DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszékről szóló törvény kimondja, hogy az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára minden évben tájékoztatást ad a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről és az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről, illetve független könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóban mutatja be az intézmény működését, gazdálkodását. Az Országgyűlésnek benyújtott tájékoztatóval az Állami Számvevőszék elnökeként a törvényi kötelezettségemnek felelek meg.
2013 a második olyan teljes esztendő volt, amikor az Állami Számvevőszék megújult jogszabályi környezetben látta el feladatait. A 2011. július 1-jén hatályba lépett új számvevőszéki törvénynek köszönhetően végleg lezárult a következmények nélküli ellenőrzések korszaka Magyarországon. A törvénybe iktatott, az ellenőrzésekre vonatkozó együttműködési, illetve intézkedésiterv-készítési kötelem biztosítja, hogy a számvevőszéki ellenőrzések érdemben hasznosuljanak, hozzájáruljanak a közpénzügyi rendszer szabályozottságának, hatékonyságának és átláthatóságának növeléséhez. Az Országgyűlés által elfogadott stratégiánkban lefektetett küldetésünk, hogy hozzájáruljunk a jó kormányzáshoz, és az állampolgárok bizalmát élvező szervezetként ellenőrzéseinkkel és tanácsainkkal támogassuk az Országgyűlést. Az ÁSZ stratégiája hangsúlyos szerepet szán annak, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseinkkel előmozdítsuk a közpénzügyi átláthatóságot és rendezettséget.
Az Állami Számvevőszék egy hivatal. Nem hatóság, nem nyomozó szerv vagy bíróság. Az Állami Számvevőszék nem bírságol és szabályoz, nem hoz döntéseket jogi kérdésekben, illetve nem is folytat nyomozást. Az Állami Számvevőszék megállapításokat és javaslatokat tesz, illetve szükség szerint eljárást kezdeményez. A számvevőszéki munka továbbá nem helyettesíti az adott szervezet belső ellenőrzését és az ágazati kormányzati ellenőrzést sem, legfeljebb kiegészíti és ellenőrzi azokat is. Ellenőrzéseinket előre meghatározott, nyilvános ellenőrzési terv, a szigorú nemzetközi sztenderdeket irányadónak tekintő módszertan és kidolgozott ellenőrzési program alapján, utólagosan végezzük.
A számvevőszéki munka hasznosulására vonatkozó alapelveinkből, illetve a nemzetközi irányelvekből kiindulva az elmúlt években középpontba állítottuk a munkánk társadalmi hasznosulásának fokozását. Küldetésünk, hogy az ellenőrzéseink, elemzéseink hasznosulásával olyan pozitív változásokat indítsunk el, illetve támogassuk fenntartásukat, amelyek hatással vannak a magyar polgárok mindennapi életére. A jelentések hasznosulása történhet úgy, hogy az ellenőrzöttek intézkedéseket hoznak, gazdálkodásuk és működésük megváltozik a számvevőszéki megállapítások alapján. Kiemelt hasznosulási szint, ha egy jelentés tapasztalatai beépülnek a jogszabályokba az Országgyűlés törvényalkotó munkáján keresztül is.
(19.00)
A hasznosulás történhet úgy is, hogy az Állami Számvevőszék hatósági eljárást kezdeményez a megállapításai alapján. A hasznosulás fontos eleme a társadalmi szint; a jelentések segítségével az állampolgárok tájékoztatást kapnak az általuk befizetett adóforintok felhasználásáról.
Tisztelt Képviselők! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt években az Állami Számvevőszéket az előremutató változások melletti elköteleződés, kezdeményezőkészség és a tudatos cselekvés jellemezte. Ez megmutatkozott a törvényalkotás és az országgyűlési munka fokozott támogatásában, a tanácsadói tevékenység megerősítésében és azon szisztematikus munkában, amivel hozzá kívántunk járulni az államadóssággal kapcsolatos alkotmányos kötelezettség teljesítéséhez.
