DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat általános vitájában csupán néhány szóban kívánok hozzászólni az előttem szólóhoz, és egyben hangsúlyozni azt ‑ és természetesen erősíteni az államtitkár úr által elmondottakat ‑, hogy miért is elengedhetetlen ennek az előterjesztésnek a támogatása.
A világ többi országához hasonlóan népszámlálásokat a XIX. század közepe óta tartanak. Magyarországon először 1870-ben került sor modern népszámlálásra. Azóta tízévenként mérjük fel a teljes lakosság személyi, családi és lakásviszonyait.
A legutóbbi népszámlálást 2011-ben tartottuk. A gazdasági és társadalmi események felgyorsulása miatt azonban a népszámlálás során gyűjtött adatok viszonylag rövid időn belül elavulnak, ezért kiemelten fontossá vált az ilyen statisztikai adatok megfelelő rendszerességgel történő frissítése és naprakésszé tétele.
(11.40)
Az 1960-as évektől kezdődően a nemzetközi statisztika bevezette a tízévenkénti népszámlálások közötti körülbelül félidőben tartandó mintavételes kis népszámlálásokat, az úgynevezett mikrocenzusokat.
Magyarországon is azóta tartunk ilyen kis összeírásokat. Az elsőre 1963-ban került sor, a legutóbbi mikrocenzust a Központi Statisztikai Hivatal 2005-ben hajtotta végre. A mikrocenzus nem a lakosság egészére, csak egy kisebb mintájára terjed ki. Átfogó képet ad a lakosság életkörülményeiben, a demográfiai, iskolázottsági és foglalkozási jellemzőiben, gazdasági aktivitásban, valamint a lakásállományban bekövetkezett változásokról. A benyújtott törvényjavaslat a korábbi kis népszámlálásokhoz képest annyiban mutat változást, amennyiben eddig alapvetően az összeírások csak országos becsléseket adtak, a legmélyebb területi szint pedig a megye volt. Abból a célból, hogy a főbb adatok a jelenlegi legkisebb térségi tervezési egységekre, a járásokra is rendelkezésre álljanak, a lakások és a népesség 10 százalékára kiterjedő minta alkalmazását teszi szükségessé.
Az adatfelvétel és az adatok feldolgozásának szabályait, valamint a végrehajtását több törvény rendelkezései is biztosítják, amelyek előírásokat és garanciákat tartalmaznak az adatok védelméről, továbbá más, az adatfelvétel szempontjából fontos körülményről. Az adatfelvételt 2016. október 1. és 2016. október 31. között kell végrehajtani, az összeírásból kimaradt személyek és lakások pótösszeírását pedig 2016. november 8-ig kell befejezni. A javaslat meghatározza az adatszolgáltatók körét, valamint tartalmazza azokat az adatköröket is, amelyekre a mikrocenzus programja kiterjed. A témák törvényben történő felsorolása garanciát jelent az állampolgárok számára, hogy az összeírás során csak a törvényben felsorolt körben kötelezhetők válaszadásra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elengedhetetlennek tartom felhívni a figyelmet arra is, hogy az előterjesztés a 2011-es népszámláláshoz hasonlóan ismét lehetőséget biztosít arra, hogy a mikrocenzust az internetes önkitöltés és a számlálóbiztos-interjús módszer kombinálásával hajtsa végre a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatszolgáltatás módját minden esetben az adatszolgáltatásra kötelezett személy választja meg, amely egyrészt az adatszolgáltató kényelmét szolgálja, másrészt csökkenti az adatszolgáltatási terhet. Ugyanezen cél elérése érdekében a hivatal rövid, egyszerűen és kevés időráfordítással kitölthető kérdőívet kíván alkalmazni.
Kedves képviselőtársaim, nem fér tehát ahhoz kétség, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a társadalmi folyamatok változása szükségessé teszi a kis népszámlálás végrehajtását annak érdekében, hogy a döntések előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű adatok álljanak rendelkezésre. Az előterjesztés elfogadásával ismételten lehetővé válik az elmúlt évek alatt tapasztalt, a társadalom összetételében, életkörülményeiben bekövetkezett változások megismerése.
Mindezekre tekintettel kérem önöket, hogy támogassák az előterjesztést. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)