MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy, a főváros és az ország szempontjából fontos fejlesztéssel kapcsolatos az előttünk fekvő törvényjavaslat, és ez a fejlesztés nemcsak egy a sok közül, hanem talán az egyik legfontosabb a közeljövőben.

(15.40)

Ahogy államtitkár úr is ismertette, Európa jelenlegi legnagyobb új múzeumi fejlesztésének keretében a Városligetben megvalósul öt múzeumi épület, amelyre 2014 februárjában írt ki nyílt nemzetközi építészeti tervpályázatot a Szépművészeti Múzeum és a Városliget Zrt. A kivitelezési munkálatok egyik feltétele, ahogy az ilyen nagyberuházások esetében máskor is megszokott az eljárásban, hogy az állam saját vagyonkezelésébe vehesse a területet.

A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény már rendelkezett arról, hogy a Budapest 29732/1 helyrajzi számú ingatlan, az úgynevezett városligeti ingatlan a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerüljön. A javaslat most ezeknek az ingatlanoknak a körét bővíti, valamint a beruházás keretében újonnan felépülő, az állam százszázalékos tulajdonába kerülő épületek, felépítmények tekintetében is a Városliget Zrt.-t jelöli ki vagyonkezelőként.

A törvényjavaslat rendezi továbbá az állam részére történő átadás eljárását, amely adatszolgáltatással megvalósuló nyilvántartásba vételt jelent a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél. Ez összhangban van az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007-es kormányrendelet rendelkezéseivel.

Néhány szót hadd szóljak, hadd egészítsem ki államtitkár úr bevezetését, hiszen rendkívül fontos fejlesztésekről van szó. A Városliget komplex fejlesztését és megújítását célzó Liget Budapest projekt keretében öt új múzeum kap helyet a Városligetben. Az építkezés a tervek szerint 2016-ban kezdődik, az új múzeumokat pedig 2018 márciusában vehetik birtokba a látogatók. Az épületekre nyílt és ‑ több mint száz év után ‑ nemzetközi tervpályázatokat írt ki a Szépművészeti Múzeummal együttműködésben a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. A kiírás Európa jelenlegi legjelentősebb múzeumi fejlesztését hirdeti meg. Az új épületek ‑ a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, az Új Nemzeti Galéria, Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a Fotómúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum ‑ a 2013-as elhelyezési ötletpályázat nyertes pályaműveiben javasolt megoldásokkal összhangban a park szélein és a Városligetben található, de lebontásra ítélt létesítmények helyén épülnek föl. Ez lehetővé teszi a park zöldfelületének megőrzését, illetve növelését és rekonstrukcióját is.

A tervpályázattal párhuzamosan a projekt többi elemének előkészítése, így a teljes zöldfelületi rekonstrukción túl az Állatkert nagyszabású bővítése, a Fővárosi Nagycirkusz megújítása, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épületének eredeti tervek szerinti helyreállítása az új múzeumi épületek megvalósításával párhuzamosan zajlik, míg a park zöldfelületeinek részleges megújítása már 2014 tavaszán megkezdődött. A Liget Budapest projekt megvalósítása során 2018-ra a városligeti park zöldfelülete a jelenlegi 60 százalékról 65 százalékra nő majd.

A kulturális turizmus Európa turizmusának mintegy 40 százalékát is kiteszi, a Városliget egyik kiemelkedő új vonzereje lehet a nemzetközi kulturális célú utazásoknak is. A számítások szerint, a megvalósíthatósági tanulmány és előzetes szakmai tanulmányok szerint a fejlesztésekre fordított összeg várhatóan tíz éven belül meg is térül majd. A tervek szerint a beruházás során épülő új múzeumok kivitelezése 2016-ban indul, és az épületek 2018 márciusában már várhatóan készen is lesznek és kinyithatják kapuikat.

A projekt 2018-as befejezését követő tíz éven belül, 2028-ra a fejlesztés által generált bevételek már várhatóan ki is egyenlítik annak teljes bekerülési költségét. A beruházásról készült hatástanulmány szerint a projektnek köszönhetően többek között tízezer új munkahely várható, továbbá a külföldről érkező megnövekvő turistaforgalom miatt 1-1,5 millió plusz vendégéjszakával számolnak.

A megújult Városliget kiemelkedő vonzereje lehet majd a nemzetközi kulturális turizmusnak. Itt jegyezzük meg, van okunk optimizmusra, ugyanis a legfrissebb adatokból is látszik a hazai turizmus dinamikus növekedése, amely magasan túlszárnyalja a többi európai országban tapasztalható ütemet. A belföldi vendégek száma 10 százalékkal, a tőlük származó bruttó szállásdíjbevétel mintegy 15 százalékkal emelkedett 2014-ben. A számítások szerint a fejlesztés befejezését követő évben, azaz 2019-ben a Ligetben található intézmények látogatóinak száma a mostani 4 millió főről 5,9 millió főre nőhet, és várhatóan a negyedik évben stabilizálódik majd évi 6,2 millió főben.

A projekt további pozitív hatása lehet a vendéglátó-ipari forgalom növekedése, a vendéglátók beszállítóinak megnövekedett forgalma, továbbá a várható jelentős, már az építési fázisban megjelölt 36,7 milliárd forintos adóbevétel (A leesett mikrofonját nem tűzi vissza, a kezében tartja.), a munkahelyteremtés és az országimázs pozitív változása.

A múzeumi negyed azért is indokolt, természetesen a Liget-projekttel együtt, mert jelenleg kevés olyan komplex családbarát helyszín létezik Magyarországon, amely a kultúrával karöltve más tevékenységekre is széles körű lehetőséget nyújt. A városligeti beruházás ebből a szempontból is mindenképpen hiánypótlónak számít hazánkban.

Elkészült a Városliget átfogó, teljes geodéziai felmérése, az épületek, utak, műtárgyak és fák teljes körű felmérését tartalmazó anyag alapvető fontosságú a park megújításához és fejlesztéséhez. A Városliget történetében korábban még soha nem készült ehhez hasonló felmérés.

Elkészült a hidrogeológiai tanulmány, amely megállapítja, hogy a tervezett épületek mélygarázsai a megfelelő technológiai alkalmazással nem lesznek káros hatással a területen a talajvíz áramlására, így sem a környező épületek állaga, sem a területen lévő növények és fák vízellátása és vízutánpótlása nem sérül majd. A Városliget fejlesztésének környezettudatos tervezésével és megvalósításával egy környezetvédelmi szempontból is a mostaninál kedvezőbb és működőképesebb közpark jöhet létre.

A Városligetnek a város életében betöltött szerepét a Liget Budapest projekt messzemenően megőrzi, illetve megújítja, ennek eredményeként a 2018-ban megújuló Városliget és környéke Budapest egyik meghatározó tematikus városrésze lesz.

Pozitív nemzetközi példák is vannak arra vonatkozóan, hogy jó befektetés múzeumi negyedek építésébe belevágni. A bécsi múzeumi negyed például 2012-ben hozzávetőlegesen 4 millió látogatóval számolhatott, ami duplája a 2002-ben mért látogatószámnak, és 2007-2010 között 15-ről 20 százalékra nőtt a külföldi látogatók aránya a múzeumban.

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage