Ennek az a következménye még mindezek mellett, hogy azok az emberek, akik Magyarországon döntő többségében az átlag alatti jövedelemmel bírnak, azaz havonta durván 230 ezer bruttó alatt keresnek, veszteséget könyvelnek el, főleg a kisebb jövedelmi kategóriába tartozók. Jelesül példa erre, és elmondom önnek, államtitkár úr, hogy tételesen fogható legyen, mondjuk a minimálbérnek a kérdését.

2010-ben a minimálbérnek a nettója 60 200 forint volt - majd cáfoljon meg, ha nem így van -, 2012 decemberében 60 900 forint, 700 forint volt a különbség, de a vásárlóerő-értéke ennek a 60 900-nak nagyjából az 53 000 forint környékén volt. Azaz, ha a boltba bement vásárolni a minimálbéres ember azért a pénzért, amit 2012 decemberében kapott, akkor jóval kevesebbet tudott vásárolni, mint 2010-ben a minimálbérrel megszerzett pénzéért. Nem beszéltem még a közfoglalkoztatottról, aki 47 ezerből dúskálhat az önök jóvoltából, most már ugyan 49 400 forintból, és nem beszéltem arról, hogy a munkaadó közben mit szenvedett el. A minimálbérnek a bruttóját megemelték, ő többletjárulék-terhet fizetett be - önnek ezt tudni kell, mint a kamarának a nívós vezetői posztot betöltött emberének -, a munkavállaló veszteséget könyvelt el, kevesebb értékű pénz volt a zsebében, a kormány volt az egyedüli haszonélvezője ennek a történetnek, ő többletpénzt szedett be, és osztotta szét, ahogy ő akarta. Gondolom, itt a trafikok meg minden egyéb más segítségével (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) segítette más képviselők vagy más képviselőkhöz tartozók érdekeinek az alakulását.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)