SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportjából: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Városliget emlék egy olyan korból, amikor a város vezetése még fontosnak tartotta a városlakók egészségét és pihenését, fontosabbnak, mint a megalomán beruházások megvalósítását. A közügyek iránt minimálisan is érdeklődő polgárok közül ma már senki sem vonja kétségbe, hogy a városligeti növényzet egy részének azért kell elpusztulnia, mert Orbán Viktor miniszterelnök a Várba akar költözni, és kell a hely a Ligetben a Várból kiköltöztetett múzeumoknak. Ezt a beruházást egyetlen európai fővárosban sem lehetne ebben a formában megvalósítani, egyrészt azért, mert az emberek nem engednék, és vasvillával kergetnék el azokat a politikusokat, akik élő fák, bokrok és állatok feláldozása árán akarnak emlékművet emelni maguknak, másrészt pedig azért, mert az európai politika a XX. század második felében maga mögött hagyta azt a szemléletet, amely normálisnak tartja, hogy a városi környezet feláldozható, a zöldterület szabadon beépíthető.

Mi Magyarországon még a múlt század problémáival küszködünk; politikusokkal, akik az emberek helyett akarják eldönteni, mi a jó nekik; építészekkel, akik szerint egy sokadik tucat-üvegpalota szebben mutat a Városligetben, mint egy óriási platán; beruházókkal, akiknek semmi sem drága, ha szórni lehet egy kicsit a közpénzt. Így pusztultak el a Kossuth tér sok évtizedes nyír- és hársfái, így került veszélybe a Római-part és a Normafa.

Magyarország nem szereti ezt a politikát, az emberek többsége értékrendjét tekintve már a XXI. századnál tart. Amikor az Építészfórum több mint ezer válaszoló részvételével közvélemény-kutatást rendezett a Városliget jövőjéről, több mint 90 százalék ellenezte. Megismétlem, több mint 90 százalék ellenezte, hogy bármiféle új épület épüljön a Városligetben. Csupán 8 százalék értett egyet azzal, hogy már létező múzeumokat a Városligetbe kellene áttelepíteni, és csak 5 százalék gondolta úgy, hogy ha múzeumot telepíthetünk a Városligetbe, azt ott új épületben lenne célszerű elhelyezni. A budapestiek nem új épületet akarnak a Városligetbe, hanem több fát, gondozottabb gyepet, madárdalt és virágillatot. Minden beavatkozás, ami a Liget-projektből megvalósul, politikai és gazdasági érdeket szolgál, de csak egy szűk körét; nem az emberekért, hanem az emberek akarata ellen történik.

Budapest lakóival felelősen gondolkodó, a jövő generációkra is figyelemmel lévő politikai erő nem teheti meg azt, amire önök készülnek. Budapest az európai nagyvárosok között az egyik legrosszabb helyen áll az egy lakosra jutó zöldfelületek tekintetében. A Városligettel határos VI. kerületben kevesebb mint 1 négyzetméter zöldterület jut egy lakosra a nemzetközileg ajánlott 21 négyzetméter helyett. Aki ebből bármilyen indokkal, bármilyen megfontolásból el akar venni, az merényletre készül a budapestiek egészsége, környezeti biztonsága és nyugalma ellen. Az egészséges környezethez való jogot még az egypárti alkotmány is garantálja. Ennek a jognak a sűrűn beépített városi környezetben az egyetlen tárgyi garanciáját azok a közparkok jelentik, amelyek elérhető közelségbe hozzák a természetet a városlakók számára.

A hatályos természetvédelmi törvény célja a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényeinek kielégítése. Ezt a célt azonban a szokásos életvitelük során a városlakó emberek, mindenekelőtt a kisgyermeket nevelők, a nyugdíjasok, a mozgásukban korlátozottak számára kizárólag vagy főként csak a közparkok és települési zöldterületek tudják biztosítani. Önök a Városliget-törvény elfogadásával felmentést adtak maguknak a meglévő környezet- és természetvédelmi előírások, illetve a beépítési szabályok betartása alól a Liget-projekt esetében. Az alkotmányt azonban nem tudják megkerülni. Amennyiben a tervezett beruházás nyomán az itt élők környezeti jogai sérülnek, az jó eséllyel alkotmányellenes helyzetet teremt.

A törvényhez most benyújtott kormányzati módosító javaslat további érthetetlen elemeket csempészne a jogszabály szövegébe. A Városliget megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítása érdekében a vagyonkezelőnek - Vá­ros­liget Zrt. ‑ ad egy XIII. kerületi ingatlant, amely a Dózsa György úton jelenleg hajléktalanellátóként működik, anélkül, hogy a pótlásáról gondoskodna. A lépést megmagyarázó indoklás nincs, mint ahogyan azt sem tudjuk, miért segíti a Liget-projekt megvalósulását, ha a budapesti vagyonkezelőhöz kerül a komáromi erődrendszer vagy a Közlekedési Múzeum, amelynek tervezett átépítésével megint el akarják venni a budapestiektől a múltjuk egy részét. Ezeket a változtatásokat az LMP nem támogatja. A mi szemünkben a városi környezet élő foltjai ugyanolyan értékesek, mint azok a nemzeti parkok, amelyeket a kormánytöbbség szintén nem becsül semmire. És értékes számunkra minden ember is, aki itt él, akkor is, ha a Ligettel szomszédos kerületek bármelyikében él, és akkor is, ha hajléktalan, és a napjait a fák alatt tölti. Ez a park a budapestieké, és nem azért vészelte át az elmúlt évszázadokat, hogy most feláldozzuk az Orbán-kormány egyik értelmetlen álmáért! Egyetlen fát, egyetlen fűszálat sem hagyunk elveszni! Az összes jogi lehetőséget ki fogjuk használni azért, hogy a főváros élő örökségét a kormány ne tékozolhassa el. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)