VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is, tisztelt képviselőtársaim, szomorúan veszem észre, hogy egyes képviselőtársak egy főváros-vidék ellentétet próbálnak ebből a kérdésből fabrikálni, noha egyébként egy hasonló projekt, függetlenül attól, hogy egy pártnak támogató vagy ellenző az álláspontja, valamilyen nemzeti konszenzus irányába kellene hogy elmozduljon, és nem az ország megosztottságát kellene egy ilyen kérdésnél hangsúlyozni. Úgy gondolom, felelőtlenség az, amit egyes képviselőtársak ezzel kapcsolatban tanúsítanak.

Fontos látni azt, hogy amikor az ország turisztikai fejlesztéseiről van szó, akkor Budapest egy olyan turisztikai desztinációt jelent, ahova a turisták 40 százaléka érkezik, itt költik el annak az 1200 milliárd forintnak a jelentős részét, amit az országba hoznak a külföldiek, és a magyar gazdaságba kerül ilyen módon. Tehát kifejezetten fontos az, hogy új turisztikai központ is létrejöjjön a meglévők mellett Budapesten, hiszen ‑ és itt ütközik az Európai Unió fejlesztési elve a gyakorlattal ‑ az Európai Unió felzárkóztató szemléletben elsősorban a leszakadt régiókat szereti fejleszteni, a gyakorlat pedig azt mutatja, hogy ha a leszakadó régióban létrejön egy turisztikai fejlesztés, az sok esetben jóval kisebb költséghatékonysággal tud megvalósulni, mint ha ez Budapesten valósulna meg, ahova egyébként is jönnek a turisták. Az Európai Unió tehát ilyen szempontból nem gyakorlatias, amikor közösségi forrásokat fordít különböző gazdaságfejlesztésekre.

(16.50)

Így például a Liget-projektnél is erősen limitáltak Magyarország lehetőségei. Hét darab NUTS II. besorolású régióból négy darab NUTS II. besorolású régió Magyarországon Európa húsz legszegényebb régiója között van, Budapest történetesen sokkal jobban áll ennél, nem is jön ide sajnos közösségi forrás. Ez olyan dolog, államtitkár úr, amit, úgy gondolom, érdemes itt megemlíteni, hogy vajon ennek az óriási közösségi kiadásnak mi lehet a forrása. Sajnos, ilyen szempontból egy nagyon nehézkesen mozgó, célszerűtlenül berendezkedett, bürokratikus közösség az Európai Unió, amely nem a megfelelő gazdasági elvek mentén költi a fejlesztési pénzeket. Ennek egyébként jelenleg önök is áldozatai.

Fontos azt is látni, hogy amikor elveszítettük a Malévot mint nemzeti légitársaságot, pont az a kulturális és gasztronómiai turizmus csökkent le, ami Budapestre irányult, és jól fizető, A-s marketingstátusú turistákra alapozó turisztikai fejlesztéseket ennek birtokában végeztek el Budapesten magyar vállalkozók is, és nagy nemzetközi szállodaipari cégek úgyszintén. Amikor kiesett a Malév, ennek eltűnt a pozitív nemzetgazdasági hatása. Az ön minisztériuma által elkészített Fehér könyv, ami a Malév gazdasági tevékenységéről szólt, 70 milliárd forintban számszerűsítette ennek pozitív költségvetési hatását éves szinten. És akkor bizony Magyarországot egy olyan veszély fenyegette, hogy csak a kisebb pénzű turisták fognak ide eljönni, hiszen az A-s marketingstátusú turisták nem fognak attrakció hiányában sem Budapestre látogatni, illetve a közlekedési eszközök, a fapados légitársaságok nem jelentettek számukra elég alternatívát vagy megfelelő alternatívát.

