BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az már biztosan látszik, hogy a vagyonvédelmi ágazatot a kormány nem akarja rendbe tenni. Hogy ez miért van, milyen érdekük fűződik hozzá, azt sokkal inkább hatósági nyomozás, mint interpelláció keretei között kellene feszegetni. A kormánnyal egyébként igen jó viszonyt ápoló vagyonvédelmi szakmai kamara számítása szerint is ahhoz, hogy egy vagyonőr a szakmai bérminimumot törvényesen megkapja, munkáltatójának óránként 1200 forintot kellene számláznia a megbízó felé.
(14.20)
Ismétlem, ez még csak a törvény által előírt legkisebb bérhez szükséges. A közbeszerzési törvény is kimondja, hogy a kifizetett ellenértéknek minimum a szerződés teljesítéséhez szükséges munkaerő jogszabályban előírt legkisebb munkabérére és közterheire fedezetet kell nyújtania. Az ehhez szükséges 1200 forintos óradíjhoz képest maga az állami-önkormányzati szféra az alábbi közbeszerzési díjakat fizeti ki. A katasztrófavédelem objektumainak őrzésére 743 forintot óránként, a Nemzeti Színházéra 643 forintot, Budapesti Városfejlesztés 750 forintot óránként egy személyre, és még sorolhatnám; a kozbeszerzes.hu-n nyugodtan utánajárhat bárki. Ráadásul ezekből az óradíjakból még a fővállalkozó, az alvállalkozó, esetleg egy munkaerő-kölcsönző cég is leveszi a maga jussát. A végén lévő vagyonőrnek pedig esetenként 300 forint is alig marad, feketén. Azután az állam hatalmas razziák keretében kiküldi az összes létező hatóságot a lánc alján lévő végrehajtó cégekre, majd nagy hírverést csapnak, hogy megint mennyi feketén vagy szürkén foglalkoztató, adócsaló céget füleltek le a vagyonvédelmi szakmában.
Első kérdésem tehát, miként várja el az állam a munkáltatóktól a törvénytisztelő foglalkoztatást akkor, amikor saját maga szegi meg a közbeszerzési törvényt, és így az állam az általa törvénysértő módon elfogadott nevetséges óradíjakkal maga teremti meg a törvényszegési kényszert a versenyszférában is. A vagyonvédelmi megbízások fele-kétharmada a közszférából származik, tehát ez az egész piacra kihat. 150-160 ezer kényszerűen alulfizetett vagyonőrről és ennyi családról beszélünk most.
A második kérdésem: a kormány miért támogatja azt a jelenleg lehet, hogy törvényes, de morálisan akkor is csalásnak minősülő gyakorlatot, hogy cégláncolaton keresztül, a megbízási díjakkal manipulálva, eltüntessék az ellenértéket a mutyicégek, és a lánc végén lévő vagyonőr éhbérért dolgozzon vagy éppen hoppon maradjon?
És legyen kedves, ne válaszolja azt, hogy ha meghatároznák a minimális 1200 forintos rezsióradíjat és felszámolnák a cégláncolatokat, akkor is ugyanez lenne, mert a munkáltatók eltüntetnék és lenyelnék a pénzt. Akkor ugyanis a tisztességeseknek lenne lehetőségük törvényesen működni, és nemcsak törvényi, de morális alapja is lenne a hatósági ellenőrzéseknek. A dolgozók pedig joggal követelhetnék a tiszta foglalkoztatást, az emberi béreket, normális munkakörülményeket a munkáltatóktól. Mindaz, hogy ez megvalósuljon, önökön múlik, önök a legnagyobb gátja ennek az egész piaci rendbetételnek.
Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)