DR. HOPPÁL PÉTER, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a napirend előterjesztőjeként, mielőtt a Liget Budapest-törvény módosítására térnék rá, laudáljam azt az eseményt, amely egy rövid időre megszakította az elmúlt órában az Országgyűlés ülését, amikor is elnök úr indítványára, egyetértésben a parlamenti frakciókkal, kimentünk a Ház előtti térre, a nemzet főterére, és itt ünnepi külsőségek közepette az első magyar felelős kormány tagjait ábrázoló Kossuth-szoborcsoport újraállításának örülhettünk. Magam is megrendülő részvevőként örülök annak, hogy sok polgár látogatott ki erre az eseményre, amely egyúttal egy kulturális alkalom is volt mindannyiunk számára.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A Liget Budapest projekt megalkotásával a kormány 2013-ban egy minden korábbinál jelentősebb léptékű kulturális tartalmú fejlesztést indított útjára. A feladat meglehetősen összetett: a Városligetnek a saját történeti tradícióihoz illeszkedő teljes megújítása és komplex fejlesztése. A projektet sokan az új múzeumi negyeddel azonosítják, ami egyfelől érthető, hiszen ez Európa legnagyobb új múzeumi fejlesztése. Ám a fejlesztés nem csupán múzeumi célokat tűzött ki maga elé, noha ebben a minőségében is történelmi jelentőségű, hiszen Magyarországon a millennium ideje óta nem volt ilyen mértékű kulturális fejlesztés.
Tekintsük át röviden, melyek a projekt nem kulturális fejlesztési elemei! Az új múzeumépületek megépítése mellett sor kerül a park kibővítésére és átfogó megújítására. A park zöldfelületének és közlekedésének rehabilitációját követően a felesleges betonfelületek megszűnnek, a park zöldfelülete a jelenlegi 60 százalékról 65 százalékra fog növekedni. A megújult Ligetben növekszik a rekreációs és szolgáltatási kínálat is. A tervek között szerepel többek között új sportpályák, kivilágított futókör, játszóterek, pihenőkertek és kerékpárállomások létesítése is. A beruházás részeként a jelenleg bezárt és pusztuló egykori Szabolcs utcai kórház területén barnamezős beruházás keretében felépül az Országos Múzeumi, Restaurálási és Raktározási Központ is. Ez a legkorszerűbb múzeumtechnológiai elvárásoknak megfelelő lesz, és a múzeumi negyed intézményeit fogja kiszolgálni. A területet rehabilitáljuk, és egyben új zöldterületek nyílnak majd meg a budapestiek és az idelátogató turisták számára.
A projekt szinte valamennyi, már jelenleg is a Ligetben működő intézmény működésére is kihat. Engedjék meg, hogy négy példát említsek. Először is a Fővárosi Állat- és Növénykert ki fog bővülni, a Pannonpark-projekt keretében itt épül meg a kontinensen a legnagyobb alapterületű biodóm. Ezenkívül új épületet fog kapni a Fővárosi Nagycirkusz, amelynek a jelenlegi épülete meglehetősen viseltes állapotban van. Helyreállítjuk a Szépművészeti Múzeum évtizedek óta felújításra váró Román-csarnokát. És még egy példa: az eredeti tervek alapján újjáépítjük a Közlekedési Múzeum épületét is.
Az összehangolt fejlesztések révén a Városliget Budapest egyik meghatározó, Európa-szerte ismert turisztikai és kulturális célállomásává, egyedi gazdagságú szabadidőparkjává válik. A park komplex megújításának eredményeként a kormány és a Fővárosi Önkormányzat együttműködésében egy olyan igazi népkert, családi élménypark jöhet létre, amely összetettségében egész Európában egyedülálló.
(15.20)
A Városliget a megújítás és fejlesztés eredményeképpen, a 2018-as évet követően a városokba irányuló családi turizmus terén Európa egyik legvonzóbb célpontjává válhat. Magyarország és Budapest a jelenleginél sokkal előkelőbb helyre kerül majd Európa kulturális és turisztikai térképén. A fejlesztések növelni fogják szándékaink szerint a terület vonzerejét, kitágítják a hazánkba látogató külföldi turisták körét, így a projekt nemzetgazdasági szinten is igen rövid idő alatt, 10-15 éven belül megtérülő befektetést jelent Magyarország, a magyar nemzetgazdaság számára.