Kérem, engedjék meg, hogy e három terület bemutatásával folytassam expozémat. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve, így az Országgyűlés munkánk hasznosulásának egyik legfontosabb terepe. Azzal kívánjuk támogatni az önök munkáját, hogy megismerve jelentéseinket, az azokban foglalt megállapításokat, összefüggéseket és javaslatokat, törvényalkotó munkájuk megalapozottabb legyen. Nézzük az eredményeket számokban is!
2013-ban tovább növeltük az ellenőrzéseink számát, a 2012-es 112-vel szemben tavaly 192 jelentést hoztunk nyilvánosságra. 347 címzettnek 2249 intézkedési kötelemmel járó megállapításon alapuló javaslatot tettünk. Ezek közül 68 vonatkozott felelősség felvetésére. Az előző évekhez képest több helyen indítottuk el a közpénzügyek rendbetételét, és egyre több jó gyakorlatot tapasztaltunk az ellenőrzöttek részéről. Az új számvevőszéki törvénynek köszönhetően lényegesen eredményesebben tudott hatni az ÁSZ az ellenőrzött szervezetek működésére, belső folyamatainak szabályozottságára. Jelentéseinkkel hozzájárultunk a törvényalkotási folyamat eredményességéhez.
2013-ban 50 bizottsági ülésen 47 számvevőszéki dokumentumot vitattak meg valamilyen formában az országgyűlési képviselők. A zárszámadási jelentésünket és a központi költségvetési törvényjavaslatról alkotott véleményünket 19 országgyűlési bizottság, összesen 38 bizottsági ülésen tárgyalta. Hét számvevőszéki jelentés megállapításai hasznosultak négy jogszabályban. Sikerként könyvelhetjük el, hogy a törvényalkotók a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosítása során is figyelembe vették a számvevőszéki megállapításokat.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ez fontos eredmény, mivel a törvénymódosítás több tervezési problémát orvosolt, és a szubszidiaritás elvének érvényesülését is elősegítő jogszabályi környezet született. A képviselők a tavalyi évben több törvénytervezet általános vitájában megismerhették a kapcsolódó számvevőszéki tapasztalatokat. E tekintetben szintén megmutatkozott, hogy az ÁSZ akkor osztja meg tapasztalatait a tisztelt Házzal, amikor arra a legnagyobb szüksége van az Országgyűlésnek. Például a versenytörvény módosításának parlamenti vitája során a számvevőszéki tapasztalatokat még a Gazdasági Versenyhivatalról szóló jelentésünk és a kapcsolódó tanulmányok nyilvánosságra hozatala előtt ismerhették meg a képviselők a vita során.
Mindamellett az önkormányzati területen végzett ellenőrzéseinkkel támogattuk az országgyűlési bizottságok munkáját. A Számvevőszéki és költségvetési bizottság megtárgyalta az önkormányzatok belső kontrollrendszerének ellenőrzéséről szóló jelentéseket, amelynek keretében közel 40 számvevőszéki jelentés ellenőrzési tapasztalatait ismerhették meg egy bizottságban.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg a hazánkat csaknem csődbe rántó eladósodást generáló gazdaságpolitika, az Alaptörvény egy nemzetközi szinten is szigorú követelményt határozott meg. Nevezetesen azt, hogy az államadósságot a bruttó hazai termék, azaz a GDP 50 százaléka alatt kell tartani. Amíg ez a cél nem valósul meg, addig a rendkívüli helyzetektől eltekintve, a GDP-arányos államadósságot évről évre mérsékelni kell. Ez az alkotmányos kötelezettség egyben azt jelentette számunkra, hogy az ÁSZ sem folytathatta munkáját a megszokott keretek között.
Az államadósság-mutató javításának célkitűzése olyan iránytű számunkra, amely meghatározza ellenőrzési tervünket. Ezt a célt szolgálja számos ellenőrzésünk és elemzésünk. Stratégiai célnak tekintjük a makrogazdasági kockázatok feltérképezését. Ezek olyan területek, amelyek, ha rosszul működnek, veszélyeztethetik a mindenkori költségvetés egyensúlyát, gátolhatják Magyarország fejlődési lehetőségeit.
Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban! Az államadósság növekedéséhez az önkormányzatok és a többségi állami, önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok eladósodása nagymértékben hozzájárul. Így az elmúlt években kiemelten fókuszáltunk az önkormányzati alrendszer ellenőrzésére. 2013-ban 174 önkormányzati témájú számvevőszéki jelentést hoztunk nyilvánosságra, és ellenőrzéseink révén közel 250 helyszínen voltunk jelen. Állíthatom, hogy az önkormányzati eladósodottság súlyos problémáinak tényszerű feltárásával az ÁSZ is hozzájárult ahhoz, hogy az önkormányzati adósságok átvállalására sor került.
Az ellenőrzött önkormányzati területek kiválasztását is célzott elemzés alapozta meg, annak érdekében, hogy kockázatos, az államadósság szempontjából lényeges, a pénzügyi egyensúly megteremtése tekintetében hangsúlyos területeket ellenőrizzük.
Az adósságkonszolidációt követően alapvető az adósságállomány újratermelődésének megakadályozása. Ebből a szempontból továbbra is a működési egyensúly megteremtése, illetve fenntartása az elsődleges feladat. Ellenőrzéseinken keresztül e célok elérését támogatjuk. Ezért olyan javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek megvalósításával az önkormányzatok pénzügyi helyzete javulhat, és az adósságkonszolidációval együtt tartós pénzügyi egyensúlyi helyzetet eredményezhet.
Az egyensúly fenntartása azonban csak akkor érhető el hosszú távon, ha javul az önkormányzatok gazdálkodásának a minősége. Ennek alapfeltétele a megfelelően kialakított és működtetett belső kontrollrendszer, valamint a jól szabályozott vagyongazdálkodási tevékenység is. Nem véletlen, hogy éppen ezek a területek lettek az önkormányzati ellenőrzések fókuszterületei.
2013-ban fokozott figyelmet fordítottunk a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ellenőrzésére, ami több szempontból is igen aktuális. Egyrészt e társaságok nyílt vagy rejtett eladósodása kockázatot hordoz, mivel ezek a tételek hozzájárulhatnak az államadósság növekedéséhez. Másrészt ellenőrzéseink élesen rávilágítanak olyan problémás területekre, mint az önköltségszámítás vagy az elmaradt eszközpótlás, amely úgynevezett rejtett eladósodáshoz vezet.
Megalapozott önköltségszámítás hiányában nem lehet megállapítani például, hogy hol van az ésszerű határa egy közszolgáltatás árának. Álláspontom szerint ez azt is jelenti, hogy a közszolgáltatások árának megállapítása alapvetően közgazdasági kérdés. Tehát ellenőrzéseinken keresztül a közszolgáltatások rezsicsökkentésének megalapozottabbá tételéhez is hozzá kívánunk járulni.
A BKV ellenőrzését követően tavaly közösségi közlekedést biztosító gazdasági társaságokat ellenőriztünk. Összesen három számvevőszéki jelentést hoztunk nyilvánosságra ebben a témában, és számos egyéb közszolgáltatást nyújtó vállalat ellenőrzését kezdtük meg. Ezeket a számvevőszéki jelentéseket az idei évben ütemezetten hozzuk nyilvánosságra.
Az előzőekben bemutatott problémák nem egyediek, más területeken is hasonló hiányosságokat tártunk fel. Tavaly húsz kórháznál ellenőriztük az ellátás működtetésére fordított pénzeszközök felhasználását. Megállapítottuk, hogy az eszközpótlások elmaradása a későbbi működési tevékenység biztonságát veszélyezteti, illetve az önköltségszámítás és az utókalkuláció hiánya miatt nem ismertek az egyes egészségügyi szolgáltatások tényleges ráfordításai. A kórházak zavartalan, magas színvonalú működése valamennyi állampolgár érdeke és jogos elvárása. Ellenőrzéseinkkel és intézkedési kötelemmel járó javaslatainkkal e célok elérését kívántuk elősegíteni.
