DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha a foglalkoztatáspolitikáról beszélünk és a foglalkoztatási adatokról, akkor két szempontot célszerű figyelembe venni: egyrészt a magyarországi foglalkoztatási adatok változása hogyan viszonyul az európai tendenciákhoz, másrészt pedig valljuk be, vissza kell tekintenünk a 2002 és 2010 közötti időszakra.

Ha az európai összehasonlítást nézzük, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unió egészében az elmúlt időszakban növekedett a munkanélküliség, és a foglalkoztatással is nagyon sok országban sok probléma van. Ezzel szemben Magyarországon - ön is említette - a foglalkoztatás 20 éves csúcsra érkezett 3 millió 990 ezer foglalkoztatottal, a munkanélküliségi ráta pedig az uniós átlag alatti. Most nem beszélünk olyan országokról, mondjuk, a dél-európai országokról, ahol a munkanélküliségi ráta a 25 százalékot meghaladja; Magyarországon a legutolsó adat 9,8 százalékos.

Összevethetjük ezt egyébként a 2008-as időszakkal vagy a 2002 és 2010 közötti időszakkal. Én csak egyetlenegy számsort mondanék ebben: 2008 és 2010 között, a szocialista kormányok idején a munkanélküliségi ráta (Dr. Józsa István: A válság...) 7 százalékról 11 százalékra emelkedett; most 10 százalék alatt van, vagyis 9,8 százalék.

Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés az, hogy hogyan lehetett idáig eljutni. Úgy gondolom, az alapvető és legfontosabb kérdés az, hogy hogyan tudunk egyensúlyt teremteni a kínálati és a keresleti megoldások között; tehát kellenek olyan lépések, amelyek a munkaerő-kínálatot bővítik, és olyanok is, amelyek a vállalkozók számára lehetővé teszik, hogy a keresletet növeljék.

Nos, klasszikus kínálati oldali reformokat vezettünk be, alapvetően segély helyett a munkával való segítés és élet irányába vezetve. És igen, idetartozott a korai nyugdíjazás, a kivételek eltörlése, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, az álláskeresési járadék folyósítási idejének csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése, és idetartozik a munka törvénykönyvének egésze is, amely rugalmas foglalkoztatást tesz lehetővé.

(14.50)

A másik oldalról különösen 2012-től beléptek azok az eszközök, amelyek a vállalkozók számára teszik lehetővé, hogy a keresletet növeljék. Ez a munkahelyvédelmi akcióterv, ami most már közel 740 ezer embert érint, gyakorlatilag egy célzott járulékcsökkentés. Úgy gondolom, itt a legfontosabb az, hogy egyensúly legyen a kettő között. Az ellenzéknek az az álláspontja, hogy első lépéssort, amely a kínálatot erősíti, nem meri felvállalni. De hozzáteszem, nemcsak ebben a Házban nem meri felvállalni ennek a kockázatait, hanem Európában sem. Spanyolországban és a többi dél-európai országban azért olyan magas a munkanélküliség, mert a valóban nehéz kínálati oldali reformlépéseket nem tették meg.

Ebben a Házban egyébként a szocialisták minden célzott járulékcsökkentést segítettek, de azt, ami már egy picit nehezebb, aminek vannak bizonyos társadalmi konfliktusai, nem vállalták fel. A tisztelt Ház kormánypárti oldala felvállalta mindezeket, és most már látszik lépésről lépésre beérve az eredménye. Magyarán: egyszerre van szükség kínálati és keresleti oldali lépésekre, ezeket konzekvensen keresztül kell vinni, és akkor eljuthatunk oda - s már látszanak is az eredmények -, ami a foglalkoztatás és a munkahelyek bővüléséhez, valamint a foglalkoztatottság erősödéséhez vezet.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage