, mert ha valaki ezt az 5 millió forintot két nap múlva kiveszi a számláról, ugyan adófizetési kötelezettsége keletkezik, de semmilyen elszámolási kötelezettsége senkivel sem keletkezik, hiszen a törvény azt is kimondja, hogy senki nem kérdezheti meg, hogy tegnapelőtt honnan volt ez az 5 millió forintja az illetőnek. És minden más törvény szempontjából akkor megszerzett jövedelemnek kell tekinteni, és ezzel le van zárva mindenfajta vitája a jövedelem keletkezésének.

Na már most, hogyha egy ilyen befektetési formával hasonlítjuk össze azt, amit itt most javasolnak, akkor meggyőződésem szerint teljes mértékben elfogadhatatlan, indokolatlan, szükségtelen, hogy ilyen módon terhelje a későbbiekben a magyar befektetéseket ez a bizonyos 6 százalékos, most bevezetésre tervezett egészségügyi hozzájárulás többletteherként.

Behozták a költségvetési bizottság elé azt az indítványt, amely az állampapírokkal kapcsolatos befektetéseket kivonja ez alól a bizonyos 6 százalékos fizetési kötelezettség alól, ami, úgy gondolom, hogy helyes abból a szempontból, hogyha az állampapír-befektetéseket valaki preferálni akarja Magyarországon, akkor tényleg méltatlan és méltánytalan az, hogy ezt a 6 százalékos terhet még erre is többletben meg kell majd fizetni. Ugyanakkor értelemszerűen majd vitatható lesz az, hogy ez versenysemlegességi szempontból indokolt vagy indokolatlan megkülönböztetésnek minősül-e. Én ezt itt a vitában nem kívánom hosszabban ragozni, de bizonyos vagyok abban, hogy akik ezzel a versenyviszonyok megsértését érzékelik, azok az illetékes hatóságokhoz fordulni fognak ezen javaslat vagy ezen indítvány, vagy majd elfogadandó törvény ezen szabályozási pontjának a vitatása kapcsán.

Örülök annak, hogy a gazdasági bizottság indítványaként bekerült ma a javaslatok közé az a pont, amely ezen törvényjavaslat visszamenőleges hatályának döntő részét, úgy gondolom, hogy semlegesíti, azaz megszünteti azt a problémát, amely a személyi jövedelemadó-törvény 84/G. §-ában rögzített, korábban indított befektetések utólagos adó- és utólagos ehofizetési terhelésével kapcsolatban egyébként fennállt volna a kormány benyújtott indítványa alapján. Úgy látom, hogy felébredtek azok, akiknek ez kötelezettsége volt, és immáron behozták ezt az indítványt. Ezt a magam részéről indokoltnak, szükségesnek tartom, hogy legalább ebben a tekintetben ne legyen visszamenőleges törvényalkotás ezen törvény elfogadása esetén.

Ugyancsak képviselőtársaimmal közösen nyújtottuk be azt az indítványt, amely a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény módosításának elhagyását javasolja. Ezt pedig azon okból tettük, mert meggyőződésünk szerint itt egy teljesen rossz gondolat fogalmazódik meg, egy abszolút helyteleníthető gondolat fogalmazódik meg a kormány részéről, amikor ezt a javaslatot az Országgyűlés elé terjesztette.

Miről is van szó? Magyarországon az elmúlt, nagyjából 20 évben több kormány sok intézkedést tett annak érdekében, hogy a készpénzforgalmat korlátozza, és a pénzforgalmat döntően készpénz-helyettesítő eszközökkel, döntően számlák közötti forgalomra, ahol lehetséges, próbálja meg terelni a legnagyobb mennyiségben. Ezzel szemben most ez az indítvány a nem készpénzes pénzmozgások esetén 50 százalékkal megemeli azt a bizonyos pénzügyi tranzakciós illetéket, amit egyszerűen csak Matolcsy-adóként szoktak nevezni Magyarországon a köznapokban. Azaz olyan mértékű többletterhet ró azon vállalkozásokra és magánszemélyekre, akik egyébként számláról számlára utalnak, akik például a közüzemi díjaikat nem készpénzben kívánják fizetni, hanem számlaátutalással kívánják fizetni, azokra a vállalkozásokra, akik egymás között számlaforgalmat kívánnak megvalósítani, ami teljes mértékben indokolatlan, teljes mértékben szükségtelen, és meggyőződésem szerint abszolút mértékben helytelen is.