A Városliget részben lakókörzeti parkként a környékbeli lakosok mindennapos rekreációs területeként is működik, részben pedig városi nagyparkként. A fővárosiak és a fővárosba látogatók már ma is azért keresik fel, hogy élvezzék egyedülállóan gazdag és sokrétű kulturális, szabadidős intézményrendszerének kínálatát, és kihasználják a szabadtéri aktív és passzív pihenés vagy a különféle rendezvények nyújtotta lehetőségeket.
A Városliget megújítása csak egy értékőrző, a terület komplex örökségi és természeti értékeit tiszteletben tartó, a kialakult hagyományokat továbbvivő fejlesztés keretében valósulhat meg. A Liget így maradhat meg annak, ami immár több mint egy évszázada a város egyik kiemelt rekreációs szabad tere, a szellemi, fizikai és pszichikai feltöltődés helyszíne, ahol a kultúra, a szórakoztatás és a zöldfelületek hagyományosan azonos súllyal vannak jelen a Városliget egyedi szövetében.
A megújított közpark a kibővített kulturális kínálattal ötvözve a budapestiek és az idelátogató vidékiek, valamint a külföldiek számára a művelődés, tájékozódás új színterét teremti meg. Ezzel hozzájárul nemzeti értékeink megismeréséhez, egyúttal szolgálja nemzeti öntudatunk erősítését is. Összegezve bátran elmondhatjuk, hogy a Városliget a megújítást és fejlesztést követően a jelenlegi állapotához képest minden elemében és valamennyi látogatója számára többet és jobbat fog nyújtani.
Az Országgyűlés egyszer már hitet tett a Városliget megújítása mellett, amikor 2013 decemberében elfogadta a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényt. A törvény a Városliget Zrt.-t jelölte ki a városligeti ingatlanvagyon kezelőjének, egyúttal a Liget Budapest projekttel összefüggő beruházások megvalósítójának. A törvény jelenlegi módosítására a Liget-projekt gördülékeny megvalósítása érdekében van szükség. A javaslat két cél megvalósítását szolgálja. Egyrészt új ingatlanokra terjeszti ki a fejlesztést megvalósító Városliget Zrt. vagyonkezelői jogát, másrészt a felépülő új építményekre is kimondja a vagyonkezelői jogot.
A törvényi kijelöléssel a földhivatali eljárás lefolytatása gyorsítható, mert nem szükséges vagyonkezelési szerződés megkötése, ezáltal garantálható a beruházások azonnali megkezdése. A Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerülő állami tulajdonú ingatlanok az alábbiak. Az első a Szabolcs utcai kórház egy része, a leendő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, amely jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyonkezelésében van. Másodszor a komáromi Csillag-erőd, jelenleg a magyar állam többségi tulajdonában lévő Monostori Erőd Kft. vagyonkezelésében van; valamint harmadszor a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épülete, jelenleg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum javára van bejegyezve a vagyonkezelői jog. Mindhárom ingatlan szorosan összefügg a projekt megvalósításával, a vagyonkezelésbe vétel ezért a fejlesztés megvalósítása érdekében kiemelt fontosságú.
A módosítás szükségességének indoklásához engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy röviden bemutassam a projekt törvényjavaslatban szereplő elemeit, azok jelenlegi aktuális helyzetét.
A Román-csarnok rekonstrukciója, a komáromi Csillag-erőd fejlesztése. A Szépművészeti Múzeum 2015. február 16-ával a nagyszabású rekonstrukció időtartamára bezárt, és megkezdődött a Román-csarnok helyreállítása. A háromhajós középkori bazilika pompáját idéző Román-csarnokot a második világháborús sérülések miatt még 1945-ben zárták el a nagyközönség elől, azóta az egykori gyönyörű terem méltatlanul elfelejtve szükségraktárként funkcionált. A Román-csarnokban őrzött hatalmas gipszszobrok egy letűnt divatról mesélnek. A XX. század elején, amikor az átlagember álmaiban sem gondolhatott külföldi utazásokra, és nem volt még korszerű film- vagy fényképezési technika sem, tömegével készítették a világ híres műkincseinek eredeti méretű másolatait, hogy az emberek utazás nélkül is megcsodálhassák ezeket a látványosságokat.
(15.30)
Gliptotéka. Így hívják azokat a kollekciókat, amelyek száz évvel ezelőtt még természetes kiállítási tárgyai voltak a nagy európai múzeumoknak szerte Európában. A Román-csarnokban természetes otthonukra leltek annak idején a gipszszobrok, amelyek egy részét ugyan már elszállították innen. A klasszikus görög és római gyűjtemény például a tatai zsinagógában található, de a Román-csarnok rejtekében még érezhető a régi hangulat. A freibergi dóm aranykapujának monumentális mását a polcrendszer eltakarja jelenleg, de Donatello páduai szobra körül ott zsúfolódik még a híres Szent Mihály-templom keresztelőmedencéje vagy épp a jáki templom kapujának jobb szobra is. A felújítással egy időben gondoskodni kell az eddig a Román-csarnokban tárolt gipszmásolat-gyűjtemény elhelyezéséről, ezért a kormány a komáromi Csillag-erődben megvalósuló Csillag Erőd Művészeti, Történeti és Hadkultúra Központ létrehozása mellett döntött, amely látogatóbarát, az oktatásban is felhasználható módon mutatja be a Szépművészeti Múzeum egykori, az antikvitástól a reneszánszig ívelő gipszmásolat-gyűjteményét.
A Közép-Európa legnagyobb erődrendszereként számon tartott, 1827-től 1877-ig megépült komáromi erődrendszer úgynevezett Csillag-erődje alkalmas a gyűjtemény befogadására és korszerű bemutatására. A meglévő, mintegy 3600 négyzetméter tér és a bővítésként tervezett 800 négyzetméter a területrendezéssel páratlan lehetőséget kínál majd mind az antik, mind pedig a középkori és reneszánsz anyag válogatott darabjainak bemutatására. A komáromi Csillag-erőd engedélyezési tervezése befejeződött, tisztelettel jelentem, az építési engedély 2014 áprilisában kiadásra is került. Előttünk álló feladat a tervezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatása és a tervezési szerződés megkötése, amelyhez szükséges a vagyonkezelési kérdések rendezése is.
Az Országos Múzeumi, Restaurálási és Raktározási Központ kialakítása. A Városliget kulturális célú fejlesztése számos meglévő múzeum áttelepítését és újak alapítását is célozza. A Szépművészeti Múzeum terei megújulnak, de a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeivel való egyesülés új feladatokat generál. A Ligetbe költöző megújuló múzeumok műtárgyainak elhelyezéséhez szükséges egy központi raktározási és restaurálási központ kialakítása. A projekt célja, hogy egy korszerű, a nemzetközi múzeumi gyakorlatban is példaértékű, a műtárgyak állapotának megőrzését biztosító, költséghatékony komplexum jöhessen létre, amely kiszolgálja, közös bázisát képezi a Liget múzeumi intézményeinek. Kiemelten fontos, hogy az itt megvalósított kiszolgáló funkciók nem terhelik a Városliget beépítését. A raktározási és restaurálási központ céljára kijelölt ingatlan a 2007-ben bezárt, jelenleg funkció nélküli Szabolcs utcai kórház épületegyüttesének középső szegmense, amely a Dózsa György út, a Vágány és a Szabolcs utca között, azon a területen terül el. A beruházás zökkenőmentes lefolytatása érdekében kiemeltenfontos, hogy az ingatlan fejlesztéssel érintett része aVárosliget Zrt. közvetlen vagyonkezelésébe kerülhessen.
