ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A közelmúltbeli párizsi és koppenhágai terrortámadások, valamint a közel-keleti és ukrajnai válság ismét a politikai napirend élére helyezték a biztonság kérdését. Az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország is elkötelezettek egy biztonságosabb Európa megteremtésében.
Az Európai Bizottság felhívására a Belügyminisztérium 2013-ban benyújtotta a pályázatát, amelynek célja Magyarország utasadat-információs egységének felállítása. A Bizottság a pályázatot sikeresnek ítélte, és a projektet több mint 5 millió eurós, az összköltségvetés 90 százalékát fedező támogatásban részesítette.
A légi fuvarozók által, eredetileg kereskedelmi célokból gyűjtött utasadat-nyilvántartási adatállomány rendészeti célú felhasználását uniós szinten már az uniós bel- és igazságügyi együttműködésre vonatkozó hágai program is előirányozta. Az utasadatok gyűjtésének célja a terrorizmus, a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés megelőzése, valamint a velük szemben folytatott küzdelem hatékonyságának a növelése.
Miért fontos az együttműködés és az ezzel kapcsolatos törvények módosítása? A szervezett bűnözésben és a terrorizmusban érintettek utazási szokásai alapján bizonyos minták azonosíthatóak.
(10.50)
Ezeknek a mintáknak az utasok adataival való összevetése révén rendkívül hasznos, operatív információkhoz lehet jutni, elkövetők vagy előkészületben lévő cselekmények deríthetők fel, sőt akár a levegőben megvalósuló terrortámadások is megelőzhetővé válnak. A schengeni övezeten kívülről érkező vagy oda induló légi járatok utasadatainak kezelése eredményesebbé teszi az európai hatóságok bűnmegelőző és felderítő munkáját, fokozza Magyarország és az Európai Unió biztonságát.
A nemzeti utasadat-információs egység felállítása során egyértelművé vált, hogy a 2013-ban elfogadott szabályozás alapján végzett kockázatelemzés önmagában nem képes arra, hogy kiszűrje a gyanús személyeket. A szükséges módosítások által lehetőség nyílik, hogy a központ a rendőrségtől egyedi adatkérés útján a sikeres kockázatelemzés érdekében az előzetes utasadatokat is megkapja, a gyanús személyek beazonosítását így hatékonyabban tudja elvégezni. Jelenleg az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Korea használja ezeket az utasadatokat bűnüldözési célból, Oroszország, Japán, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika és Szingapúr már életbe léptette a vonatkozó jogszabályaikat, vagy jelenleg tesztelik az adatok ilyen jellegű felhasználását. Az Unión belül az Egyesült Királyságban már működik ilyen rendszer, de Franciaország, Dánia, Belgium, Svédország és Hollandia is elfogadta a vonatkozó jogszabályokat. Így egyértelműen látható az elköteleződés az együttműködés felé, ami kiszűri a gyanús személyeket és fokozza a biztonságot.
A 2013-ban elfogadásra került PNR-törvény az idén januárban lépett hatályba, azonban egyes rendelkezéseit pontosítani kell, hogy a működés maradéktalanul megfeleljen a törvényben elvárt céloknak. A tárgykört szabályozó hazai törvények kis terjedelmű módosítása szükséges ahhoz, hogy a bűnügyi, illetve a rendészeti tárgyú együttműködés keretében megvalósuló információcsere a közösségi normáknak is meg tudjon felelni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve elmondható, hogy az utasadat-információs rendszer hatékony működéséhez szükségesek a módosítások, amelyek révén a nemzeti utasadat-információs egység képessé válik, hogy hatékonyan elemezze és értékelje a beérkező adatokat, továbbá hogy megfeleljen az uniós normáknak.
A Fidesz támogatja a szükséges törvényi módosításokat, mert megítélésünk szerint ezek hozzájárulnak Magyarország és Európa biztonságához. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)