DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak nagyon röviden, és én is meg szeretném a miniszter úrnak köszönni, hogy válaszolt, ezt elmulasztottam, de reméljük, hogy ez a gyakorlat a kormánynak a többi miniszterére és államtitkárára is átragad, és valóban érdemi vitát lehet folytatni.

Én még annyit szeretnék hozzátenni, Bárándy Gergely felszólalására utalva, hogy ő azt mondta, nem foglal állást, tulajdonképpen szakmai köntösbe szerette volna burkolni azt, amit mondott.

(11.30)

De nekem mégis úgy tűnt, mintha még meg kellene vigasztalnunk a többszörös elkövetőket, és az ő lelkivilágukat kellene pátyolgatni, és egyébként is, akit életfogytiglanra ítéltek, bizonyosan tudhassa, hogy milyen esetben és milyen módon szabadulhat.

Továbbra is fenntartjuk, hogy az embereknek a romló közbiztonság mellett pont ebből van elegük, az öncélú jogászkodásból, hogy ha valakit életfogytiglanra ítélnek, akkor az legyen életfogytiglan ? ezt mondják az emberek ?, és az ne húsz év legyen, és utána reményteljesen kijöjjön, és ott folytassa, ahol azt abbahagyta, hanem az életfogytiglan, főleg a tényleges életfogytiglan valóban legyen tényleges életfogytiglan. Ráadásul, amilyen ügyekben ezt kiszabták, ott valójában indokolt ennek a letöltetése, és valójában indokolt az ? igen, én kimondom ?, hogy akár el kell venni a reményt olyan emberektől, akik ilyen gazságokat elkövetnek.

Ez nem azt jelenti, hogy az elkövetőknek a lelkivilágával foglalkoznánk, hanem azt jelenti, hogy a sértettnek, az áldozatnak, illetve sok esetben, mivel ők már ezt nem élhetik meg, a családjuknak és egyébként igenis a generált prevenciónak a szempontjait vesszük előtérbe, mert igenis ennek van elrettentő hatása, akármit is mondanak a liberális parlamenti fotelszónokok. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)