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum fejlesztése. A Liget Budapest projekt keretében eredeti állapotában építjük újjá a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot. A munkálatok megkezdése miatt a múzeum 2015. április 15-én három év időtartamra bezár. A Pfaff Ferenc által tervezett, romantikus, eklektikus stílusban épült templomszerű épület eredetileg két részből állt, a Hermina úttal párhuzamosan elhelyezett járműcsarnokból és az impozáns kupolacsarnokból. A múzeum díszes, mintás, színes üvegeit Róth Miksa készítette. A Magyar Királyi Közlekedési Múzeum az 1896-os ezredéves országos kiállításra épült közlekedésügyi csarnok épületében 1899-ben nyitotta meg kapuit az európai kontinens egyik első műszaki, közlekedési múzeumaként.
A múzeum bővítésének terve már 1910-ben felmerült. A Városliget sarka felé történő épületbővítést a volt vasipari csarnok helyén, amely az eredeti kiállítóteret megháromszorozta volna, az első világháború kitörése akadályozta meg. A múzeum épülete a Városligetet ért 1944. júliusi és szeptemberi bombatámadás következtében súlyosan megsérült, a tető közel 35 százaléka beomlott. A háború után a romok eltakarításán kívül nem volt lehetőség komolyabb helyreállítási munkálatokra, a veszélyelhárítást célzó bontásokat 1947-ben végezték el.
A múzeum történetében 1954-ben majdnem végzetes döntés született, amikor az alapozási, szigetelési, szerkezeti hibák és a háború során elszenvedett sérülések nagysága miatt elhatározták az épület teljes lebontását. A munkálatok meg is kezdődtek, ám még mielőtt az épületet teljesen elbontották volna, egy újabb döntés született arról, hogy ha szerényebb formában is, de helyreállítják a múzeumot.
A múzeum jelenlegi, az eredetihez képest erősen megcsonkított állapotát csak az 1964-es és 1965-ös újjáépítéseket követően érte el. A kor ízlésének megfelelő átépítés a teljes emeleti rész, beleértve a kupola elbontásával járt. Ugyanerre a sorsra jutottak a kupolacsarnokot körülölelő saroktornyok és a földszinti terek is, ezzel egyidejűleg kiszélesítették a Hermina utat. A megmaradt területen 1966. április 2-án nyílt meg az új Közlekedési Múzeum, amely azonban már a nyitásakor szűknek bizonyult, így 1979 és 1985 között kibővítették. Mivel toldaléképítésre a hegyes szögű, keskeny ingatlanon nyílt csak lehetőség, a bővítés meglehetősen szerényre sikeredett. A 2000-ben létesült, a régi és az új épületet összekötő nyaktaggal alakult ki a múzeum ma látható együttese, amely azonban építészeti minőségében messze elmarad az eredeti épület impozáns struktúrájától. Helyreállítjuk a bombatámadást szenvedett 400 négyzetméteres kupolacsarnokot, korhű visszaépítésével az épület visszanyeri eredeti méltóságát. Az épület alatt egy új kiállítóteret is létre kívánunk hozni, aminek köszönhetően a jelenlegihez képest jelentősen megnő a múzeum kiállítótereinek kapacitása. A fejlesztés zökkenőmentes lefolytatása érdekében kiemelten fontos, hogy az ingatlan a beruházást lebonyolító Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerüljön.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Városliget Budapest egyik legjelentősebb közparkja, amelynek saját tradíciói vannak. Országos közügy, hogy a terület megújítása és fejlesztése során ezeket a hagyományokat figyelembe vegyük. Most európai léptékű és minőségű fejlesztési lehetőségek állnak előttünk, amelyek megvalósítását én magam nemcsak a kultúráért felelős politikusként, államtitkárként és a kultúra ügyének elkötelezettjeként, hanem szülőként és felelős állampolgárként is messzemenően fontosnak tartom, és szívből támogatom.
Tisztelettel kérem önöket, hogy hasonló elkötelezettséggel támogassák a törvényjavaslatot, amely a hazai kulturális élet és mindannyiunk javát szolgálva lehetővé teheti a Liget Budapest program megvalósítását, a Városliget teljes körű megújítását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)