Az új kódex, ahol csak lehetséges, fenntartja a hatályos polgári törvénykönyv szabályait, ugyanakkor a magánjogi jogviszonyok szélesebb körű szabályozása, egyes területeken a szabályozási mód koncepcionális megváltoztatása, új jogintézmények bevezetése és a régi jogintézmények részletszabályainak módosulása szükségessé teszi a teljes jogrendszer felülvizsgálatát. E körben ismételten utalok arra, hogy a hatályos polgári törvénykönyvhöz képest az új polgári törvénykönyv magában foglalja az eddig külön törvényekben szabályozott családjogi, társasági és szövetkezeti jogi normákat, valamint alapjaiban változtatja meg például a nagykorú személyek cselekvőképességének korlátozásával kapcsolatos szabályozást, a zálogjogi szabályozást, és alapvetően diszpozitívvá teszi a társasági és szövetkezeti jogi rendelkezéseket.

Az új Ptk. hatálybalépése miatt felmerülő jogalkotási feladatok egyrészt új jogszabályok megalkotását és a meglévő jogszabályok módosítását is szükségessé teszik, másrészt a jogalkotónak egyértelművé kell tenni, hogy a jogalkalmazók 2014. március 15-én melyik jogszabályt alkalmazzák. A kódex új normái ugyanis hosszú évtizedekig felvetnek még az új Ptk. és a hatályos magánjogi szabályok egymás mellett éléséből adódó, a két szabályrendszer időbeli hatályára vonatkozó kérdéseket. Elkerülhetetlen, hogy a hatályos rendelkezéseket a megkezdett ügyekben, folyamatban lévő jogviszonyokban még jó néhány évig alkalmazni kelljen.

Hölgyeim és Uraim! A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló T/12094. számú törvényjavaslat célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amelyek az új Ptk. alkalmazhatóságára nézve adnak iránymutatást, tehát azt rendezik, hogy az új Ptk. rendelkezéseit mikortól kell alkalmazni. Az átmeneti rendelkezések meghatározásán kívül a törvényjavaslat helyezi hatályon kívül többek között a hatályos polgári törvénykönyvet, a családjogi törvényt és a gazdasági társaságokról szóló jogszabályt, illetve a törvényjavaslatba kerülnek az alacsonyabb jogforrások megalkotásáról szóló felhatalmazó rendelkezések is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy szóljak néhány szót az átmeneti normákról. A törvényjavaslat azon túl, hogy egy általános átmeneti rendelkezést fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni, az új Ptk. könyveinek sorrendjében határozza meg az egyes jogterületekhez kapcsolódó generális, illetőleg speciális átmeneti szabályokat.

Az Ember mint jogalany című könyv lényeges újítása a nagykorú természetes személyek cselekvőképességére vonatkozó szabályozás új alapokra helyezése. A bíróság a jövőben a hatályos Ptk.-tól eltérően a cselekvőképességet általános jelleggel már egyáltalán nem, hanem csak az ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozhatja. További lényeges változás ezen a területen, hogy a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata a jövőben kivétel nélkül meghatározott időközönként kötelező lesz. Az említett változások több átmeneti szabály előírását is szükségessé teszik. Így például a törvényjavaslat határozza meg azt az időtartamot, amely alatt a bíróságnak minden gondnokság alatt álló személyt viszonylag rövid idő alatt az új szabályok szerint felül kell vizsgálni, előtérbe helyezve azokat a cselekvőképtelen személyeket, akik felülvizsgálatára eddig még egyáltalán nem került sor.

A javaslat a jogi személyekkel kapcsolatban is megállapít átmeneti szabályokat, figyelemmel arra, hogy az új Ptk. minden jogi személy, ezen belül minden gazdasági társaság és szövetkezet életében változást hoz. A jogszabályi változás miatt nem maradhat el a már meglévő jogi személyek tekintetében a létesítő okirat tartalmának, valamint a jogi személy szervezeti-működési feltételeinek felülvizsgálata. A javaslat e felülvizsgálatra méltányosan hosszú átmeneti időszakot biztosít, azzal a további könnyítéssel, hogy elegendő akkor elvégezni a létesítő okirat szükséges módosítását, amikor a társaság a létesítő okiratot egyébként is módosítani kívánta.

