TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos, hogy a horvát nemzetiségi szószóló is elmondta az érveit ehhez a napirendi ponthoz, ehhez a törvényjavaslathoz. Én is néhány dolgot szeretnék hozzáfűzni a nemzetiségiekhez. Nagyon fontosnak tartom, hogy a 2011-es népszámlálást hozzuk ide azért is, mert jó lenne, ha abból mintát vennénk, hogy mi az, ami sikerült, mi az, ami nem. Ugye, a nemzetiségeket érintően egy fontos dolgot ennél a 2016-osnál mindenképpen észrevételeznünk kell, ha be akarjuk vezetni, és abból a hibából akarunk tanulni, amit akkor elkövetett a kormány, amit akkor nem épített be.
Itt a nemzetiségi kérdezőbiztosok kérdését kell felvetnem. Ez azt jelenti pontosan, hogy nagyon sok esetben az a vád érte a kérdezőbiztosokat, hogy nem kérdeztek rá az illetők nemzetiségi mivoltára, hanem továbbléptek ezen. Igaz, hogy ez a kérdés nem volt kötelező, de mégis fontos lenne, ha minél több nemzetiségi kérdezőbiztos lehetne, mert akkor talán egy pontosabb képet láthatnánk ebből a felmérésből, ami 2016-ban előttünk lesz.
A másik, amit figyelembe kell vennünk, hogy a 2011-es népszámlálásnál az volt nálunk, nemzetiségieknél az érdekes, hogy 2013-ban a nemzetiségi választásokhoz kellett regisztráltatni magukat ahhoz a nemzetiségieknek, hogy az önkormányzati választásokon tudjanak indulni. Na most, két és fél év leforgása alatt, nem tudom, ismerik-e ezeket az adatokat, 50-70 százalékkal többen vállalták a nemzetiséghez tartozást akkor, amikor regisztrálni kellett magukat, mint amikor 2011-ben megkérdezte ezt a KSH a népszámlálás kapcsán.
Ez is azt jelzi, hogy valami nincs rendben, mert amikor a KSH adatai alapján kérdezték meg, akkor nem vallották magukat, főleg a romák nem vallották magukat nemzetiségi, etnikai kisebbségnek, a választásoknál pedig vállalták nemzetiségi hovatartozásukat. Tehát ezzel a két számmal is szeretném jelezni, hogy mindenképpen fontos lenne, ha a kérdezőbiztosok több esetben a nemzetiségiekhez tartoznának, mert akkor sokkal pontosabb képet láthatnánk.
Itt szó volt ehhez a témakörhöz kapcsolódva a költségvetés hozzárendeléséről. Ugye, itt félre voltak vezetve a nemzetiségiek, ezt ki kell jelentenünk, mert a 2011-es népszámlálási adatokhoz kapcsolták hozzá azt a lehetőséget, hogy mely településeken lehet nemzetiségi önkormányzatokat felállítani. Ugye, 30 főhöz alakították ezt a számot, és ahhoz a KSH-adathoz nyúltak, amit 2011-ben kaptak. Ez azért is érdekes, mert nem tudták… Megvárom, míg befejezi államtitkár úr, nehogy ne hallja, amit mondok, mert ő is fog, gondolom, válaszolni.
Tehát az a furcsa kérdés, hogy ha valóban kapcsolódhat a költségvetéshez, márpedig miért ne kapcsolódhatna, akkor miért nem tájékoztatják ebben az esetben a nemzetiségi kisebbségeket, hogy a költségvetéshez is, a választójogi törvényhez is fog kapcsolódni olyan szinten, hogy limitet állítanak be.
(12.40)
A másik oldalról pedig rossz, hogy a nemzetiségiek költségvetése, ugye, meghatározásra kerül, visszanyúlnak a KSH-adatokhoz, ami nem baj, nem probléma, csak kellett volna tudnunk 2010-ben, 2011-ben, hogy azok az adatok, amelyeket meg fognak kapni és fel fognak dolgozni, azon feldolgozott adatok alapján fogják majd behatárolni, hogy mely településeken indulhat el, jelölhetnek nemzetiségi önkormányzatokat, illetve a költségvetési tényező is szerepet fog kapni ebben a kérdésben. Tehát ezért, hogyha tiszta és világos képet akarnak adni, márpedig ez így lenne etikus, akkor a nemzetiségek és tulajdonképpen a nem nemzetiségek… ‑ a költségvetéshez hozzá van rendelve, hozzá lesz rendelve egy-egy ilyen népszámlálási kérdés, akkor azt előre kellene jelezni az illetőknek, mert akkor lehetne igazán jól és kellőképpen olyan számokat és olyan adatokat kapni, amelyek mindenképpen előremutatók lehetnek.
A másik és talán ami még nagyon fontos ebben a kérdéskörben, ugye, jobbikos képviselőtársam azt mondta, vannak olyan területek, amelyek alapján jobban behatárolható, hogy a gyerekek létszáma hogy nő, a populáció hogy erősödik. Azt gondolom, valóban fontos lenne egy olyan kérdést vagy egy olyan rendszert kialakítani, hogy tisztán és világosan lássuk azt, hogy miből adódik ez a kérdés, és nem azért, mert mindenképpen fontos lenne Magyarország számára összességében, hogy a lakosság száma növekedjen, hanem azért is, mert látjuk azt, hogy a szegénység mindenképpen ‑ bár lehet, hogy ezt a szót nem szabadna kiejtenem itt a parlamentben, de azért mondom ‑, a szegénység mindenképpen behatárolhatja ezt a kérdést. Azért tehát fontos lehet számunkra, magyaroknak, hogy mi az, ami behatárolhatja ezt a kérdést, és reméljük, nem a szegénység, és reméljük, nem a kilátástalanság, hanem a reményvesztés még talán az, ami ezt befolyásolja. Ezért tehát, hogyha ezek a kérdések vetődnek fel, akkor mindenképpen a felelős kormánynak kell tennie valamit, hogy ebben a kérdésben tisztábban lássunk, és hatékonyabban láthassuk a dolgokat.
Tehát ebből adódóan azt gondolom, van mit tennünk, és azt látom, 2016-ban fontos lehet újra, még akkor is, hogyha nem egy teljes népszámlálási rendszer alakul ki, hanem csak egy mikrocenzusos rendszer, de akkor is, azt gondolom, fontos, hogy ezt a kérdést úgy kezeljük, hogy azokból az adatokból és azokból a negatív, pozitív dolgokból próbáljunk meg meríteni, akkor sokkal több és jobb képet tudunk kialakítani, és látható lesz Magyarországon az a kérdés, amit meg akarunk látni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)