DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igen, a napirend utáni felszólalásom címe valóban ez: "Sikeres magyar akciók a délvidéki magyarságért". Hozzá kell tennem, az Európa Tanácsban, az Európa Tanács magyar delegációjában 14 országgyűlési képviselő vesz részt. Ez a szervezet 47 tagállamot tömörít, és az a feladata, hogy az emberi jogok védelme mentén óvja, védje, szervezze az európai polgárok életét. Nyilván a 28 európai uniós tagállamon kívül sok más tagállam is részt vesz, Törökország, Oroszország, Azerbajdzsán, hogy pár ilyen egzotikusabb országot említsek. Mindenképpen egy olyan fórum, ahol kell és lehet határozottan fellépni olyan ügyekben a nemzeteknek, amelyeket a saját számukra fontosnak tartanak. Számunkra ilyen fontos ügy a szétszabdalt magyar nemzet kérdése. Amikor 2010-ben kikerültem az Országgyűlés delegáltjaként, egyedüli jobbikos képviselőként, azt kellett tapasztaljam, hogy lényegében a nulla felé közelített az a tudásszint, amivel az ottani kinti francia, angol, olasz, spanyol, brit, skandináv képviselők rendelkeznek azzal kapcsolatban, hogy mi történt Magyarországgal, a Magyar Királysággal 1920. június 4-én.

Egy olyan nemzetgyilkossági kísérlet történt, amelynek során szétdarabolták a nemzetet, az önrendelkezési jog elveit lábbal tipró diktátumot erőltettek rá Magyarországra, szétzúzták az első világháború után gyakorlatilag a katolikus királyságot, ugye, az Osztrák-Magyar Monarchiát, szétzúzták a protestáns királyságot, a német császárságot, és szétzúzták az ortodox birodalmat, az orosz cár birodalmát, és Magyarország gyakorlatilag ebből nagyon vesztesen jött ki. Ez a mai napig egy égő seb, amit orvosolni kell. Ennek érdekében terveztem el és hajtottuk végre több délvidéki bajtársammal azt a sikeres akciót, amelyet múlt hét előtti héten foganatosítottunk az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán.

Miről van szó? Arról van szó, hogy Délvidéken él 300 ezer magyar. Ezt a szórólapot terjesztettük egyébként (Felmutatja.), egy négyoldalas szórólapot készítettem, hiszen az információháttér hiányzik. Olyan elementáris szinten nem voltak tisztában egyébként jó szándékú képviselőtársaim, akár hollandok, akár oroszok, akár törökök, bárki, akikkel találkoztunk, hogy tényleg rácsodálkoztak szinte újszülött újdonságával, hogy jé, van olyan, hogy magyarok élnek a Kárpát-medencében a határokon kívül három és félmillióan, annyian, amennyit elcsatoltak 93 évvel ezelőtt, és hogy jé, Szerbiában nincs minden rendben, abban a Szerbiában, amelyről most azt mondják, hogy megkezdhette a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Éppen most, ezen a héten tárgyalják a szabadságjogi fejezetet, és gyakorlatilag hivatalosan a magyar kormány azt mondja, hogy minden rendben, béküljünk ki, jószomszédság éljen, hajrá, előre.

Közben az a helyzet, hogy nagyon komoly baj van Délvidéken, és ezért kellett felemelnünk a szavunkat. Ezért kellett felemelnünk a szavunkat, mert gyakorlatilag megfosztott a délvidéki magyarság a területi autonómia lehetőségétől, nincs önálló magyar egyeteme, megfosztották a saját bíróságaiktól őket, három magyar községet átcsatoltak a szerb többségű kikindai járáshoz. Egyszerűen a közéletben, az állami hivatalokban nem vehetnek megfelelően részt a magyarok, és ezért a helyzetük orvoslandó. Szerbia uniós csatlakozása tekintetében Magyarországnak pedig egyszerűen vétót kell emelnie addig a szerb uniós csatlakozás tekintetében, amíg a magyar igényeket nem rendezik.

Miket tettünk? Tartottunk egy meghallgatást "Stop human rights abuses in Serbia" címmel, amelyben bemutattuk azt a dokumentumfilmet (Felmutatja.), az Áldozatból bűnös című dokumentumfilmet, amely összefoglalja annak a hét temerini vagy délvidéki fiúnak az ügyét, akikre egy szerb kocsmában rátámadott 30 szerb, majdnem megölték őket, ehhez képest egy éve, pontosan majdnem egy éve ők ülnek előzetesben. Az egyikük a helyszínen sem volt. Tizenöt tanú bizonyítja, hogy nem voltak a helyszínen.

Na most, ezt követően egy tüntetést is szerveztünk. Nikolics szerb elnök érkezett csütörtökön, október 2-án, és egy tüntetés fogadta őt elzászi francia hazafiakkal együtt, és világossá tettük, hogy területi autonómiát követelnek a délvidéki magyarok. Megpróbáltam átadni Nikolics szerb elnöknek az anyagaimat, azonban ebben először durván megakadályoztak, és példátlan módon rám támadott a biztonsági szolgálat. Ez látható is azon a videón, ami az Index honlapján is szerepel. Mindenesetre végül is sikerült átadnom az anyagaimat a szerb elnöknek, és sikerült megkérdezni tőle az ülésteremben, hogy mit gondol a magyarokról, a délvidéki magyarok területi autonómiájáról. Röviden azt mondta, hogy minden rendben, mindenki biztonságban van (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - éppen azon a napon vertek meg egy magyart szintén.

Tehát gyakorlatilag orvoslandó, megoldandó a délvidéki magyarok helyzete, és ezt mondtuk el egy nemzetközi sajtótájékoztatón is. Úgy gondolom, hogy egy áttörést tudtunk elérni, de ezt folytatni kell, ehhez kérem a kormány és minden jó szándékú magyar ember segítségét, hogy állítsuk meg a magyarok üldözését Szerbiában, és adjuk meg nekik az önrendelkezést. Ehhez kell együtt dolgoznunk, ebben kell együtt dolgoznunk.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage