GÚR NÁNDOR (MSZP): Igen, képviselőtársaim, hát akkor, hogy tegyük tisztába azokat a dolgokat, amiről szó esik itt, ha csak odavetve is. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Mik voltak azok a választási ígéretek? Címszavakban mondom: önök egymillió új munkahelyet ígértek (Dr. Lanczendorfer Erzsébet: Tíz év alatt.), mértékadó gazdasági növekedést ígértek, radikális adócsökkentést ígértek. Mi történt ezzel szemben? Radikális adóemelések történtek, új adónemek sokasága, egymillió új munkahellyel kevesebben dolgoznak ma ebben az országban, mint amennyien dolgoztak a kormányváltás időszakában vagy a gazdasági-pénzügyi válság időszakában. A gazdasági növekedés helyett meg a 2012-es esztendőben csökkenés volt.
És mindennek az elszenvedői, igen, Boldog képviselőtársam, legkiváltképp azok, akik kiszolgáltatottak vagy a kiszolgáltatottság határán élik az életüket. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.) Ők még kiszolgáltatottabbá váltak, és önök nem tettek semmit értük. Semmit. Az alapvető terhek tekintetében nem csökkentettek. A 27 százalékos áfából az alapvető élelmiszerárak tekintetében sem csökkentettek. Semmit nem tettek értük.
És ha még kicsit beljebb akarunk menni, akkor a "jót tenni" kérdésére, Keresztes Monikának az elhangzott gondolataihoz hozzáillesztetten csak azt szeretném megkérdezni, hogy itt, a parlament falai között tud-e valaki arra tisztességes választ adni, hogy amikor ezeket a gondolatokat megfogalmazza, akkor magáról beszél-e vagy a mindennapjait élő emberről. Mert ha magáról beszél, akkor rendben van, akkor értem, hogy jól járt. De ha a mindennapi életét élő emberről beszél, akinek a messze döntő többsége kevesebb pénzzel a zsebében éli meg a holnapot, mint a tegnapot, akkor ezek a gondolatok már nem állják meg a helyüket. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tehát azt szeretném csak mondani, hogy van min elgondolkodniuk.
Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)