Önök még abban sem voltak partnerek, hogy ez a törvény legalább szavakban, címében az állambiztonsági múlt átláthatóságának a tételéről szóljon, holott azért elvileg talán erről kellene hogy szóljon. Erről beszéltek önök is, azzal érvelnek, hogy itt fontos lépéseket kell megtenni, mert tarthatatlan a mostani állapot, amivel szemben mi meg azt mondjuk, azzal együtt, hogy persze bizonyos előrelépések fognak történni, sajnos ennek a félmúltnak, ennek a temetetlen félmúltnak a konzerválását jelenti ez a javaslat a továbbiakra is, miközben önök majd kiválóan le fogják kommunikálni, hogy most aztán végre szembenézünk a kommunista múlttal, főleg akkor, ha a Jobbik ezt nem fogja támogatni, márpedig a jelen álláspont szerint nem úgy néz ki, hogy ezt a javaslatot mi támogatni fogjuk, azzal együtt sem, hogy ez nagyon fontos lenne az önök számára. Nagyon sok módosító javaslatunk van, még egyszer mondom, hogy gondolkodjanak el rajta.

A fő kérdés megint csak az - s megint visszatérek arra, amit Babák képviselő úr rágalmazásnak nevezett -, hogy kiket védenek ezzel a javaslattal. Kiket védenek akkor, amikor nem támogatják a Jobbiknak azokat a módosító javaslatait, amelyek a vizsgálatba bevonhatóak körét tágítanák. Az átláthatóságot, az állambiztonsági múlt átláthatóságát ez szolgálná igazán.

Van a javaslatnak egy olyan része, amely tételesen felsorol bizonyos szervezeteket, amelyek vezetőinek a személyi felelőssége megállapítható, illetve amelyekkel kapcsolatban ez a bizottság vizsgálatot folytathat. Ez talán a 29. számú javaslat. A mai nap beszéltünk a nemzeti összetartozás bizottságában arról, hogy itt szó van a Magyar Dolgozók Pártjáról, a Szociáldemokrata Pártról, a KISZ-ről, a Munkásőrségről és különböző kommunista társadalmi szervezetekről, azonban ez a felsorolás meglehetősen hiányos. Amikor megkérdeztük a kormány jelen lévő képviselőjét, vajon miért ennyire hiányos ez, és miért utasították vissza a Jobbik módosító javaslatait, akkor azzal az egészen elképesztő indoklással jött valamelyik főosztályvezető úr - elnézést kérek utólag is, hogy nem jegyeztem meg a nevét -, hogy a szöveg úgy szól, hogy a bizottság a 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai érdekében többek között vizsgálja. Tehát önök egy olyan szabályt hoznak itt a nagy átláthatóság jegyében, amelyik többek között vizsgál bizonyos szervezeteket, például azokat, amiket az előbb elmondtam, de amikor azt javasoltuk, hogy akkor még jelenítsünk meg ebben még egy-kettőt, például az Elnöki Tanács tagjait vagy az Országgyűlés volt tagjait, akkor azt önök elutasították. Miért, képviselőtársaim?

Miért nem lehet kimondani ebben a törvényben, ha már egyszer van benne egy taxatív felsorolás (Csenger-Zalán Zsolt: A három hónap!) - Nemzeti Parasztpárt, ügyészek, bírák, képviselő úr -, tehát ha már van egy taxatív felsorolás arról, hogy kiknek a tevékenységét lehet... Milyen három hónap? Bocsánat, már engem is megkavart, teljesen másról van szó, nem a tagokról beszélek, képviselő úr. Nos, ha taxatívan felsorolják, hogy kiknek, milyen szervezeteknek a tevékenységét és a vezetőit lehet vizsgálni, akkor miért nem lehet a mi javaslatunkat ezzel kapcsolatban elfogadni? Én megkértem a kormány jelen lévő képviselőjét, tételesen indokolja, hogy ha benne van a Szociáldemokrata Párt, akkor miért nincs benne a Nemzeti Parasztpárt, amelyet lényegében ugyanúgy a kommunisták működtettek, illetve megvolt a kommunisták ötödik hadoszlopa a párton belül. Ha benne van a Minisztertanács és annak a tagjai, akkor miért nincsenek benne az Elnöki Tanács tagjai?

S ami a legfájóbb, az a bírók és az egykori ügyészek. Önök nem akarják kiterjeszteni kötelező érvénnyel ezt a törvényt a vérbírákra, azokra, akik az 1956-ot követő megtorlásokban és a Kádár-rendszer konszolidációjában részt vettek. Nem akarják kiterjeszteni azokra az ügyészekre, bírákra meg népi ülnökökre, akik 1945-öt követően felszámolták a keresztény nemzeti magyar középosztályt és előkészítették a kommunisták egyeduralmát. És nem kívánják elszámoltatni azokat az ügyészeket és bírákat, akik 1948-49-et követően a Rákosi-rendszer konszolidálásához, a parasztsággal és a kuláksággal való leszámoláshoz asszisztáltak.

(15.20)

Államtitkár Úr! Tételes indoklást mondjanak itt a 36. ajánlási pontban szereplő javaslatainkra, hogy ezeket miért nem lehet belevenni, és miért gumiszabályt alkotnak, ami arról szól, hogy többek között milyen szervezetek vezetőinek személyi felelősségét lehet vizsgálni. Megtisztelne, ha erre konkrét választ tudna adni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)