Ami pedig a 15 operatív programot illeti, hadd utaljak arra, hogy az a szabályozás, amit most az Európai Bizottság kifogásol, 2004 óta van érvényben. 2007 óta, az önök kormányzása idején is az a szabályozás volt érvényben, amelyik egyébként előírta a kötelező kamarai tagságot a mérnökök esetében, és a magyar nyelv tárgyalási szintű ismeretét. Az önök idején is ugyanez a szabályozás futott. Valamilyen furcsa módon 2012 októberében a Bizottság jelezte - a Bizottság jelezte! -, hogy ezt versenytorzítónak találja. A magyar kormány gyorsan megtette a szükséges lépéseket, és a szabályozást is igazította a bizottsági elváráshoz, 2013 februárjában már megváltoztatta ezt a szabályozást. Annak ellenére tette ezt, hogy úgy gondoljuk, ebben az esetben nekünk van igazunk, hiszen az önök kormányzása idején is ugyanezt a szabályozást elfogadta a Bizottság, többfajta audit is visszaigazolta, hogy ez így rendjén való. Ahogy említettem, valamilyen furcsa módon ez 2012 októbere óta a Bizottság számára aggályos, aggályt jelent. A szabályozást, ahogy említettem, megváltoztattuk.

Amiről a vita jelen pillanatban folyik, az maga az úgynevezett pénzügyi korrekció, milyen vetítési alapon, milyen százalékos arányban kötelezi a Bizottság ebben az esetben Magyarországot pénzügyi korrekcióra. Úgy gondolom, 2013. szeptember elején Lázár János államtitkár úr és Johannes Hahn tárgyalásai során ez a probléma is nyugvópontra juthat. Ami azt jelenti, hogy a pályázatok tovább is haladhatnak.

(9.10)

És hozzátenném azt is, hogy mindez, amit ön is említett, a 15 operatív programból 13-nál a kifizetés felfüggesztése a Bizottság oldaláról nem jelenti azt, hogy nem jutnak el a pénzek a pályázókhoz, hiszen ez esetben a magyar költségvetés áll rendelkezésre, és rendelkezésre állhat, mert olyan költségvetési politikát folytatunk, amelyik fegyelmezett, amelyik képes 3 százalék alatt tartani a hiányt, amelyik rendelkezik megfelelő tartalékokkal. Önök ezt nem is tudták volna megtenni, hiszen az önök idején a költségvetés az IMF lélegeztetőgépére volt téve.

Az uniós források felhasználásánál, úgy gondolom, talán a legfontosabb az, hogy értelmesen legyenek felhasználva. Azért itt elég sok példa már tegnap is szóba került, különböző magasságú kilátók kérdése. (Zaj az MSZP soraiban. - Dr. Józsa István közbeszólása. - Az elnök csenget.) Itt tehát nemcsak az a fontos, hogy forrásokat használjunk fel, hanem ez valóban értelmesen a gazdaságba jusson.

Ön is említette, hogy van egy operatív program, amely már mindenestül felhasználásra került, ez a gazdaságfejlesztési operatív program. Részemről azt sosem értettem, hogyan lehet az egyébként, hogy egy felzárkózó országban csupán a források 16, azaz 16 százalékát tervezték gazdaságfejlesztésre. Látjuk is az eredményt, hogy az az operatív program gyorsan halad előre. Éppen ezért a következő tervezési időszakban, 2014 és 2020 között a fejlesztési források 60, azaz 60 százalékát szeretnénk közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítani. És hadd tegyem hozzá, tisztelt képviselő úr, hogy ezek a munkák, amelyek már 2014-20-as felhasználásról szólnak, rendkívül jól haladnak, Magyarország 2013. július 29-én másodikként küldte el Brüsszelbe a partnerségi megállapodás első tervezetét. A Bizottság 15 tagállam partnerségi megállapodását fogadta be, úgymint a finn, magyar, litván, szlovák, svéd, lett, dán, lengyel, észt, szlovén és a cseh, a többi országét még nem találta alkalmasnak arra, hogy a főigazgatóságok között is egyeztetésre küldje. Augusztus 2-án küldte vissza a Bizottság az észrevételeit, és ez lehetővé teszi azt, hogy Magyarország az elsőként tudja majd benyújtani a 2014-20-as forrásfelhasználásra azt a tervezetet, amely megalapozza az akkori források okos, értelmes felhasználását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)