SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Most már értem, hogy miért ön adta ezt a választ, és miért nem Illés államtitkár úr ül itt az ön székében, aki a környezetvédelemért felelős államtitkári feladatkört tölti be. Szomorú, hogy önöknek mindössze ennyi a viszonya százezer embert érintő szennyeződés ügyében, hogy elhárítja a problémát, és azt mondja, hogy önöknek ezzel nincs dolga. Államtitkár úr, önöknek sok minden mással sem lesz dolga nemsokára. (Moraj a Fidesz soraiban.)
Viszont néhány tényt szeretnék önnel megismertetni. Tény az, államtitkár úr, hogy két éve az önkormányzat számára ezt a bejelentést, hogy itt egy környezetszennyeződés zajlik, megtették. Mezőőrök tették meg, mégsem történt semmi. Tény, államtitkár úr, az, hogy ennek a fővárosi cégnek sem engedélye, sem megfelelő kapacitása nincsen veszélyes hulladékok elhelyezésére ezen a területen. Tény az is, államtitkár úr, hogy szemtanúk jelzése alapján itt, ezen a helyen ez a szennyeződés rendszeresen megtörtént (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és tény az is, államtitkár úr, hogy önöknek két hét tehetetlenkedése után ennyire futotta. (Az elnök ismét csenget.) Az állampolgároknak van erről véleménye, meg nekem is.
Nem tudom elfogadni ezt a választ. Köszönöm szépen. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szégyen! - Taps az MSZP soraiban.)