A családjogi könyv egyrészről olyan tartós jellegű jogviszonyokat szabályoz, mint a házasság, a szülői felügyelet, a gyámság, ahol a házastársra, szülőre, gyámra előírt jogok és kötelezettségek kismértékű változása további konkrét átmeneti szabályok előírását nem indokolja.

(10.40)

Másrészről a családjogi rendelkezések között is vannak olyan változások, amelyek konkrét átmeneti szabály előírását teszik szükségessé. Így például az új Ptk. házasság felbontására vonatkozó normái kapcsán a javaslat egyértelművé teszi, hogy a házasság felbontására irányadó új szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a válókeresetet a törvény hatálybalépése után nyújtják be.

A dologi jogi könyv is elsősorban tartós életviszonyokat szabályoz, olyan jogviszonyokat, amelyeket mindenki köteles tiszteletben tartani Ebből következően, ha az új Ptk. ilyen jogviszonyok esetén valamely jogot vagy kötelezettséget megváltoztat, akkor a szerződéses jogviszonyokkal ellentétben az adott jogviszonyhoz kapcsolódó jogra vagy kötelezettségre értelemszerűen már az új Ptk. szabályai vonatkoznak, feltéve, hogy a dologi jogviszonyok esetén érvényesülő e fő szabály alól a törvény kivételt nem tesz.

A Ptk. kötelmi jogi könyve kapcsán a jogbiztonság érdekében az átmeneti rendelkezések körében az a fő szabály érvényesül, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt már megkötött szerződésekre a kötelem keletkezésekor hatályos jogszabályokat, így mindenekelőtt a hatályos Ptk.-t kell alkalmazni.

A törvényjavaslat öröklési jogi szabályok kapcsán általános elvként rögzíti, hogy az új öröklési jogi szabályok az új Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklésekre alkalmazandóak, vagyis abban az esetben, ha az örökhagyó halála 2014. március 15-e után következett be. A végrendeleti öröklésnél az általános elvből az következik, hogy az új Ptk. szabályainak csak a hatálybalépése után készített végrendeletek szempontjából van jelentősége. Ugyanakkor abból a klasszikus öröklési jogi elvből következően, hogy az örökhagyó akarata feltétel nélkül érvényre jusson, célszerű az általános szabály alól bizonyos esetekben kivételt tenni. Ennek megfelelően a törvényjavaslat olyan átmeneti szabályokat is megfogalmaz, amelyek olyan, az új Ptk. hatálybalépése előtt létrejött végintézkedések esetén lesznek irányadók, amelyek a régi szabályok szerint nem, de az új szabályok szerint már érvényesek lennének. Így például a házastársak 2014. március 15-e előtt ugyanabba az okiratba készített végakaratát is érvényesnek kell elismerni, ha az örökhagyók a Ptk. hatálybalépése után haltak meg.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy szóljak néhány szót a többi előttünk lévő polgári törvénykönyvhöz kapcsolódó törvényjavaslatról is, kezdve ezt a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló T/12096. számú törvényjavaslattal. Mint ahogy már említettem, az új polgári törvénykönyv cselekvőképességi reformja a gondnokság alatt álló emberek tömegeinek életében hoz pozitív változást. Az új polgári törvénykönyv lényeges újítása az, hogy a bíróság a jövőben a hatályos Ptk.-tól eltérően a cselekvőképességet általános jelleggel nem, hanem csak az ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozza, amely meg kell hogy jelenjen a gondnokolti nyilvántartásban is. Ez garantálja a részleges gondnokság alá helyezés egyénre szabott, az adott körülményekhez rugalmasan igazodó jogkövetkezményeinek megállapítását. Ahhoz, hogy a gondnoksági reform eredményes legyen, szükség van egy naprakész, működőképes gondnoksági nyilvántartási rendszer kialakítására. Ennek megfelelően az új kódex hatálybalépésével egyidejűleg indokolttá válik a jelenlegi gondnoksági nyilvántartás felülvizsgálata. Az Országos Bírósági Hivatal gondnokoltak nyilvántartását támogató, 2002 óta használatban lévő ügyviteli rendszere továbbfejlesztésre szorul részben az új polgári törvénykönyv új szabályaira figyelemmel, másrészt amiatt, hogy az adatszolgáltatási igényeknek is jobban megfeleljen.