Tisztelt Ház! Gyakran hangoztatjuk, hogy a rend értéket teremt, az ellenőrzés pedig a rend megteremtésének alapja. Fontos, hogy tudatosuljon a közpénzt használókban: az ÁSZ előbb vagy utóbb, de ellenőrzi majd tevékenységüket. Az ellenőrzés hiánya ugyanis gyakran szabálytalan, célszerűtlen, átláthatatlan működéshez vezet, a tapasztalataink alapján is mondhatom ezt.
Az ellenőrzések tervezésében ezért olyan témák is fókuszterületté váltak, amelyeket az ÁSZ korábban nem vagy csak részben ellenőrzött.
(19.10)
Nem hagyunk fehér ellenőrzési foltokat. Így elmegyünk a kisebb településekre is, és ellenőrizzük a helyi települési, nemzetiségi önkormányzatokat, önkormányzati közszolgáltató vállalatokat, de ilyenek a gazdasági kamarák vagy például a színházi gazdasági társaságok.
2013-ban olyan területeket is ellenőriztünk, amelyek közvetlenül járulnak hozzá Magyarország versenyképességének javításához, a gazdasági növekedés felgyorsulásához. Természetesen itt is prioritási sorrendet kellett felállítanunk, az ellenőrzéseinket olyan területekre fókuszáltuk, ahol a legnagyobb hozzáadott értéket érhetjük el. Tipikusan ilyen terület a versenyképes tudás megszerzése és hasznosítása, amely a foglalkoztatás növelésének fontos eleme.
A közfoglalkoztatás szerepe a tartós munkanélküliek foglalkoztatásában az elmúlt években egyre inkább felértékelődött, valamint a társadalmi közérdeklődés homlokterébe került. Ezzel összhangban a tavalyi évben a közfoglalkoztatás ellenőrzése során a kapcsolódó képzési programok támogatási rendszerének hatékonyságát, eredményességét is értékeltük. Ellenőrzésünk megállapította, hogy a közfoglalkoztatás a 2009 és ’11 közötti időszakban kedvező hatást gyakorolt a foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulására. Feltártuk ugyanakkor, hogy a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésekre vonatkozóan az ellenőrzési időszak alatt elkülönítetten és rendszerszerűen nem gyűjtöttek adatokat. Számszaki célkitűzések és az erre vonatkozó adatok hiányában a képzéseknek a támogatási rendszer eredményességéhez való hozzájárulása nem volt mérhető.
Természetesen ez a megállapításunk sem maradt következmények nélkül, egy olyan információs rendszer kiépítése kezdődött meg, amely lehetővé teszi a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó célok teljesülésének nyomon követését.
Szintén a versenyképesség területét érintően ellenőriztük a szakképzési politika szakmai gyakorlattal kapcsolatos célkitűzéseinek érvényesülését. Ennek lényege, hogy a tanulóknak a vállalkozásoknál szerzett szakmai gyakorlattal versenyképes tudásra kell szert tenniük. Éppen ezért a gazdasági kamarák ellenőrzése keretében a gyakorlati képzéseket szervező cégeknél is ellenőriztük a szakképzési hozzájárulás felhasználását. A Számvevőszék a kamarai ellenőrzés keretében két minisztériumnál, két országos és 16 területi gazdasági kamaránál, valamint 87 gazdálkodó szervezetnél folytatott helyszíni ellenőrzést. A gyakorlati képzésben részt vevő 87 gazdálkodó szervezetből sajnos 50-nél tártunk fel jogszabálysértést a szakképzési hozzájárulás bevallása és megalapozó nyilvántartása tekintetében.
A foglalkoztatási naplók hiánya és hiányos vezetése következtében 30 gazdálkodó szervezet esetében nem volt igazolható a tanulók gyakorlati foglalkoztatáson való rendszeres részvétele, mulasztása és értékelése. Az ellenőrzött szervezetek az ellenőrzött időszakban mintegy 2,2 milliárd forintot számoltak el szakképzési hozzájárulási kötelezettségük teljesítéseként, és ennek eredményeként közel 850 millió forintot igényeltek vissza. Az ÁSZ ez esetben is olyan területet ellenőrzött, ahol sok milliárd forintos támogatás felhasználásának ellenőrzése volt hiányos vagy elégtelen.
