Viszont, még egyszer mondom, miről van szó. Arról, hogy valóban az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás előszobájának tekinthető lépést tett Magyarországgal szemben. Tehát tulajdonképpen ezt lehet kicsinyíteni annak, aki úgy érzi, hogy el kell fedni a lényeget, de mégiscsak arról van szó, hogy Magyarországot folyamatosan és rendszeresen szégyenpadra próbálják ültetni.

Én ott voltam a Tavares-jelentés vitáján Strasbourgban, ott voltam, végigharcoltam az Európa Tanácsban a Magyarország elleni monitorozási vitát, ahol elképesztő, magukból kivetkező emberek, skandináv képviselők, akik Svédországban listázzák a cigányokat annak érdekében, hogy őket külön kezeljék, és ezek a svédek indítanak Magyarország ellen monitoringeljárást. Szóval, elképesztő, és mondom, erről kéne beszélni; tehát én arra kérem a képviselőtársakat, hogy ne arról, hogy most fontos a rezsicsökkentés, mert ezt mindenki tudja, hogy az, aki nem mondja, hogy az, úgy gondolom, hogy nem mond helyes állítást.

Tehát azt vizsgáljuk meg, hogy ez a politikai nyilatkozat így, ebben a formában jól tükrözi-e azt, amit szeretnénk üzenni az Európai Uniónak, vagy nem. Azért hozzáteszem, a lisszaboni szerződés írja elő a jogokat és kötelezettségeket az új formában, ugye, írja az indokolás. Azért ne felejtsük el, a lisszaboni szerződést annak idején tokkal-vonóstul minden parlamenti párt, az MSZP, a Fidesz is megszavazta. Sőt, ma már tudjuk Rubovszky György képviselőtársamtól, ma az alkotmányügyi bizottságban jelezte kérdésemre, hogy ki szavazta meg a lisszaboni szerződést, tessék elmondani, mert ugye, olvasás nélkül szavazták meg, Rubovszky képviselőtársam a következőt mondta: "nem is adták oda". (Derültség a Jobbik padsoraiban.)

Tehát úgy szavazták meg a lisszaboni szerződést, hogy az egész rendszerről nem volt előzetes képük, de az MSZP is megszavazta. Úgyhogy sajnos innen kezdve azt nézzük, hogy hogyan lehet kimászni ebből az egész európai uniós csapdából. Jó? Ezen dolgozzunk!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)