Itt megint elhangzott, Gúr képviselő úr jelezte, hogy tulajdonképpen a mostani adatok, főleg a NAV-adatok kicsi igazításával a probléma kezelhető, és teljesen fölösleges. Az általános vitában is jeleztem, de akkor még egyszer szeretném megismételni, hogy a NAV munkáltatói bevallás adatbázisa alapján nem lehet naprakész adatokat generálni. A bevallások határideje a következő hónap 12-e, 30-40 ezres az utólagos korrekció száma egyébként a NAV adatbázisában. Ez az a nagyságrend, amivel általában, akár éves szinten a foglalkoztatás nőni szokott. Tehát magyarul: ekkora hibát nem véthetünk, mert akkor gyakorlatilag egy olyan mutatót generálnánk a NAV adatbázisa alapján, amivel megint csak nem tudunk mit kezdeni.

A KSH adatainak a problémái ismertek. Az OEP gyakorlatilag ugyanaz, a NAV adatbázisából táplálkozik, tehát ott megint csak ugyanezeket a problémákat tudnánk előszedni. Az EMMA pedig, emlékszik rá talán, közel 4 milliárd forintot fordítottak annak idején az EMMA működtetésére, és egyetlenegyszer nem adott jó adatot az EMMA, azért nem... - most például ez a rendszer körülbelül 5 millió foglalkoztatottat lát Magyarországon. A helyzet az, hogy a bejelentés megtörténik, de a kijelentés nem történik meg, és innentől kezdődően teljesen torz. Tehát magyarul, továbbra is azt állítom, hogy szükség van egy olyan adatbázisra, amely naprakészen képes megmondani azt, hogy Magyarországon a foglalkoztatottak száma hogy néz ki, akár, hogy ezen belül hány közfoglalkoztatott van, hányan dolgoznak a közszférában, hányan a versenyszférában, hányan alkalmi foglalkoztatással. Tehát azt gondolom, hogy nagyon szükséges egy ilyen adat megléte.

A másik módosító, ami az 50 éves kor feletti munkavállalók problémáját kezelné. A javaslat arról szól, hogy a 45 év felettieket tekintsük tulajdonképpen a problémás körnek. Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy ha a statisztikai adatokat megnézzük, egészen más a helyzet a 45-49 év közöttiek foglalkoztatása és az 50 felettieké között. A 45-49 éves nők foglalkoztatása például az Európai Unió átlagánál is jobb. Ez a derékhad, azt szoktuk mondani, ez a legjobb foglalkoztatási korban lévő állomány, és a férfiak esetében is 70 százalék fölötti a 45-49 évesek foglalkoztatási rátája. Tehát azt gondolom, hogy ennél az adatnál többet nem kell magyarázni, hogy miért is húztuk meg 50 év fölött ezt a határt.

A harmadik, amire szeretnék reagálni, itt az Európai Szociális Alappal kapcsolatban merült fel, hogy a 2014-20-as programozási időszakban kötelezően gyűjtenünk kell a nemzetiségi, etnikai kisebbséghez tartozók adatát, és azért emlékszünk rá, hogy a 2007-13 közötti időszakban is számos olyan program indult, amely kifejezetten a hátrányos helyzetűek, ezen belül a roma származásúak munkába való jutását segítette. Ha nincs ilyen adatbázis, akkor egyszerűen azok a programok, amelyeket célzottan indítunk, fogalmunk sincs, hogy odakerül-e a pénz, és talán emlékszünk rá, voltak ilyen évek vagy akár évtizedek, amikor gyakorlatilag több milliárd forintot vagy akár több tízmilliárd forintot költöttünk vagy költöttek a mindenkori kormányok úgy, hogy egyébként annak a világon semmiféle hatékonysága nem mutatkozott meg a munkaerőpiacon. Tehát úgy gondolom, hogy erre az adatbázisra igenis szükség van. Az pedig, hogy olyan garancia legyen benne, hogy ne éljen vissza a mindenkori politikai hatalom vagy a politika ne használja ezt fel, azt nem ebben a törvényben kell nyilvánvalóan szabályozni.

Köszönöm egyébként a hozzászólásokat is és a javaslatokat is. Köszönöm szépen.