Azon még lehetne polemizálni és adott esetben szakmai vitát folytatni akár az Országgyűlésben is, hogy a készpénzmozgással együtt járó tranzakcióknak a pénzügyi tranzakciós illetéke milyen mértékű legyen vagy milyen mértékű szükségképpen, hogy legyen, ott is eléggé jelentős mértékű az emelés, amit javasolnak, hiszen megduplázzák a készpénzforgalomnál a fizetendő illetéket. De az, hogy a nem készpénzes tranzakcióknál is 50 százalékkal megemelik a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét, ez teljes mértékben elfogadhatatlan. Ráadásul az indoka egy egészen extrém dolog; az az indoka, hogy a tervezett 301 milliárd forinttal szemben ezen a jogcímen május hónap végéig ennek csak a 17 százaléka érkezett be a költségvetésbe, és vélhetően nem fog a 300 milliárdos bevétel-előirányzata a költségvetésnek teljesülni év végéig sem, ezért jól meg kell emelni a mértéket, hogy befolyjon a 301 milliárd forint.

Azt tudom csak mondani, hogy ha valaki nem jól tervez év elején, akkor azt nem úgy kell helyrehozni, hogy év közben duplájára vagy másfélszeresére emeli azt a mértéket, ami alapján a sarcot szedik.

(11.20)

Nem sarcnöveléssel kell megoldani ezt a kérdést, hanem rendesen meg kell alapozni a törvényeket, rendes számításokat kell végezni annak érdekében, hogy vajon mennyi bevétel várható ezen tranzakciós illeték esetén, ha normális pénzforgalmat feltételeznek, hogyha az adóalanyok normális viselkedését feltételezik, és ha valaki azután melléfog, akkor álljon fel a helyéről, lássa be, hogy tévedett, de semmiképpen nem azokra kell egy sokkal nagyobb terhet, még egyszer mondom, 50, illetve 100 százalékkal növelt terhet róni, akik egyébként így is elszenvedői annak az ötletnek, hogy kitalálta az akkori miniszter, hogy ilyen módon lehet Magyarországon pénzt behajtani a következő időszakban.

Ezért úgy gondolom, hogy a törvénynek ezt a pontját is hatályon kívül kellene... - pontosabban: nem kellene elfogadni a törvényjavaslatnak ezt a pontját, mert teljes mértékben elfogadhatatlan az, hogy ilyen durva mértékű beavatkozást tesznek, és - még egyszer - ilyen irányban teszik a beavatkozást, nevezetesen, amikor azt is büntetik, aki egyébként a mindenki által preferált, bizonyosan legális pénzmozgást jelentő szférában, a bankból bankba történő átutalás esetén teljesíti az utalását, és ilyen durva mértékű illetéket szednek utána. Azzal ne érveljen senki, hogy ez a pénzintézetek terhe, hiszen mindannyian tudjuk, a pénzintézetek ezeket a terheket pontosan megfizettetik a számlavezetőkkel, nincs arról szó, hogy bármelyik pénzintézet magára tudná vagy magára vállalta volna ezeket a terheket az elmúlt hónapokban is. Arról van szó, hogy az adóalanyok, a vállalkozások, a magyar állampolgárok fizetik meg ezeket a terheket, ilyen értelemben tehát teljesen egyértelmű dolog, hogy a lakosság további terheléséről, a magyar vállalkozások további terheléséről szól ez a javaslat.

És ami miatt semmiképpen nem tudjuk elfogadni a telefonadó kapcsán bevezetett újabb vagy bevezetni szándékolt szintén durva tarifanöveléseket, adónöveléseket, hiszen itt is 50 százalékos mértékű emelésről van szó, annak az az oka, hogy értelemszerűen ez a vállalkozásokat terhelő többletteher pedig költségágon beépül Magyarországon a szolgáltatások, a termékek díjába. Olyan versenyképességi problémát is jelent ez, amelyet mindenképpen meg kell akadályozni, és semmiképpen nem fogadható el, hogy a vállalkozások telefonhasználatának költségére még további terhet rónak ennek eredményeképpen, mármint a javaslat elfogadása eredményeképpen. Látható, hogy a tőzsde meglehetősen érzékenyen is reagált a bejelentett intézkedésekre. Ez az érzékeny reagálás érzékelhető volt abban is, hogy a tegnapi napon a tőzsdén lévő legjelentősebb, ezzel a témával foglalkozó társaság részvényeinek az értéke jelentősen csökkent, mint ahogyan a bankok közül azok, amelyek a tőzsdén jegyzettek, értéke szintén jelentősen csökkent, megint csak azért, mert egy kiszámíthatatlan, előre meg nem tárgyalt, előre végig nem gondolt, egyszerű sarcnövekedésről van szó, amelyet a kormány úgy gondol, hogy bevezet, a parlamenti többség majd megszavaz, és majd lesz bevétel, függetlenül attól, hogy semmifajta megalapozó számítást az Országgyűléssel most sem közöl a kormány arra vonatkozóan, hogy vajon ezek a mostani javaslatok ténylegesen mennyi bevételi többletet fognak jelenteni, és vajon ezt a bevételi többletet milyen célra kívánják felhasználni, milyen további értelmetlen kiadások finanszírozására, avagy egészen más célra kívánják felhasználni.

Ezeket az indítványokat szerettem volna a magam részéről személyesen is érinteni itt a vitában, és kérem, vegyék figyelembe az érveket. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)