Tisztelt Képviselő Hölgy és Urak! Itt megállnék egy pillanatra. A mi felelősségünk is, hogy amennyiben egy szülő tizenéves gyermekét szakmát tanulni küldi, az valóban részt vegyen a gyakorlati képzéseken, és minőségi, használható tudást sajátítson el. A mi felelősségünk az is, hogy az így kiképzett szakemberek jó munkát végezzenek, akár autót szerelnek, akár a hölgyek frizuráját készítik el. Az Állami Számvevőszék dolga az ellenőrzés, javaslattétel és figyelemfelhívás, az önöké pedig a jogi garanciák megteremtése.
Tisztelt Országgyűlés! A nyomonkövethetőség mellett kiemelten fontos kritérium a közpénzügyi tervezés hatékonyságának növelése is. Ez elsősorban tényszerű, objektív és megalapozott elemzést igényel. Álláspontom szerint minden ellenőrzött közforinthoz eredményességi kritériumokat és mérhető célokat kell társítani. A jelenlegi, gyorsan változó és kiszámíthatatlan nemzetközi gazdasági környezetben kulcskérdés a közpénzek ? hazai és uniós forrásoknál egyaránt ? tervezett, célszerű, hatékony és eredményes felhasználása. Ez ugyanis alapvetően befolyásolja a gazdasági növekedést, az ország fejlődési lehetőségeit. Tapasztalataink azt mutatják, hogy még mindig nem megfelelőek a közpénzügyi tervezés eredményességi kritériumai, a célok pedig nem minden esetben mérhetők, ezért ezeket a mutatókat még fejleszteni szükséges.
A közpénzeket befektetésként kell kezelni, felhasználásuk során átlátható stratégiákra van szükség. Meg kell határozni a kitűzött célokat, a tervezett, számszerűsített eredményeket, ezeket pedig folyamatosan nyomon kell követni. Mérőszámokat kell kidolgozni, naprakész monitoring- és kontrollingrendszereket alkalmazni, valamint biztosítani a folyamatos ellenőrzést.
Tisztelt Képviselők! Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata, hogy feladatkörében készített elemzésekkel, tanulmányokkal is támogassa a jó kormányzást, valamint a Költségvetési Tanács munkáját. Célunk, hogy az ellenőrzések mellett elemzéseinkkel, tanulmányainkkal, véleményalkotásunkkal is hozzájáruljunk az államadósság csökkentéséhez, hazánk versenyképességének erősítéséhez.
A Költségvetési Tanács munkájának támogatása keretében tavaly három tanulmányt és két elemzést készítettünk. Az államadósság mérséklését veszélyeztető tényezők szisztematikus feltárása során figyeltünk fel arra, hogy a monetáris politikának is vannak költségvetési kockázatai, mivel ha a monetáris politika megvalósítása a Nemzeti Banknak veszteséget okoz, akkor azt a központi költségvetésnek kell megtérítenie. Ez egy olyan reális veszélyt jelent, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül, még abban az esetben sem, ha nincs jogosultságunk a monetáris politika ellenőrzésére.
Éppen ezért az ÁSZ egy tanulmányt készített, amelyben rávilágítottunk a kapcsolódó kockázatokra. Örömmel tapasztaltuk, hogy a Nemzeti Bank a monetáris politika alakítása során felhasználta a felvetéseinket, észrevételeinket. Tanulmányunk arra is rámutatott, hogy az adósságszabály jelenlegi kiszámítási módjának több technikai jellegű gyengesége van. Ehhez kapcsolódóan készítettünk egy megalapozó tanulmányt, amely az államadósság-szabály alkalmazásának elvi és gyakorlati problémáival foglalkozik. Tanulmányunkban az államadósság-szabály Alaptörvénnyel összhangban lévő továbbfejlesztésére tíz javaslatot fogalmaztunk meg, ezek nyilvánosan is megismerhetőek mai nap is.
