Amikor a valódi rezsicsökkentésről volt szó, a második lépésről, a 11,1 százalékról, akkor az előterjesztő Németh Szilárd úr két és fél percben terjesztette elő, önök közül hárman-négyen voltak a sorok között. Tehát látszik, hogy a dolog valódi tartalma (Balla György: Megértetted?) olyan különösebben nem érintette meg. Most e politikai nyilatkozat kapcsán szeretném azzal kezdeni: az MSZP a rezsicsökkentést támogatja, mert nagy szükség van rá. Önök három év alatt olyan mértékig szegényítették el a magyar lakosságot (Zaj a kormánypártok padsoraiból.) a folyamatos adóemeléssel, a folyamatos megszorításokkal! Jobb, ha megkérdezik a választóikat! (Nagy zaj. - Balla György: Szégyelld magad! - Révész Máriusz: Hány százalékon álltok? - Az elnök csenget.)

Ha válaszolhatok a képviselő úr kérdésére, családonként átlagosan százezer forinttal vannak rosszabb pozícióban a magyar családok, mint 2010-ben voltak. Jobb, ha utánanéznek! Nem volt gazdasági növekedés, nem bővült a fogyasztás, ugyanakkor a megélhetés költségei (Közbekiáltás a Fidesz padsoraiból: Orvost!), amit önök igyekeznek rezsiköltségnek nevezni, de annak csak egy szegmensével foglalkoznak, mert például az élelmiszerekkel nem foglalkoznak, vagy ami még a megélhetés költségébe, tehát a rezsibe beletartozik, önök ezt szándékosan a harcra, a politikai küzdelemre hegyezték ki.

Ha önök valóban csak egyszerűen jót akarnak, akkor tegyék meg szép csendben. A jó önmagáért beszél. Nem kellett volna előtte kampányt csinálni novemberben, szándékosan nem hozták meg a hozzá tartozó törvényeket, hogy néhány cég perelhessen, hogy lehessen januárban arról beszélni, hogy támadják a rezsicsökkentést. Arra nem voltak képesek, hogy épkézláb törvényeket hozzanak be a parlament elé! Én kezdeményeztem januárban a rendkívüli ülés összehívását (Dr. Szócska Miklós tapsol.), ez év januárjában, hogy legyen törvényi háttere a rezsicsökkentésnek. Háznagy asszony, nem vették észre? Nem vették észre, hogy úgy kezdtek el egy politikai kampányt, hogy a jogi alapjait nem teremtették meg? Ugyanez megy most is.

Ennek az egész akciónak nem a valódi segítség a lényege, hanem a harc, a küzdelem és ennek a választási kampányba való beillesztése. Hogy mennyire nem az igazság érdekli önöket? Nézzék meg azt a számot: az önök 10 százalékos, vagy most 20 százalékra kiterjesztett rezsicsökkentésének a haszna, a megtakarítás háromnegyed része a nagyobb fogyasztók egynegyed részénél csapódik le. Tehát a háromnegyed résszel önök nem foglalkoznak, ott a megtakarítás mindössze egynegyed része jelenik meg. Erre javasoltuk mi azt, hogy legyen nagyobb a rezsicsökkentés. (Nagy zaj. - Közbekiáltások a kormánypártok padsoraiból.) Miért nem lehet nagyobb a rezsicsökkentés? Ahelyett, hogy kiabálnának, számoljanak! (Márton Attila: Ez az!) Az átlag fogyasztásig legyen 30 százalék a rezsicsökkentés. (Kőszegi Zoltán: De te hiába próbálod meg, nem tudsz!) Akkor sokkal többen részesülnének a családok közül ennek a hasznából. Most a medencefűtőket segítik, azokat segítik, akik nagy fogyasztók. (Folyamatos zaj, közbekiáltások a kormánypártok padsoraiból. - Az elnök csenget.) Vagy például 200 lakásnégyzetméter fölött miért kell ilyen mértékig részesülni a rezsicsökkentésből? Miért nem elég például 10 százalékkal részesülni? (Közbekiáltás a Fidesz padsoraiból: Hogy te is kapjál valamit!)

Most egy komoly gondolatmenetbe szeretnék fogni, úgyhogy (Közbekiáltás a Fidesz padsoraiból: Na végre!) kérem, legyenek csendben. (Nagy zaj a kormánypárti padsorokból. - Dr. Rétvári Bence: Várjuk, várjuk! - Közbeszólás a kormánypárti oldalon: Húsz évig nem ment, most már ne kezdjél bele!) Elnök úr, a rendszerváltásról szeretnék beszélni. (Az elnök csenget. - Moraj.) Arról szeretnék beszélni, amikor Orbán Viktor, az önök miniszterelnöke - mondom, Orbán Viktor, az önök miniszterelnöke -, akkor még szépreményű fiatal demokrata 1989. június 16-án kiállt a Műcsarnok elé, és egy nagy hatású beszédet mondott. Én úgy értékeltem, hogy akkor ő a piacgazdaság mellett tette le a voksot, amellett tette le a voksot, hogy Magyarországon piacgazdaság legyen. Mi is így gondoltuk, ezért neveztük rendszerváltásnak. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Meg '95-ben is így gondoltad, így van?)

A rendszerváltás, a piacgazdaság kiépülésének a záloga, a garanciája (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Szégyen!) a tulajdoni viszonyok átalakítása. Tehát akkor nincs visszarendeződés (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ő tart előadást a demokráciáról!), akkor nincs visszarendeződés az egypártrendszer felé, ha tulajdoni garanciái vannak a piacgazdaságnak. Az Antall-kormány az uniós előcsatlakozási szerződés keretében 1993-ban szerződést kötött - tessék megnézni a kormány dokumentumai között - arra, hogy milyen menetrend szerint történik meg a tulajdoni viszonyok átalakítása. Ezt önök most elhibázott privatizációnak nevezik. Az az ominózus elhibázott privatizáció több mint 600 milliárd forint állami bevételt jelentett, aminek eredményeképpen '95 és '98 között az államadósság 85 százalékról 60 százalékra csökkent, erre volt csökkenthető - tehát volt értelme.

(19.00)

Másrészt, ami iránt önök abszolút érzéketlenek, amiről most Varga Mihály beszélt Washingtonban, az a befektetői bizalom. A befektetői bizalom megteremtése nélkül ebbe az országba nem jön nagybefektető, mint ahogy tapasztalhatták az elmúlt három évben. Amit önök most csinálnak, az nem más, mint ellenségkép gyártása, tehát kezdettől fogva azt próbálják beállítani, hogy bárki is támadná a rezsicsökkentést, az energiaárak csökkentését. Nem támadjuk, mi sem támadjuk, és ha figyelmesen végigolvassák, igazából senki nem támadja. Az Unió technikai jellegű kérdéseket tett fel; önök két hónap után vették elő ezeket a kérdéseket, hogy valami kampányt indíthassanak - ahogy az államtitkár úr mondta - a profitorientált multik ellen. Hát tényleg, ez borzalom, hogy a profit megjelenik egy piacgazdaságban, és tényleg az is nagyon elgondolkoztató dolog, hogy ezt a fogyasztók fizessék meg. Én is azt mondom, hogy ne fizessék meg, hagyják úgy, ahogy van. Tehát az Európai Unió egy ügyrendi jellegű levelet küldött, a politikai nyomásgyakorlástól teljesen távol áll.

Az önök politikai nyilatkozata, ne haragudjon, frakcióvezető úr, egy tendenciózus hazugságokra épülő nyilatkozat. Hát hogyan tudja ön azt bebizonyítani, hogy 2011 óta reálértéken befagyasztották az energiaárakat? Egyszerűen nem így volt! Azt elhiszem, amit leírtak, hogy önök arról döntöttek, hogy befagyasztják az energiaárakat, de ez nem történt meg: a gázárak 18,1 százalékkal emelkedtek 2012. december 31-ig; ez nem inflációkövető, ez afölött van. Aztán amit írnak egyáltalán a 2002 és 2010 közötti időszakról - többet fordítottunk gázár-kompenzációra, mint amit az önök első 10 százalékos árcsökkentése jelentett. Az első 10 százalék 71 milliárd megtakarítást jelentett a lakossági fogyasztóknak, mi évente 120 milliárd forintot fordítottunk a gázár-kompenzációra, és ezzel 50 százalékkal tompítottuk a gáz világpiaci árának emelkedését.

Tehát önök nem akarnak szembenézni a valósággal! Azt kérik, hogy vonjunk cezúrát. Mi cezúrát vontunk. De azért azt tessék már figyelembe venni, hogy 2010 óta az olajár lényegében nem változott, az energiahordozók ára csökkent az Európai Unióban, és mindemellett az Orbán-kormány ideje alatt nőtt háromszorosára a díjhátralékkal rendelkező családok száma, azoknak a száma, akik tartoznak, elmaradásban vannak. Az Orbán-kormány három éve alatt több mint százezer lett a kikapcsolt fogyasztók száma. Érdekes módon, a díjhátralék összege 140 milliárd forint; mintha pont az a 120 milliárd, amit mi biztosítottunk díjkompenzációban, hiányozna az embereknek, hogy ki tudják fizetni a számláikat. Tehát emögött vannak reálfolyamatok.

Mi azt mondjuk, hogy támogatjuk a rezsicsökkentést, de egy ilyen tendenciózus hazugságokra épülő politikai nyilatkozatot nem lehet támogatni. Önöknek pont ez a politikai célja, hogy találjanak egy pontot, amire a szocialisták azt mondják, hogy nem. A rezsicsökkentésre nem mondjuk azt, hogy nem, de egy ilyen politikai nyilatkozatot nem lehet támogatni, mert egyszerűen nem valós tényekre épül.

Fölhordták nekünk, hogy... Tizenöt perc áll rendelkezésemre?