A nyilvántartásból egyfelől egyedi adatszolgáltatás történik annak, aki ehhez fűződő jogi érdekét igazolja. Másfelől a hatóságok közvetlen hozzáférésre jogosultak az adatok megismerésére és kezelésére. Ez utóbbira jogosultak körét kibővíti a törvényjavaslat, hogy az adatigénylés minél több ügyben valósulhasson meg gyorsabban, hatékonyabban, a postaköltségek megtakarításával.

Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az említett gondnokoltak nyilvántartása kapcsán szót kell ejteni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról is. A nemzetközileg már ismert, az önrendelkezés érvényre juttatását elősegítő előzetes jognyilatkozatot a polgári kódex vezeti be. Előzetes jognyilatkozatban bárki, még cselekvőképes állapotában rendelkezhet a személyi és vagyoni ügyei vitelének módjáról, a cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére, amelyet be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik. Ugyanis ekkor rendeli el annak egészének vagy egy részének alkalmazását, amelyet ugyancsak be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába.

Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását is az Országos Bírósági Hivatal fogja működtetni, tekintettel arra, hogy az előzetes jognyilatkozat hatályosulása szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához. Mind a gondnokoltak nyilvántartása, mind az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása vonatkozásában az Országos Bírósági Hivatal elnöke lenne az adattovábbítás szempontjából az adatkezelő szerv. Ugyanakkor a járásbíróság vezetné be a nyilvántartásokba az új adatokat, figyelemmel arra, hogy a bíróság dönt a gondnokság alá helyezésről és az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről is.

Hölgyeim és Uraim! A polgári törvénykönyv a jogi személyekre vonatkozó szabályozás területén is jelentős változást hoz azzal, hogy a magánjogi szférában működő jogi személyek minél szélesebb körére vonatkozó rendelkezések megalkotását célozta meg. Ennek alapján a jövőben a Ptk. szabályrendszerének részét fogja képezni a jelenleg még külön törvényekben megjelenő társasági jogi és szövetkezeti szabályozás is. A Ptk. a jogi személyek átalakulására, egyesülésére, szétválására vonatkozóan csak az általános szabályokat, e szervezeti változások garanciális minimumszabályait tartalmazza. Ez a megoldás magával hozza, hogy a Ptk.-ból kimaradó, ugyanakkor a jogi személyek szervezeti változásához szükséges egyéb részletszabályok külön kerüljenek rendezésre.

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló T/12095. számú törvényjavaslat a Ptk.-ban nevesített magánjogi jogi személyek teljes körét felöleli. A törvény hatálya alól kivételt képeznek az alapítványra és az egyesületre vonatkozó egyesülési, szétválási szabályok, ezek sajátosságaik révén a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályban kerülnek rendezésre. Az előttünk lévő törvényjavaslat alkalmazhatóvá válik minden további olyan jogiszemély-forma esetében is, ahol a speciális törvény az átalakulás, az egyesülés, a szétválás vonatkozásában nem tartalmaz önálló megoldást, hanem utaló szabállyal a Ptk.-ra vagy kifejezetten e törvényre fog utalni.

Az átalakulás lebonyolításának szabályait gyakorlati értelemben nem kellett megalkotni, hiszen a hatályos társasági jogi szabályok már működőképes szabályrendszert alkotnak, amelyekre ezen törvényjavaslat is támaszkodhatott. Így nem volt indok a már kiforrott szabályok alapvető felülvizsgálatára. A törvényjavaslat azonban azokon a pontokon hoz változást, amelyek a Ptk. szóhasználatából, szabályozási elveiből következnek, illetve amely kérdések részletezőbb rendezésére volt szükség. Fontos kiemelni, hogy a Ptk. változtat a jelenleg alkalmazott átalakulási terminológián, az átalakulás kizárólag a jogi személy típusának, illetve a gazdasági társaság esetén a formájának megváltoztatását jelenti. A jövőben tehát az úgynevezett formaváltást kell érteni átalakulás alatt, és ehhez képest az egyesülés és szétválás önálló fogalomként és önálló eljárásként jelenik meg.

Erre figyelemmel a törvényjavaslat sem vezet be gyűjtőfogalmat, hanem az átalakulás, az egyesülés és a szétválás fogalmakat mindig külön-külön használja. Hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslatot a Ptk.-val együtt kell alkalmazni. Ez tartalmi oldalról az jelenti, hogy a törvényjavaslat kiegészíti, illetve kibontja a Ptk. átalakulásra vonatkozó rendelkezéseit, azokkal szerves egységes képez. A két törvény egysége a szabályozás logikája oldaláról pedig azzal jár, hogy a törvényjavaslat szervezeti eljárási rendre vonatkozó kérdésekről jellemzően nem rendelkezik, hiszen ezek a kérdések a Ptk.-ban rendezettek. Ahol a törvényjavaslat mégis szervezeti eljárási rendre vonatkozó előírást tartalmaz, azon rendelkezései a Ptk. rendszerével egyezően diszpozitívak. Példaként említhető, hogy lehetőség van arra, hogy az átalakulásról ne a törvényjavaslat szerinti modelleljárásban meghatározott két ülésen, hanem akár egy ülésen, vagy bonyolultabb szervezeti változások esetén ennél több ülésen döntsön a jogi személy. A szóbeli döntéshozatal mellett mód van az írásbeli döntéshozatalra, amelyre a törvényjavaslat az egyértelműség érdekében külön is felhívja a figyelmet.

(10.50)

Tekintettel arra, hogy az átalakulás nemcsak a jogi személy belső ügye, hanem kihatással van a külső kapcsolataira, hitelezőire, valamint számviteli, adózási következményekkel is jár, az átalakulás, az egyesülés, a szétválás folyamatában garanciális elemeknek is érvényesülniük kell. Így nyilvánvalóan nem lehet eltérni attól, hogy mi tartozik az átalakulás folyamatában elkészítendő okiratok körébe, nem lehet eltérni a vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek könyvvizsgáló általi ellenőrzési kötelezettségétől, a tagokkal való elszámolási kötelezettségtől, illetve a hitelezők részére meghatározott esetekben biztosítékadási kötelezettségtől.

A törvényjavaslat szerkezete a szűken vett átalakulás eljárását veszi modellnek, majd ehhez képest határozza meg az egyesülés és a szétválás kiegészítő, illetve eltérő szabályait. A törvényjavaslat e logika alapján rendezi a jogi személyekre vonatkozó általános, majd ezt követően a gazdasági társaságokra és a szövetkezetekre vonatkozó sajátos előírásokat is. A gazdasági társaságokon belül speciális rendelkezéseket igényel a részvénytárságok egyesülésének és szétválásának uniós irányelveken alapuló rendszere.

Összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat a Ptk.-val együttesen, teljeskörűen, a szükséges döntési szabadság biztosításával, valamint a kellő garanciák beépítésével szabályozza a jogi személyek átalakulásának, egyesülésének, szétválásának szabályait. A törvényjavaslat célja, hogy 2014. március 15-ét követően a Ptk. alapján is gördülékenyen, az eddig bevált rendszerben történhessen meg a jogi személyek szervezeti változása.

