GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Mindenekelőtt azt érdemes tisztázni, hogy miért állt elő az ároktői eljárásban a késedelem, és miért áll elő számtalan eljárásban hasonló késedelem. Erre azt a választ kapjuk, hogy azért, mert az az önigazgatási rendszer, az a bírósági szervezetrendszer, ami 1998. január 1-jével létrejött, és amit egy kétharmados szocialista-szabad demokrata kormány fogadott el, az ellenzék ellenkezése dacára, csődöt mondott. Ennek a következménye az, hogy ezek az eljárások elhúzódnak.

Örülünk annak is, hogy az MSZP-nek vannak javaslatai az eljárások elhúzódásának megakadályozására, de nagyon sajnáljuk, hogy a bírósági szervezetrendszer hatékony átalakítását, ami már mostanra csökkentette jelentősen az egy bíróra jutó ügyterhet, és azokat a különbségeket, amelyek az egész országban megvannak, annak idején nem támogatták.

Amikor az ároktői ügyben a korábban előzetes letartóztatásba helyezettek a négy év leteltével házi őrizetbe kerültek, akkor a Fidesz-frakció kezdeményezésére, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, illetve az Országos Bírói Hivatal képviselőinek részvételével egy olyan szakértői testület jött létre, ami törvénymódosításokra tett javaslatot. Ezeket a törvénymódosításokat az Országgyűlés már júniusban el is fogadta. Ennek köszönhető, hogy most már terhelti hozzájárulás nélkül is lehet lábperecet tenni a sértettekre. Ennek köszönhetőek azok a hatásköri változások, amelyek folytán a jövőben ilyen jellegű különbségek ügyteherben nem fognak előállni. Ennek köszönhetően jött létre új ügyészi státus és új bírói státus, és ennek köszönhetően kell az eljárásokban, a soron kívüli eljárásokban a sorrendiséget aszerint rangsorolni, hogy mikor van a terhelt előzetes letartóztatásban.

Látjuk, hogy pillanatnyilag az önök által létrehozott igazságszolgáltatási rendszer máig ható csődje miatt még ez sem elegendő, ezért a Fidesz-frakció olyan megoldásra fog javaslatot tenni, ami kizárja a lehetőségét annak, hogy köztörvényes bűnözők szabadlábra kerüljenek. Szeretném hozzátenni Schiffer András felszólalására, lehet, hogy a magyar alkotmány szűkebb korlátokat szab, mint más államok alkotmányai, de Svédországban, Németországban, Luxemburgban, Lengyelországban nincs felső korlátja az előzetes letartóztatásnak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage