Tisztelt Képviselőtársaim! Már a vasárnapi referendum előtt látni lehetett, hogy Horvátországban valami nagy dolog készül. A referendumot kezdeményezők több mint 750 ezer aláírást gyűjtöttek össze egy 4,2 milliós országban, ami azt jelenti, hogy ennél erősebb legitimációt Európában lényegében csak a Fidesz-KDNP rezsicsökkentését támogató aláírásgyűjtés tud felmutatni. Viszont a horvát népszavazás politikai és erkölcsi tőkéjét tovább növeli, hogy nagyon magas részvétel mellett zajlott, a választók 38 százaléka járult az urnák elé, és közel kétharmaduk, 66 százalék támogatta a házasság keresztény felfogás szerinti, egy férfi és egy nő életközösségeként való meghatározását. Tehát az új alkotmányba Horvátországban most már ez a fogalmazás kerül majd bele.

Nézzük a döntést a horvátok szempontjából! Július 1-jén az Európai Unióba Horvátország egy történelmi keresztény gyökerű országként lépett be, egy keresztény szellemiségű, a hétköznapokban is sok millió horvát által megélt keresztény ihletettségű ország, amely mögött egy 1100 éves keresztény államiság áll, egy nagyon erős entitás, amely a X. században a római pápa különleges engedélyével kapta meg elsőként az anyanyelven történő misézés jogát, és a horvátok igen nehezen élték meg, amikor az ellenreformáció idején ezt a jogot visszavették tőlük, és visszakényszerítették őket a latin liturgiára. Nos tehát, a horvátok megmutatták, hogy a hagyományos értelemben vett házasság még mindig nagyon fontos számukra, és minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a horvátok 90 százalékának a legfontosabb érték a család.

Európa jövője szempontjából is reménykeltő ez a döntés, tisztelt képviselőtársaim, a referendum eredménye, mert Horvátország igazolta, hogy Európa nem szakíthat a természet rendjére épülő családdal, nem szakíthat a termékenyítő párkapcsolat eszményével, és a horvát emberek döntése megmutatta, hogy a magyar alaptörvény házasságfogalma egy szélesebb európai társadalomszervezési fundamentumon áll, nyugszik.

Ha pedig most már ezek után Magyarország szempontjából nézzük a döntést, akkor az nemcsak a hagyományos értékek, nemcsak a keresztény értékek, nemcsak a horvát emberek, hanem egy kicsit a mienk, a magyarok győzelme is. Hazánk alaptörvénye egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy "a házasság intézménye férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség". Ráadásul az azonos nemű párokat, a bejegyzett viszonyt a horvát törvények alapján is ugyanolyan jogok illetik meg, mint Magyarországon a heteroszexuális élettársi viszonyban élőket. Tehát itt is hasonlóság van, a hasonló felfogás pedig megerősít bennünket, hogy az alaptörvénybe vetett hitünk helyes, a házasságot az alapvető emberi értékrend szerint definiáltuk.

Végül pedig, tisztelt képviselőtársaim, a horvát kiállást a keresztény európai értékek győzelmének tekinthetjük. Meg is indultak már ellene a liberális támadások, ezért Horvátország alkotmányának elfogadása során mindenkor számíthat a magyar kereszténydemokraták segítségére, védelmére és támogatására, mert a legfiatalabb uniós tagország megmutatta az Uniónak, hogy a nemzetállamok élő hagyományai, a történelmi hagyományok képesek megőrizni az emberi értékeket, és gazdagítják az Európai Közösséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tavaly februárban, amikor itt a Házban szavaztunk Horvátország uniós csatlakozásáról, azzal köszöntöttük őket, hogy Isten hozta önöket. Hát most itt vannak mellettünk, és megmutatták, honnan jöttek.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)