Ha a történészekre bízzuk - ha jól értem, valami efféléről is szó van -, akik majd nagyon függetlenül meg fognak ítélni dolgokat, vajon jobb eredményt érünk el, mint ha egy olyan bizottságot állítunk fel, amely bizottságnak az összetételébe azért talán mégiscsak lesz valamelyest beleszólásunk valamennyiünknek (Szávay István: Csak önöknek lesz!), vagy legalábbis valamennyiünknek annyi ráhatása, hogy oda tisztességes emberek kerüljenek?

Kedves Képviselőtársaim! Szomorú, hogy ezt kell mondanom, de a történelem mindennapi kenyerem, és ha ugyanazoktól a történészektől, akiktől most akár jó szívvel el is olvasok egy-egy könyvet, mondjuk, Bethlen Istvánról, elolvasom ugyanazt a könyvet, amit megírtak 30 évvel ezelőtt, akkor sajnos meglepve tapasztalom, hogy mintha nem ugyanazt a történelmet méltóztattak volna megírni. Ezért én azt mondom, hogy ha vannak aggályok, akkor ezek az aggályok jogosak lehetnek.

Egyről nem tudnak engem meggyőzni: arról, hogy egy jól felállított bizottságnál jobb lenne az a fajta történészi megoldás, amely történészi gárdának, én ma is úgy gondolom, egy igen jelentős része nagyon erőteljesen kötődik a múlt rendszerhez, és nagyon erősen kötődik valami olyasmihez, amit mi közösen, azt gondolom, nem annyira kommunizmusnak, mint bolsevizmusnak nevezhetünk. Következésképpen az én meggyőződésem szerint azt a megoldást kell választani, amely a lehető legnagyobb biztonságot adja - a kormány erre törekedett. (Taps a kormánypártok soraiban.)