De a mai vitában, amit kifejtett, az teljesen helyénvaló (Pálffy István: Dicsérjen meg téged Józsa István!), és annak is örülök, hogy Pálffy István képviselő úr a többségi frakció kevés tagja közül szólásra ragadtatta magát, ugyanis valóban ez egy olyan napirend, aminek kapcsán kifejthetné a kormány nyugodtan azokat az elképzeléseit, amik, úgy gondoltuk, hogy megvannak, amikor nagy hangon off-shore-lovagozott, meg különböző kommunikációs és médiaakciókat folytatott. Mi úgy gondoltuk, hogy ezt a folyamatot ők nemcsak ebben a felszínes megközelítésben kezelik, hanem végiggondolják, hogy milyen kezdeményezéssel élhetnek, hogy Magyarország részese lehessen ennek a folyamatnak, amit úgy mondanak, hogy egész Európa az Orbán-kormány bankadóját követi, holott nem erről van szó. Ez egy olyan napirend lehetne, ahol ki lehet fejteni.

Még csak egy dolgot, hogy Pálffy képviselő elsőciklusos képviselőként még úgy szokja ezt az általános vita-részletes vita kategóriákat, szóval, ha pontosan olvassa a Házszabályt, akkor abban megtalálja, hogy az általános vita az, amelyben a napirendhez kapcsolódó összes kérdéssel foglalkozhat a hozzászólni kívánó képviselő, így nemcsak a közvetlen, taxatív előterjesztéshez, hanem az ahhoz logikailag kapcsolódó dolgokhoz is; sőt igazából ahhoz is, amit már Schiffer képviselő úr sem fejtett ki, hogy milyen további gondolatokkal, esetleg az általános vita ideje alatt beadandó módosító indítványokkal kívánja az adott képviselő jobbítani az előterjesztést.

Tehát azt hiszem, hogy nem kell ilyen nagyvonalúan leszólni. Elhiszem, hogy feszülnek az idegeik itt a különböző társadalmi problémák nyomása alatt, de ez egy olyan cél lehetne, amit önök meghirdettek, mi most szembesítjük önöket vele, hogy miért csak ennyit csinálnak meg belőle, és azzal együtt, hogy - mint a rezsicsökkentésnél is - támogatjuk, de azért valahol ennél sokkal többet vártunk önöktől, a korábbi beharangozásokat figyelembe véve.

Köszönöm, elnök úr. (Soltész Miklós: Jaj! De legalább ne hazudozzál!)