Fontos azt is látni, hogy amikor a Liget-projektről beszélünk, akkor egy olyan projektet érint ez a gazdaságfejlesztés, ami körülbelül 1-1,5 millió turistát hoz ide éves szinten, legalábbis az erre vonatkozó előbecslések erről szólnak. Amikor jogosan teszik szóvá a képviselőtársak azt, hogy az egyébként a jogalkotási törvény szerint kötelezően elkészítendő hatástanulmányok hol vannak, hol vannak lefektetve ennek a projektnek a megtérülési számai, akkor sajnos azt kell mondjam, ezzel ezúttal sem szolgált a kormány. Úgy került be ide ez az előterjesztés, hogy nincsenek mögötte ezek a számok. Tehát a képviselők, és azt kell mondjam, ez nem az ellenzéki képviselők hibája, nincsenek annak jelenleg birtokában, amivel a kormány számolja ennek a megtérülését. Az ellenzéki pártok gyakorlatilag az információk elől el vannak ebben a pillanatban zárva.

Fontos látni azt, hogy az új attrakciók létrehozása, egy új turisztikai központ megteremtése jelenthet egy olyan lehetőséget Budapestnek és az országnak, ami valóban új turistákat képes idecsalogatni. Mi az, amit én kifejezetten fontosnak tartok, és a kormány figyelmébe ajánlok a Liget-projekt kapcsán? Először is, ha megnézzük a turisták célszempontjait, hogy minek alapján választ egy átlagos turista új országot magának, vagy új turisztikai célpontot, akkor nagyon sokszor az ismerősök közösségi képmegosztó oldalakra feltett fotói alapján, vagy éppen a Facebookon kiposztolt fotók alapján. Látnak egy reprezentatív, attraktív helyszínt, szívesen mennek el oda, ők is részesei szeretnének lenni az élménynek. Megjegyzem egyébként, hogy ez a legolcsóbb reklám, hiszen maga a turista lesz saját környezetében ennek a turisztikai célpontnak a médiuma, és ő az, aki gyakorlatilag reklámhordozóként népszerűsíti adott esetben Budapestet.

Fontosnak tartom tehát, hogy úgy valósuljon meg a Liget-projekt, hogy az épületek és az ott kiállított képzőművészeti és egyéb alkotások fotózha­tósága érvényesüljön. Hiszen ezek fogják majd idecsalni ténylegesen nagyobb számban a külföldieket. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy végre az a forrásrendezés, amit sajnos ez a kormány, úgy gondolom, rossz irányba billentett el 2010-ben Budapesten, mivel a Főpolgármesteri Hivataltól elkerült a kerületekhez az idegenforgalmi adó beszedésének joga, az V. kerület, Rogán Antal V. kerülete lett egyébként ennek a törekvésnek a legnagyobb nyertese, odáig billentette el a magyar turizmust, hogy mindenki szeretne attrakciót, de csak szálláshelyet kínál.

És mivel a budapesti önkormányzat kezében jelenleg nincs olyan forrás, amiből attrakciót lehetne fejleszteni, hiszen még egyszer mondom, az önök kormánytöbbsége gondoskodott arról, hogy ne legyen, mert a kerületek nyúlják le a pénzt, elsősorban az V. kerület, ahol Rogán Antal polgármesterkedett korábban, ezért nem jönnek létre hasonló új fejlesztések, noha egyébként arra nagy szükség lenne. Emlékeztetnék arra, hogy amikor Budapesten turisztikai fejlesztésről beszélünk, azt nem lehet önmagában egy elszigetelt, a környezetétől elvágott projektként kezelni. Nagyon fontos, hogy az ehhez szükséges és kapcsolódó fejlesztések is jöjjenek létre.

Egy épületrekonstrukciós programra Budapestnek nagy szüksége van azokban a turisztikai deszti­nációkban, ahol milliószám fordulnak meg évente a tu­risták. Tessék megnézni: Parlament, Lánchíd, a Vár környéke ‑ ezrével zarándokolnak el naponta arrafelé a turisták, és nem egy lepusztult, idős épületet látunk ebben a környezetben. Valljuk meg őszintén, lehangoló látvány. Azt mondom, államtitkár úr, hogy érdemes volna az ország­marketinget olyan irányba fejleszteni, hogy ezeknek az épületeknek a felújítására akár közösségi forrást, akár a növekedési hitelprogram forrásait rendelkezésre lehessen bocsátani.

