Nem szeretnék a részletekbe belemenni a népszavazás kezdeményezéséről szóló javaslatnál, az mindenképpen furcsa, és ezt el kell mondani, hogy a részletes vitára most kerül sor, annak ellenére, hogy tavasszal került ez benyújtásra (Dr. Rétvári Bence jelzésére:), vagy még régebben, akkor még rosszabb a helyzet, államtitkár úr, és ha jól emlékszem és a parlament honlapján jól láttam, akkor ez ráadásul sürgősséggel került benyújtásra. A sürgősség egy kicsit elhúzódott, és talán az egyik utolsó nagyon fontos javaslat itt a népszavazás és az alaptörvényhez kapcsolódó a népképviselet körében, a közvetlen népképviselet körében, amely ide a Ház elé került. Tulajdonképpen emiatt nem is méltó, hogy ennyire szétszabdaltan történik a részletes vita, és nagyon gyér érdeklődés mellett.

Viszont amire szeretném felhívni mégis a figyelmet, tényleg úgy, hogy a részletekbe nem mennék bele, viszont a 13. pontban szerepel az alkotmányügyi bizottság által - természetesen, ezt megszokhattuk, hogy az alkotmányügyi bizottság nagyon szorgos a hétfő hajnali munka terén, és már hétfőre ott vannak ezek a javaslatok - egy olyan kitétel megfogalmazása, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem tartalmazhat szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést.

Ezzel csak az a probléma, hogy ki fogja ezt eldönteni, hogy például mi a megbotránkoztató. Nyilván, aki erről dönt, de azt hiszem, hogy például a megbotránkoztató jelleg kapcsán lehet, hogy valakinek megbotránkoztató egy olyan kifejezés, ami a választópolgárok milliói szerint nagyon is jogos, hogy mondjuk, szerepel egy népszavazási kezdeményezés kapcsán.

Ez gumijogszabálynak tűnik, és a gumijogszabályokat mindig el kell kerülni. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy meggátolják azt, hogy az emberek kinyilvánítsák közvetlenül a véleményüket.

És elég csak a 18-asra gondolni, ahol az szerepel, hogy ha a kérdés szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést tartalmaz, a Nemzeti Választási Bizottság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja a kezdeményezést. Viszont ha érdemben nem vizsgálták meg, akkor honnan tudják, hogy mi minek minősül? Ráadásul a Nemzeti Választási Bizottság tagjai többségben köthetőek lesznek a jelenlegi kormányzó többséghez, és itt akár a parlament által delegált tagokra is lehet gondolni, és most tényleg nem fejteném ki, hogy hogyan kerültek megválasztásra. De az az igazság, hogy ez egy olyan szabályt, ráadásul indokolás nélküli visszautasítási lehetőséget ad, amit nem kellene megengedni.

És engedjék meg, hogy a népszavazás kapcsán még egy gondolatra kitérjek. Az alkotmányügyi bizottság előtt elhangzott, de nem árt, ha itt a Házban is tudatosodik, hogy a jövőben - és ez egyébként az alaptörvény rendelkezései között szerepel, utalás történik rá ebben a törvényben is - 50 százalék fölötti részvétel kell majd ahhoz, hogy egyáltalán érvényessé lehessen nyilvánítani, érvényesnek lehessen mondani egy népszavazást. Erre persze azt mondták kormánypárti képviselőtársaink, hogy ha nem is éri el az 50 százalékot, de nagy számban egy irányba szavaznak a választópolgárok, azt nem zárja ki semmi, hogy az Országgyűlés ezt figyelembe vegye. Hát igen, az elmúlt időszakban, főleg a Fidesz-kormányzatot - de ez az MSZP-kormányzatra ugyanúgy igaz - nagyon jól láthattuk, hogy mennyire érdekli, hogy mit gondolnak az emberek, és ha valaminek nem volt kötelező jogi ereje, akkor tulajdonképpen úgy tekintették, hogy ezt nem is kell meglépni vagy jogi szabályozás szintjére hozni.

És gondoljanak egyébként bele, ha korábban is ez a szabályozás van, és nem változtatják meg, akkor úgy a NATO-, mint az EU-népszavazás nem lett volna érvényes és eredményes.

Hozzáteszem, lehet, hogy ez egy érdekes felvetés, de ha önök ezt az új szabályozást vezetik be az alaptörvénybe, akkor miért nem ismételjük meg a NATO- vagy az EU-csatlakozást megerősítő szavazásokat, lévén, hogy az alaptörvény egy új szabályrendszert fektet le. A kormány úgy gondolja, hogy a hasonló súlyú döntéseknek, már természetesen a kormány elvárásai szerint csak a jövőben, de mi úgy gondoljuk, hogy akkor ennek miért ne lehetne visszaható hatálya, akkor ezeket meg kell erősíteni. És nagyon reméljük, egyébként, ha a jövőben, mondjuk, a lisszaboni szerződésről, illetve arról már nem, ha a lisszaboni szerződéshez hasonlóan különböző... Egy percet még kérnék, elnök úr, és akkor befejezném.