Ami a személyes vonásokat illeti, szeretném elmondani, hogy soha, egyetlen percig nem volt titok az önéletrajzom, ezért az adott kisfiúnak vagy kislánynak is javasolom, hogy nézze meg a parlament honlapján vagy a velem készült beszélgetőkönyvben, nem titkoltam a múltamnak egyetlen lépését sem, és mindent vállalok. Egyébként ön annak a pártnak a tagja, amely utódja annak, amelybe én kényszerből pár évig bele kellett hogy lépjek. (Felzúdulás az MSZP soraiban. - Lukács Zoltán: Szegény! - Az elnök csenget.)

Ami viszont az alaptörvényt illeti, gondolom, látott ön is már olyan amerikai, francia vagy éppen angol vagy más filmet, amelyben azt láthatja, hogy iskolás gyerekek citálják a saját alkotmányukat, arra büszkék, hivatkoznak rá a felnőttekkel való párbeszédben, tudják, hogy az az ő országuk alaptörvénye. Én nem értem, hogy önöknek miért fáj az, hogy az alaptörvényünket elküldtük az iskolásoknak, és felhívtuk a figyelmüket rá, hogy igen, olvassák minden kényszer nélkül. Ez a nemzeti identitásunk része, és olyan ifjúságot szeretnénk nevelni, amely büszke arra, hogy egy olyan országban él és nő fel, amelynek egy szabadon megalkotott alkotmánya van. (Taps a kormánypártok soraiban.)