Tisztelt Ház! Utoljára, de nem utolsósorban hadd szóljak néhány szót a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló T/12097. számú törvényjavaslatban foglaltakról. Az új kódex a korábbitól eltérően sokkal átfogóbban szabályozza a természetes és jogi személyek magánjogi viszonyait. Ez a szabályozási koncepció csak olyan szerkesztési elvek mentén volt kivitelezhető, amely a magánjog valamennyi területén közel azonos absztrakciós szintre emelte az előírásokat. A dologi jog egyébként gyökeresen nem változó területén ennek a jogalkotási megoldásnak egyik szembetűnő következménye volt, hogy a Ptk. a szomszédjogok körében a szükségtelen zavarás általános magatartási korlátja mellett csak a magasabb absztrakciós szintet képviselő előírásokat tartotta meg. Ezzel viszont mellőzésre került több olyan, a magyar jogban jelentős történeti hagyományra visszatekintő rendelkezés, amelyek túlzottan konkrét és egyedi élethelyzeteket rendeztek.

Figyelemmel arra, hogy a vonatkozó jogviszonyok nem maradhatnak jogi rendezés nélkül, a kérdéses élethelyzetekre vonatkozó szabályokat a folyamatosság és a szükséges koherencia érdekében más törvényben, külön szükséges rendezni. A törvényjavaslat az egyes szomszédjogok eddig kialakult rendszerét és hatályos szabályait ellentétes jogpolitikai indok hiányában alapvetően nem változtatja meg, és nem vezet be új jogot. A törvényjavaslat egyik lényegi eleme az előírások logikailag áttekinthető és következetes szerkezetben történő megjelenítése. A külön törvényben történő szabályozás ugyanakkor lehetőséget biztosít a hatályos szabályok felülvizsgálatára és időszerűvé tételére a gyakorlati tapasztalatok és igények alapján, hogy az irányadó magatartásokat megfelelően strukturált és a hétköznapokban könnyen alkalmazható, egyértelmű szabályrend írja elő. Erre figyelemmel egységesült a terminológia, és számos alkalmazási szabály került beépítésre.

Fontos megemlíteni, hogy a törvényjavaslat az alaptörvény hatálybalépését követő jogi környezethez igazítva megtartja azt a hatályos szabályt, amely lehetővé teszi más törvény, alacsonyabb jogforrási szinten álló jogszabály, különösen önkormányzati rendelet, illetve a felek megállapodása számára, hogy a törvény szabályaitól eltérjenek. A szomszédjog tárgyköre miatt fontos, hogy a merev előírásokkal szemben a felek az egyes kérdéseket egyéni szempontjaikra, valamint egyéb ágazati, illetve helyi viszonyokra figyelemmel szabadon rendezhessék. A törvényjavaslat ugyanakkor - a szoros tartalmi kapcsolat folytán - külön alcímben rendezi a szomszédos telkek összevonása vagy egy telek megosztása folytán szomszédossá váló, több telek által létrejött tényhelyzetben az ingatlanokra vonatkozó használati jogok jogi sorsát is. Erre vonatkozó egyértelmű törvényi előírás jelenleg a magyar jogrendszerben nincs, ezért ez jelentős, a napi gyakorlatot segítő újításnak tekinthető. A törvényjavaslat kiemelt figyelmet szán a használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosa érdekeinek védelmére, ezért korlátozza a joggyakorlást akkor, ha a kötelezett számára a tényhelyzet változása miatt tehernövekedés állna elő, valamint szabályozza a használati jog jelentette teher alóli mentesítés lehetőségét.

Tisztelt Ház! Az említett törvényjavaslat áttekinthetően szabályozza a Ptk.-val együtt az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyainak egyes konkrét élethelyzeteit, abból a célból, hogy a Ptk. 2014. március 15-ei hatálybalépését követően is az eddig kialakult szabályok szerint, megfelelő jogi iránymutatás alapján rendezhessék a jogalanyok az életviszonyaikat.

Az elhangzottakra tekintettel kérem a tisztelt Országgyűléstől a törvényjavaslatok megvitatását és elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)