CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés által most tárgyalni kezdett törvényjavaslat négy törvény módosítását tartalmazza, amelyek mind valamilyen agrártámogatással összefüggő, elsősorban nem érdemi, hanem technikai jellegű kérdést rendeznek. Ez a négy törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény, valamint azzal összefüggésben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény.
Érdemi módosítást csak az MVH-eljárási törvény és a kárenyhítési törvény tartalmaz, a másik két adatvédelmi jogszabály módosítására csupán a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatkezelési felhatalmazása érdekében van szükség.
Röviden bemutatom az érdemi módosítások tartalmát. Az MVH-eljárási törvény módosítása bevezeti a befogadó nyilatkozat intézményét olyan támogatások esetében, ahol előzetes részkifizetések történnek, majd pedig az időszak végén kerül elszámolásra a támogatás az ügyféllel.
Az új uniós állami támogatási szabályok előírják az úgynevezett ösztönző hatás elvének érvényesülését, mely szerint a kedvezményezetteknek már a tevékenység megkezdése vagy a szolgáltatás igénybevétele előtt kérelmet kell benyújtaniuk a hatósághoz.
A befogadó nyilatkozat intézménye olyan támogatások esetében kerülhet alkalmazásra, ahol előzetes részkifizetések történnek. A részkifizetéseket a befogadó nyilatkozat alapján lehet teljesíteni.
A jelenleg is működő támogatási programok esetén, például az állatjóléti támogatások vagy a biztosításidíj-támogatás esetén a támogatási kérelem és a támogatáslehívási kérelem egy kérelmet jelent, így ezek már nem felelnek meg az ösztönző hatás követelményének.
A másik jelentősebb módosítás nyomán lehetőség nyílik, hogy a támogatást kérő ügyfél köztartozásának fennállása esetén azt ne csak az uniós, hanem a nemzeti támogatásból is vissza lehessen tartani. Eddig ugyanis a köztartozás esetén az nem volt levonható a nemzeti támogatásból, hanem az egész támogatás került elutasításra.
A módosítás eredményeként az ügyfél jogosulttá válik a támogatásra, de abból a köztartozás mértéke visszatartásra kerül, ennyivel csökken a köztartozása, viszont az esetlegesen fennmaradó összeget kiutalja az ügyfél számára a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.
Az említetteken felül technikailag módosulnak a nemteljesítési bírság szabályai, figyelemmel arra, hogy a szerkezetátalakítási programok lezárultak, megszűnnek, ezért az azokra vonatkozó bírságok további fenntartása nem indokolt.
A módosítás biztosítja továbbá, hogy a területalapú támogatások zöldkomponensének alkalmazása során figyelembe vehető ökológiai célterületek körébe a támogatást igénylő földhasználó támogatható területével közvetlenül határos tájelem is elszámolható legyen. Ezen terület vonatkozásában a támogatást igénylő földhasználó nem rendelkezik használati jogosultsággal, de ennek megléte nem is szükséges, hiszen csupán virtuális igénybevételről van szó. Mindazonáltal indokolt a tájelem felett rendelkezési jogot gyakorló személy számára biztosítani annak lehetőségét, hogy ezt a virtuális igénybevételt kizárhassa, illetve valamilyen formában a támogatást igénylő földhasználó által elért támogatási előnyből maga is részesülhessen.
(13.00)
Ennek biztosítására a módosítás szerint a tájelem tulajdonosa vagy vagyonkezelője a támogatási kérelem benyújtása évének február 1. napjáig az MVH-nál kérheti, hogy az adott tájelem ökológiai célterületként ne legyen elismerhető.
Másrészről, az ökológiai célterületre tekintettel támogatásban részesülő földhasználó köteles az ökológiai célterület tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének erre irányuló felhívása esetén a támogatás időtartama alatt az adott ökológiai célterületen elvégezni a parlagfű vagy más veszélyes gyomok és a rágcsálók elleni védekezést a jogszabályban foglaltaknak megfelelően, és elszállítani a szilárd hulladékot.
Tisztelt Országgyűlés! A kárenyhítési törvény módosítását az indokolja, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az őszi fagykár eseményének bevezetését, valamint az üzemi szintű hozamérték csökkenésének 30-ról 15 százalékra történő mérséklésének a szabályait. A 2012. évtől működő alapban, az elmúlt évekre jellemző éghajlati anomáliák ellenére, a magasabb árak ellentételező hatásának és nem utolsósorban az alap szigorú kifizetési feltételeinek is köszönhetően nagy mennyiségű pénzeszköz halmozódott fel, amelynek fele a kárenyhítési rendszerben tag termelők által átutalt pénzből származik.
Mindezek alapján érthető a mezőgazdasági termelők azon elvárása, hogy ha káruk keletkezik, akkor az alap megfelelő kárenyhítést nyújtson, és ne csak a részben általuk befizetett forrásokat halmozza fel. Az érintett termelők ezen igényét legkönnyebben az uniós szabályok által meg nem követelt és eredetileg a 2012 előtt működő rendszerből az Európai Bizottság akkori elvárásai és a gyorsabb jóváhagyás érdekében alkalmazott plusztámogatási feltételek enyhítésével ‑ vagyis az éves termelői hozamérték-csökkenés, ami az üzemi szintű termelési érték csökkenése mínusz megtakarított költségek ‑, 30-ról 15 százalékra való csökkentésével érhetjük el.
Felhívom ugyanakkor a figyelmet arra, hogy továbbra is támogatási alapfeltétel, hogy a károsodott kultúrában a károsodás mértékének éves szinten el kell érnie a 30 százalékot, továbbá amennyiben a termelő nem rendelkezik mezőgazdasági biztosítással, úgy az elviekben járó kárenyhítő juttatás legfeljebb 50 százaléka fizethető csak ki támogatásként.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, és majd ezt követően fogadja el. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)