A jó kormányzást támogatta az a két konferenciánk, amely a költségvetési politika gazdasági növekedéssel kapcsolatos összefüggéseivel, illetve a hosszú távú államháztartási kockázatok felmérésével és kezelésével foglalkozott neves hazai és külföldi előadók bevonásával. Megítélésem szerint a Költségvetési Tanács és a Számvevőszék közötti szinergia a gyakorlatban is megvalósult, és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tanács 2013-ban is valamennyi döntését megalapozottan és konszenzussal hozta meg.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tanácsadó tevékenységünk másik hangsúlyos területe a közpénzügyek fejlődésének előmozdítása. Ennek érdekében több „jó gyakorlat” szemináriumot is szerveztünk. Hiszem és vallom, hogy a jó gyakorlatokat közkinccsé kell tenni, iránymutatást kell adnunk, hogy munkánk még eredményesebben támogathassa a közpénzügyi rendszer megújulását. Az előző év egyik kiemelkedő kezdeményezése volt az ÁSZ és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közös továbbképzési programjának megindítása. A szemináriumsorozat célja a helyi önkormányzatok integritásának megerősítése, működésük szabályszerűségének elősegítése volt. A húsz állomásból álló országos előadás-sorozat résztvevői a helyi önkormányzatok működését ellenőrző, felügyelő szervek, valamint a polgármesterek, a jegyzők és a pénzügyi vezetők voltak.
A Számvevőszék az integritásalapú közigazgatási kultúra megteremtése érdekében 2013-ban is elvégezte az integritásfelmérést, amelynek eredményéről egy összefoglaló tanulmányt is készítettünk. Expozém elején említettem az állampolgárok számára is érezhető változások támogatását, mint a Számvevőszék egyik végső célját.
(19.20)
Ez a szemlélet a tanácsadó tevékenységünkben is megjelenik. Az ÁSZ kezdeményezője és elkötelezett támogatója a hazai pénzügyi kultúra fejlesztése terén elindult projekteknek, a létrejövő kezdeményezések ugyanis a társadalom számos rétegeiben indíthatják el a pénzügyi kultúra színvonalának emelését.
A tavalyi év fő eredménye a pénzügyikultúra-kutatás lezárása volt, amelynek eredményeként egyfajta látleletet kaptunk annak a jelenlegi színvonaláról, mélységéről és pénzügyekkel kapcsolatos attitűdökről. A tavaly aláírt két együttműködési szándéknyilatkozattal további lépéseket tettünk a pénzügyi kultúra fejlesztésének érdekében.
Az elmúlt években fontos intézményi célkitűzés volt az innovatív gondolkodás és a folyamatos megújulásra való készségek megszilárdítása. A rendszeres, évente elvégzendő ellenőrzéseinket ennek megfelelően folyamatosan fejlesztjük. Minden évben újabb és újabb területek és szervezetek bevonásával szélesítjük az elszámoltathatóságot. Vegyük például a központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzését, amely során első ízben értékeltük a zárszámadási törvényjavaslat összeállításának a folyamatát, és a korábbi évhez viszonyítva több mint 140 milliárd forinttal megnöveltük az ellenőrzési lefedettséget.
A zárszámadási ellenőrzéshez kapcsolódóan elkészítettünk egy tanulmányt, amely a zárszámadás makrogazdasági összefüggéseit mutatta be, kitekintést adva a 2013-as évre vonatkozóan is. A tanulmánnyal azokat a felmerült igényeket elégítettük ki ? itt a parlamentben elhangzottaknak megfelelően ?, miszerint a zárszámadási jelentésben elemezni kellene a számok mögött meghúzódó gazdasági, költségvetési folyamatokat.
Tisztelt Képviselők! Végezetül kérem, engedjék meg, hogy néhány gondolat erejéig kitérjek az elmúlt években végrehajtott szervezetfejlesztési eredményeinkre, valamint a kommunikációs tevékenységünkre. Az elmúlt három évben a vezetői szintek csökkentésével és az igazgatósági tagozódás megszüntetésével mátrixjellegű szervezeti struktúrát alakítottunk ki, ahol a munkavégzés projektszerűen történik. A kialakított szervezeti struktúra megfelelően támogatja a rugalmasságot és a változó feltételekre történő gyors reagálást. Ehhez át kellett alakítanunk a tervezési rendszerünket, vagyis át kellett térnünk a gördülő tervezésre, amelyet a kockázatelemzésen alapuló témaválasztás alapoz meg.