Itt emlékeztetnék arra, hogy például amikor a „Budapest 100” program zajlott, Budapest régi szecessziós épületeit mutatták be lelkes műemlékvédők, építészek, mekkora sikere volt ennek a programnak, hány külföldi érdeklődik még hasonló lehetőségek iránt. Nemrég egyébként részt vettem egy turisztikai konferencián a kamara szervezésében, ahol több neves vállalatvezetővel együtt adtam elő. Például ott volt Dabóczi Kálmán is, a BKK új vezérigazgatója, aki előremutató fejlesztési elképzeléseket vázolt föl, teljesen más szemléletben, mint ahogy az elődje tette, sokkal modernebb, sokkal koherensebb elképzelések mentén. Úgy gondolom, a Liget-projekt is, ha a kormány ezt meg fogja valósítani, sokkal sikeresebb lehet.

Van azonban még olyan kérdés, amire szintén ki szeretnék itt térni, mert megoldatlannak látom. És ha a kormány százmilliárdos nagyságrendben költ erre a projektre, akkor fontos az is, hogy fölhívjam erre a figyelmet. Ez nem más, mint a magyar kis- és középvállalkozók védelme a külföldiekkel szemben. Hölgyeim és uraim, én olyan fővárosról nem tudok, ahol akadálytalanul külföldi busztársaságok, külföldi idegenforgalmi irodák megállhatnak a város közepén, ide utakat szervezhetnek, és oly módon lehetetlenítik el az anyaországban tartózkodó hazai vállalkozókat, hogy azok nem tudnak csomagokat, package-eket értékesíteni a külföldieknek, mert egész egyszerűen a külföldi utazási iroda leszervezi az egészet, és gyakorlatilag kannibalizálja az adott ország piacát.

Tessék megnézni reggelenként: eljön az ember a Parlamenttel szemben a budai alsó rakparton, százával állnak ott a külföldi buszok azért, mert a külföldiek ától cetig, egy útnak minden részletéig, az idegenvezetésig bezárólag, elveszik a piacot a magyar vállalkozásoktól. Mi az, amit fontosnak tartunk elmondani? Kell egy turisztikai törvény, ami többek között szabályozza azt, hogy ki végezhet idegenvezetést Magyarországon. Jelenleg ugyanis ez nincs kellően szabályozva, boldog-boldogtalan beáll idegenvezetőnek, idejönnek külföldiek helyismeret nélkül, adófizetési hajlandóság nélkül, és úgy értékesítik a package-eket, hogy hazaviszik innen a pénzt, gyakorlatilag adózatlanul.

Ezt sajnos azért tudom mondani, és van olyan fideszes képviselőtársam, aki tekeri most itt velem szemben a fejét, mert beszéltem ezekkel a vállalkozókkal, és ugyanezeket a problémákat mondták el. Megjegyzem egyébként, ha itt, a Parlament környékén szétnézünk, itt is jó néhány hasonló csoportot látunk, hasonló idegenvezetéssel.

Fontosnak tartom azt is, hogy ha egy ilyen óriásberuházás létrejön, akkor gondoskodjon a kormány annak garanciájáról, hogy az értékcsökkenés pótlása létrejöjjön, ennek meglegyen a fedezete. Emlékeztetni szeretném a kormányt arra, hogy jó néhány olyan közösségi tulajdonban álló, kvázi fiskális gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás van, mint például az előbb említett BKV vagy MÁV, jó néhány ilyet tudok fölsorolni, ahol nem történik meg az amortizáció pótlása. Ilyen értelemben sajnos leromlik az eszközpark, a BKV-nak például 800 milliárd forintos a belső adóssága éppen az amortizáció tartós pótlásának hiányában. És tartok tőle, hogy ha nem gondoskodik a törvényalkotó törvényi formában arról, hogy ez a gigaberuházás megfelelő pénzügyi garanciák mellett az amortizáció pótlásával valósuljon meg, akkor idővel, egy-két évtizedes távlatban ez a projekt is oda fog jutni. Aztán az aktuális kormány, amelyik majd akkor kormányozza az országot, saját ízlésétől függően vagy visszapótolja a pénzt, vagy nem, de ennek általában, azt kell mondjam, sajnos nem szokott jó vége lenni.

Itt azt kérem a kormánytól, hogy erre is terjedjen ki a figyelme, pótolja az amortizációt, és gondoskodjon ennek az anyagi fedezetéről. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

(17.00)