Pontosan el kellett határolnunk a feladat- és felelősségi köröket, szabványosítani, egységesíteni kellett folyamatainkat. Ezzel összhangban szakaszokra bontottuk a teljes ellenőrzési folyamatot, a tervezéstől egészen a hasznosulás nyomon követéséig. Megszüntettük az elkülönített minőségbiztosítást, és a szervezet valamennyi szintjén érvényesülő minőségirányított működést helyeztük a középpontba.
Az ellenőrzési módszertani dokumentumok megújítása is folyamatos, hiszen az irányadó nemzetközi sztenderdek változását a Számvevőszéknek is figyelembe kell vennie. Aktív szereplői vagyunk a számvevőszékek nemzetközi közösségének, széles körben megosztjuk a tapasztalatainkat, innovatív kezdeményezéseinket, illetve mások jó gyakorlatait adaptáljuk a saját működésünkben. Ez különösen a módszertanok megújításánál elengedhetetlen, hiszen Magyarországon is ? mint minden országban ? egy számvevőszék tudja végezni a munkáját, és így másiktól kell tapasztalatokat szerezni.
Tisztelt Országgyűlés! Céljaink elérése érdekében elengedhetetlen, hogy stratégiai területként kezeljük a társadalmi szintű tájékoztatást. A kommunikációs tevékenységünket tudatosan tervezett, egymásra épülő alapelvek szerint építjük fel, és a gyakorlati megvalósítás során törekedünk a folyamatos innovációra, a modern technológiák alkalmazására. Emellett folyamatosan mérjük és elemezzük az elért eredményeket.
Egy innovációt mindenféleképpen ki szeretnék emelni, ez pedig az elektronikus sajtótájékoztatók rendszere, amely az egyes települések, megyék közvetlen információval való kiszolgálását és a nyilvánossághoz való eljuttatását segítő új eszköz. Ez nagyon sokban támogatta azt, hogy a közvetlenül érintettekhez közvetlenül eljussanak a Számvevőszék jelentéseinek megállapításai és javaslatai.
Az intenzív információáramlás biztosítása és a tapasztalataink széles körű megosztása azért is rendkívül lényeges, mert ezáltal minden közpénzfelhasználóra hatni tudunk. A potenciális ellenőrzöttekhez eljut a hírünk, megtudhatják, mit találtunk máshol az ellenőrzéseink során. Ezáltal pedig beindulhat egyfajta öntanulási folyamat, amely során javíthatják a saját működésüket, szabályozottságukat, tanulhatnak mások hibáiból. Ennél költséghatékonyabb ellenőrzési hasznosulás aligha létezik.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyem és tisztelt Uraim! Az Állami Számvevőszék 2013-ban is a törvényekkel összhangban működött, ugyanakkor nem elégedett meg pusztán a kötelező feladatok teljesítésével. Mindvégig oly módon folytattuk tevékenységünket, hogy azzal érezhető hatást gyakorolhassunk a mindennapokra, azaz az elvégzett számvevőszéki munka hasznosuljon.
Ebből adódóan aktív szerepet vállaltunk a közpénzügyi helyzet megszilárdításában, hazánk pénzügyi kultúrájának fejlesztésében. Hozzájárultunk ahhoz, hogy a pénzügyi kiszolgáltatottság egyéni szinten csökkenjen, mérsékelve a nemzetgazdasági kockázatokat. És azt külön üdvözöljük, hogy a Gazdasági bizottság határozatában is erre felhatalmazást adna a jövőre vonatkozóan, megerősítve e szándékunkat és képességünket.
Biztosíthatom önöket, hogy a jövőben is ennek szellemében, az állampolgárok jóléte és Magyarország fenntartható fejlődése érdekében fogunk dolgozni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)